Frame, game és semmi

Frame, game és semmi

„Váli Dezső festészete a 20. századi művészet egyik legszebb, legszomorúbb, legcsöndesebben suttogó erdeje.” Nézzük tehát a nemrég zárult Műcsarnok-beli kiállítás kapcsán, hogy miről suttog ez az erdő, és nézzük, milyen életforma párosul a képekhez. És ha olvasóink még annál is többet akarnak megtudni Váli Dezsőről, mint ami cikkünkből kiderül, látogassanak el a deske.hu-ra!
 
Mi harminc (sőt több)...?

Mi harminc (sőt több)...?

Csattanó maszlaggal döntött rekordot a női nem nevében Georgia O’Keffee, férfiágon Giacometti Szekere gurul az élen, a valaha egyetlen centet érő British Guiana Magenta pedig minden eddigi bélyegeladási rekordot megdöntött. Lássuk a tavalyi aukciók toplistásait!
 
A téboly múzeuma

A téboly múzeuma

Jó hír muzeológusoknak: a magyar elmegyógyászatban a harmincas években a dokumentálást, archiválást terápiaként alkalmazták! A betegek és orvosok együttműködésén alapuló gyakorlat a háború miatt megszakadt, de az akkoriban keletkezett archívumnak a téma iránt érdeklődők ma is csodájára járnak. Némi ízelítő a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény anyagából.
 
Hibázni szabad, sőt kell!

Hibázni szabad, sőt kell!

Uray Ágnes, avagy Agnes von Uray festőművészt Szépfalvi Ágnesként ismeri a szakma és a műértő közönség. Festményei néha zavarba ejtőek, annak ellenére, hogy ismerős világba kalauzolnak bennünket, amikor archetipikus képeket vagy a film, a divat és a reklám kliséit felhasználva a férfi-nő kapcsolatot, vagy egyszerűen csak a női létezést állítják középpontba. A 2010-es év fordulópontot jelentett az életében, aminek hatása műveiben is megmutatkozik. Erről beszélgettünk vele.
 
Rembrandt és egyebek

Rembrandt és egyebek

Bédekkerünk a kiállításhoz. Szó esik benne a világ legszebb csendéletéről, egy rendkívül jól teljesítő kacsáról, festőnőkről, egy festő kocsmájáról, Rembrandt tanulóéveiről, és azt is megtudhatjuk, mely művek jártak már régebben is Budapesten, a híres gyűjtő, Nemes Marcell jóvoltából.
 
Imádunk, Isabella!

Imádunk, Isabella!

Lehet, nem így volt, mégis az jutott eszembe, hogy olyan lehetett Isabella Stewart Gardner fényűző velencei villaként megépült múzeuma Boston közepén, mint a Gehry-féle Guggenheim ezüsthullámai Bilbaóban – elkerekedett szemmel nézhetett sok decens őslakos: hogyan került ide, az űrből jött ez a ház?
 
Czóbel helye és szerepe a háború utáni Szentendrén

Czóbel helye és szerepe a háború utáni Szentendrén

Amíg a két világháború között a magyar festők jó része keresztül-kasul bejárta Európát, addig az ötvenes években, az utazási szabadság megvonásával már csak gondolatban vagy emlékeik felidézésével juthattak el Nyugatra. Kivéve Czóbel Bélát, aki a teleket feleségével továbbra is Párizsban töltötte, viszont alig állított ki Magyarországon. Hogyan élték meg a szentendrei művésztársak Czóbel irigylésre méltó kiváltságát? Cikkünkből az is kiderül, mi állt a számukra engedélyezett utazási szabadság hátterében és hogyan nyílt meg mégis több száz fős közönség jelenlétében Czóbel egyetlen ötvenes évekbeli szentendrei kiállítása.
 
Idei Artmagazin díjasunk: a Trapéz

Idei Artmagazin díjasunk: a Trapéz

Ahogy azt az Artmagazin Online-on már írtuk is, az Artmagazin standszépségmérő bizottsága – Mucsi Emese, Szikra Renáta, Topor Tünde és Winkler Nóra – az aranyalma- jelet, nagy sajtóérteklődés közepette, a fiatal galériának számító Trapéz falára tapasztotta az idei Art Marketen.

