Három a tánc! - Magyarországi táncábrázolások 1686-1940

Három a tánc! - Magyarországi táncábrázolások 1686-1940

Közismert tény, hogy a dimbes-dombos Nógrád megyében a néphagyományok jobban megőrződtek, mint az ország más területein. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet részeként működő balassagyarmati Palóc Múzeum a néprajzi muzeológia intézménye. A végül csak 1937-ben megnyílt épület terveinek elkészítésére az 1891-ben alakult Nógrádvármegyei Múzeum Társulat kérte fel Walder Gyula, műépítészt. A város növényekkel, szobrokkal, utakkal, pihenőpadokkal kialakított parkjában - amelyet korábban Erzsébet-ligetnek, manapság Palóc-ligetnek hívnak - emelkedik az impozáns kastélyszerű épület, amelynek alsó szintjén A bölcsőtől a sírig című állandó néprajzi kiállítás fogadja a látogatókat.

 
Szabadulj meg a gondolataidtól!

Szabadulj meg a gondolataidtól!

A Vadnai Galéria Personal Structures címmel rendezett kiállításának belső termében váratlan meglepetésként bukkantak elő Johannes Girardoni munkái. A külső termekben bemutatott alkotók művei, a galéria stílusának megfelelően, a minimalista, illetve a monokróm festészetet dicsérték, intenzív szellemi kutatómunka eredményeinek érzéki lenyomataként. Anyagok, technikák, színek; egyszerű, tiszta formai, rendszerek. Távolabbról a benti rnunkák sem tűntek ki a sorból, pusztán annyiban, hogy kevésbé voltak festményszerűek, illetve hogy nem homogén, hanem két különböző anyag együtteseként létrejött alkotásokat láthattunk. Élénk, telt színekben megjelenő alakzatok, fával kombinálva. Messziről nézve akár műanyag-öntvénynek is tűnhettek, odaérkezvén azonban az első benyomás a műveket átjáró melegség és a velük való közvetlen kommunikáció lehetőségének érzete. Itt már egyértelművé vált, hogy fa és viasz együttes alkalmazásáról van szó - innen hát a melegség, kellemes érzés, mintha „szeretettel fogadták" volna a művek a látogatót.

 
Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen VI.  - Kőnig Frigyes

Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen VI. - Kőnig Frigyes

Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő és grafikus, a Művészeti Anatómia, Geometria és Rajzi Tanszék vezetője, ez évtől a Képzőművészeti Egyetem rektora. Munkásságában összefonódik a művészi és a tudományos attitűd: alapvető festészeti, egyben általános vizuális problémákat jár körül; a látást, a térarányokat, a különböző nézőpontok, látószögek látványmódosító hatását vizsgálja. A perspektíva, a tér különféle hatásokra bekövetkező módosulása már főiskolás éveiben(1975—1982) is foglalkoztatta. 

 
Amire hetven éve várunk: A Teniszező társaság - Csontváry Kosztka Tivadartól

Amire hetven éve várunk: A Teniszező társaság - Csontváry Kosztka Tivadartól

Bármilyen különös, van olyan, egykorú forrással igazolható Csontváry-alkotás, amely mindezidáig elkerülte az oeuvre-katalógusokat összeállító Csontváry-kutatók figyelmét. Pedig a forrást, Lehel Ferenc 1936-os katalógus előszavát, s a Fränkel Szalonban rendezett Csontváry-kiállítást mindig fontos referenciaként tekintette a Csontváry-kutatás. Nehezen érthető tehát, hogy Lehel Ferenc egy mondata, melyben viszonylag pontosan megadja egy kép méretét és témáját, hogyan maradhatott figyelmen kívül a monográfusok előtt. Mindenesetre már előre okulva ebből a tanulságos esetből, megállapítható, hogy egy œuvre-katalógus még a leglelkiismeretesebb kutatómunka mellett sem lehet soha teljes.