 
Scheiber nemes ponyvái

Scheiber nemes ponyvái

Milyen festő Scheiber Hugó? Jó vagy utálni való? Hogy lehetnek egy pályán ekkora kilengések: kapcsolódások a korszak legnagyobb nemzetközi neveihez, közös fotókkal, közös kiállítással, és majdnem ugyanakkor egy pár virsliért vesztegetett, összecsapott, rutinból feldobott képek? Sértődékenység, összeférhetetlenség és mégis, hosszú éveken keresztül békés elvegyülés a Fészek művésztársaságában. Nem létező magánélet, a képeken mégis dizőzök és tangoliták. Ellentmondások mindenütt, az életmű megítélése egy hullámvasút, de úgy tűnik, most épp a felívelő szakasz jön.
 
Nikodémus és az angyalok után szabadon

Nikodémus és az angyalok után szabadon

Van a Szépművészeti Múzeumban egy kép, ami szinte minden művészettörténeti tudásunkon kifog. Miért lebeg egy ruhás ember öltöztetős babaként egy furcsa, íves kereszt előtt, és a jobb lába alatt miért van kehely? Hol járunk egyáltalán, hol lehet ez a kedves folyóvölgy, amiben zavartalanul megy a mindennapi élet, a birkák legelnek, a freskófestő templomot díszít, miközben mégiscsak fel van szegezve egy ember a keresztre? Ennyi is elég lenne, hogy szürrealizmust kiáltsunk, de akkor még nem is ejtettünk szót a szakállas nőről...
 
OLDALPÁRUNK

OLDALPÁRUNK

 
Szerettük volna olvasóinknak azt adni karácsonyra, hogy megmutatkozunk. Aztán a műteremben talált és választott kellékek, illetve testtartások révén olyan lett a tablónk, mintha tele lenne titkos utalásokkal, mi pedig egy szabadkőműves páholy tagjai lennénk. És bár nem vagyunk, a céljaikkal tudunk azonosulni.

 

 
Kinek az ideje?

Kinek az ideje?

Szilágyi Lenke, korunk egyik kiemelkedő fotográfusa két évvel ezelőtt félbehagyta egy fotókönyvét. A még mindig megvalósításra váró eredeti terv szerint elsősorban portrék kaptak volna helyet a gyűjteményben, mindenekelőtt a nyolcvanas évek elejéről, de a válogatás eljutna talán egészen napjainkig. Az egyelőre félbemaradt műről és annak befejezhetőségéről Szilágyi Lenkével Mélyi József beszélgetett a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója FFS Szerda rendezvényén.
 
Búbajos, bűbájos szürreáliák

Búbajos, bűbájos szürreáliák

Egy váza azonosítása...Nem is gondolnánk mennyi minden jön elő egy-egy különös tárgy meghatározásakor. Amikor kiderül, hogy az első világháború körüli felbolydult években összekeveredhettek a tudat alól előkúszó gondolatok a prekolumbián és a távol-keleti művészet motívumaival, mitologikus témák az éhező hátország legköznapibb képeivel. A fő kérdés persze lehet, hogy továbbra is kérdés marad: hóbagoly, pulyka vagy gólya van a vázán? És mire szolgál a furcsa totemoszlop? Kínálhatnánk belőle szívdesszertet?
 
Jakovits sárkánya, Ország Lili orra

Jakovits sárkánya, Ország Lili orra

Vajon mi köze volt a vásári bábos Kemény Henriknek a modern magyar képzőművészethez, mi lett volna a magyar bábművészettel, ha kimaradnak belőle a festők és milyen bábszínház-történeti pillanatnak nem lehetett tanúja Ország Lili korai halála miatt?
 
Párizsi asszonyok

Párizsi asszonyok

Sarah Bernhardt, Yvette Guilbert, Loïe Fuller, ismerős nevek, amik nemcsak saját művészetüknek, hanem főleg a róluk készült Toulouse-Lautrec-művek címeinek köszönhetően maradtak fenn. De ki tudta, hogy a századforduló Magyarországának színpadain is gyakori vendégszereplők voltak? Felléptek a Magyar Színházban, a Vígben, Yvette Guilbert a Somossy Orfeumban, interjúvolták őket a magyar újságírók, például az isteni Sarah-t arról, hogy még mindig hódol-e a koporsóban alvás szokásának. Cikkünkből az is kiderül, hogy a magyar közönség akkoriban fogékony volt minden újdonságra, „kívánta a csemegét”, a modern technikát és „artistaságot” a színpadokon. Színháztörténeti adalékok, avagy megkésett kommentár a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec-kiállításához (amiről az Artmagazin 68-as számában már olvashattak).