 
Szabadkőműves gyűjtemény a Nemzeti Múzeumban

Szabadkőműves gyűjtemény a Nemzeti Múzeumban

Kivételes alkalom, ha egy múzeum egész gyűjteménnyel gyarapodhat egyszerre. Még ritkábban fordul elő, hogy az adott gyűjtemény múzeumon belül megőrizheti önállóságát. Ez történt 1981-ben, amikor a Nemzeti Múzeum hagyatékból megvásárolt egy jelentős magángyűjteményt, amelyet a néhai tulajdonos Auer Miklós, az egykori Neuschlosz, Régi hívek páholy mestere őrzött, gazdagított és a beavatott hozzáértésével rendszerezett. A szabadkőműves kollekció ekkor történt létrehozásával az Újkori Osztály, jelenleg Történeti Tár egyik legfiatalabb, tematikus gyűjteménye lett. E nagyszabású vásárlás áttörést jelentett a tabunak számító szabadkőművesség megítélésében. 

 
Tizenöt éves a Budapest Art Expo Alapítvány

Tizenöt éves a Budapest Art Expo Alapítvány

A művészeti vásárok a nyugat-európai modern műkereskedelem évente jelentkező impozáns fórumai, a galériahálózatra épülő műtárgypiac jelentős színterei. A neves kölni, bázeli, párizsi vagy madridi vásárok olyan tekintélyt vívtak ki maguknak, hogy az érintett városok az évad legrangosabb kulturális eseményeként értékelik a rendezvényeket, és kapcsolódó programok egész sorát szervezik az adott időszakra. Magyarországon a kortárs műkereskedelem korszerű feltételei a rendszerváltást követően alakultak ki. A képzőművészeti szakma természetes igényeként merült fel, hogy a korábbi protekcionista képcsarnoki műkereskedelmet végre szabad piaci műkereskedelem váltsa fel. A megújulási folyamat egyik első magánkezdeményezése 1990-ben a Budapest Art Expo Alapítvány megalakulása volt.

 
Kitaposott úton nem teremnek virágok

Kitaposott úton nem teremnek virágok

Rózsadombi műteremlakásában látogatom meg Lossonczy Tamás festőművészt, aki idén töltötte be 101. életévét. Mégis szinte nincs olyan nap, amikor nem mászná meg azt a jó néhány lépcsőt, hogy felmenjen a műtermébe, ahol szinte mindennap rajzol. Feleségével, Pál Édával létrehozták a Párizsi Kék Szalont, s itt ünnepelték a művész 100. születésnapját is. A mikor megérkezem a művészhez, aznap készült rajzaival vár a műteremben. Így aztán a rajzok nézegetése közben természetesen arról faggatom a Mestert, hogy valóban mindennap dolgozik-e még.

 
Ellentétek szintézise

Ellentétek szintézise

Amikor Konecsni György 1970. január 29-én - hatvankét esztendős korában - váratlanul meghalt, egy torzó és egy szobor maradt utána. A torzó egy rajzsorozat volt, A magyar nyelv története, amelynek csak a nyolcadik lapjáig jutott el. A szobrot ő maga faragta saját magáról, pontosabban az életművéről, amikor az 1968-ban, a hatvanadik születésnapjával kezdődött esztendő legvégén, a Műcsarnokban rendezett kiállításán nem nyomataival, hanem új és újrafestett plakátjaival állt a közönség elé, úgy mutatva meg életművét, ahogyan azt ő látni és láttatni kívánta, elstilizálva belőle a kényszerű kompromisszumokat, a megrendelők erőszakosságait és a nyomtatott variánsok egyszerűsítéseit.
 
 
Parasztexpresszionizmus

Parasztexpresszionizmus

Európa nagyvárosaiban,.beleértve Budapestet is, már megszokhattuk, hogy a metró közel visz a kultúrához. Átvitt értelemben is - ha a kidekorált állomásokra vagy a szerelvényekben kiállított fotókra, versekre gondolunk, apropó Titkos Hely, lásd: 67. oldal -, de az ritka, hogy egy megálló gyakorlatilag egy múzeum ruhatárába nyíljon. Münchenben a 2-es vonal königsplatzi állomása a Kunstbau Lenbachhaus bejáratánál tesz ki, itt látható a jövő év elejéig Franz Marc életművéből rendezett kiállítás.

 
Febronia, a reálisan létező Angyal, és a feminista pornográfia

Febronia, a reálisan létező Angyal, és a feminista pornográfia

Magamfajta koros aufklérista feje persze megrezdül, amikor az egykori szocreál-szentély Sztálinvárosból egy szép fiatal nő Montefalcói Szent Klára fénylő szívéről kezd el beszélni — vadul cikáznak a gondolatok a Ráday utcai Jaffa NDK-hangulatú tapétája s a hetvenes éveket idéző fényforrásai között: vajon ki a felelős ezért?: a magyarországi bigottéria őshülyéje; a püspöki kar lángpallosú titkára; esetleg a vadul népszerű Dan Brown?; mindenestre a helyzet maga a megvalósult poszt-posztmodern. Moizer Zsuzsa Fulget crucis (Fénylő szív) című akvarellsorozatát nézem Macintosh G4 notebookon — retródíszletben, diszkóritmusban —, mely sorozat egy középkori fametszet nyomán készült. Aztán kiderül, hogy Klaniczay Gábor a felelős, valamint az ő perfomance-történeti előadása (Elgyötört test és megtépett ruha. Két kultúrtörténeti adalék a performance gyökereihez: www.artpool.hu), amely a performance és a body art gyökereit a flagellánsokig vezeti vissza — s ekkor megnyugszik a lélek. Mégse’ a Semjén!

 
ArtForum, Berlin

ArtForum, Berlin

Az idén éppen tíz éves berlini ArtForum egyre inkább betölteni látszik azt a szerepet, amelyre Európa legnagyobb gazdasági erejének művészeti vásáraként rendeltetett, vagyis a régió diskurzusteremtője lett - a kiállítás időtartamára időzített számtalan kísérő-, társ-, vagy éppen ellenrendezvény legalábbis ezt mutatja. 

 
Kul-túrák Magyarországon I.

Kul-túrák Magyarországon I.

Ilyenkor ősszel kellemes egynapos kirándulásokat szervezhetünk itthon, közvetlen közelünkben, vagy akár messzebbre merészkedve. A kultúr-szomjukat oltani vágyóknak (olvasóink márpedig ilyenek) olyan helyszíneket ajánlunk, melyek számukra talán kevéssé ismertek, mert kevésbé frekventált helyen vannak, vagy pedig nem kapnak megérdemelt hírverést (sem). Elsősorban 20. századi, modern és kortárs képzőművészettel foglalkozó intézményeket, helyszíneket, kezdeményezéseket mutatunk be, melyek egy-két kivétellel nem nagy, országos gyűjtemények. A körülöttük kínálkozó látnivalók kellemesen kikerekítik úti élményeinket.

 
Különös hely

Különös hely

"Jó nézni, jó csinálni" - bökte ki beszélgetésünk során Cseke Szilárd azt a fél mondatot, amely akár a fiatal festőgeneráció szlogenje is lehetne. Művészetében a kép önmagát magyarázza, feltétlen örömforrás az alkotó és a néző számára, csipetnyi iróniával és leheletnyi romantikával fűszerezve. Színterei, szereplői oly ismerősek az ezredforduló embere számára, ahogy ismerős hedonizmusa is, szüntelen vágyakozása az érzékek kielégítésére. Modernizmusa mentes minden profetikus hivatástudattól, alapállása nem az erkölcsileg felsőbbrendű avantgárd művészé, hanem a képteremtő „szolgáltató" mesteremberé, aki nem kinyilatkoztat, hanem beszélget. Ebből ered művészetének eredendően familiáris, meghitt jellege és ebből fakad korszerűsége is.

 
A táj csöndje

A táj csöndje

Minden reggel, mielőtt a Nap felkel, buddhista imaénekek hangzanak fel és Luang Prabang templomai hatalmas dobok és cintányérok hangjától visszhangzanak. Nem sokkal ezután beindul az élet, szerzetesek százai járkálnak az utcákon, éppoly nyugodtan és békésen, ahogy a Mekong és a Nam Kan, e félszigethez hasonlító városkát körülölelő két hatalmas folyó vize folyik. Laosz, a „millió elefánt országának" régi fővárosa a 14. században épült. Ma azon helyek egyike ahol az internet-kávézók előtt mezítlábas szerzetesek vonulnak el és a hegyi falvakból idevándorló asszonyok tradicionális textíliáikat kínálják a turistáknak. A világ egyik utolsó kommunista államának politikai célkitűzéseivel a globalizáció valamennyi hasznos - és kevésbé hasznos - hatása termékeny szimbiózisba lépett. France Morin a québec-i származású művészettörténész-kurátor ezt a helyet választotta, hogy több évre berendezkedjen és a The Quiet in the Land című projekt harmadik szakaszát megvalósítsa.

 
Dőlésszög hatvan

Dőlésszög hatvan

"Itt meg kellett változtatnom a dőlésszöget, hogy a motívum kiférjen a felületen" - mutatja Matzon Ákos képsorozatának egyik darabját. Egy háromtagú munka, - akár triptichon is lehetne - ám mint a művész elmondja további darabok állnak még a műteremben otthon, illetve németországi kiállításán. „Ez a sorozat a finom rácsokkal erősen foglalkoztat, mert a hálózat - ez a sorozat címe is - életünk része." A motívumok ennek a hálózatnak a sarokpontjainál, mint egy matematikafüzet négyzethálóin rendeződnek, csomósodnak, válnak érthetővé. A Net darabjai valahogy ennek a gazdag életműnek a mozgásait, változásait és egyben kulcsát is adják.

 
Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen V. - Körösényi Tamás

Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen V. - Körösényi Tamás

Körösényi Tamás 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének osztályvezető tanára, 1999-től tanszékvezetője. Munkácsy-díjas, ösztöndíjjal Nyugat-Európa számos városában (Bécs, Bonn, Frankfurt, Róma) dolgozott. 2000 óta növekvő érdeklődés tapasztalható köztéri munkái iránt, melyekből egyre többet készít itthon és külföldön. Munkásságát a szobrászat végső határainak keresése és egy-egy szobrászi probléma évtizedeken át történő szisztematikus vizsgálata jellemzi, s ezt már a kezdetektől fogva sorozatokban jeleníti meg. Nem az egyes művek érdeklik tehát elsősorban, hanem formakapcsolatok. A terekbe helyezett műegyüttesek, installációk a művek egymás és a tér közötti változatos összefüggéseire helyezik a hangsúlyt. A műalkotás dinamikus, folyamatosan változó felfogása a befogadó aktív részvételét is feltételezi. Az organikus formaalakítás, színezés és a hétköznapi, egyszerű anyag, a papír használata pedig a mindennapok ismerősségét, a természetesség, a természet-közeliség érzését hozza el a néző számára- az „élet metaforáját", ahogy Forián Szabó Noémi fogalmazott.

 
Ismeretlen életművek - Giron Emánuel (1921-1995)

Ismeretlen életművek - Giron Emánuel (1921-1995)

Giron Emánuel 1945-ben kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. Giront festői tevékenysége már pályája kezdetén egy konkrét budapesti városrészhez köti, Újpesthez, mely pályakezdésekor befogadta és támogatta megannyi fiatal festőnövendékkel együtt. A Bagolyvár festőiről van szó, azokról a pályakezdő fiatalokról, akik közvetlenül a főiskola alatt, illetőleg annak befejezése után Újpesten telepedtek le és kezdték meg működésüket.

 
Tanárok a Képzővészeti Egyetemen IV.  - Jovánovics György

Tanárok a Képzővészeti Egyetemen IV. - Jovánovics György

Jovánovics György az utóbbi évtizedek magyar művészetének kiemelkedő jelentőségű alkotója, aki az egyetemes művészetben is különleges helyet foglal el. Nemzetközi szintű munkásságát számos elismeréssel jutalmazták (többek között: 1990, Kiváló művész; 1997, Kossuth-díj; 2002, Budapestért-díj). 1987-ben a Szöuli Művészeti Olimpián, 1995-ben a 100 éves velencei biennálén képviselte Magyarországot. 1991-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének professzora. 1996—1997-ben és 1999-ben, három alkalommal volt vendégprofesszor a Salzburgi Nyári Akadémián. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Köztéri munkái között legjelentősebb a 301-es parcellában emelt 1956-os forradalmi emlékmű. 

 
Az Elischer-gyűjtemény metszetei

Az Elischer-gyűjtemény metszetei

Magyarországon a 19. század második felében a műgyűjtés egyre jobban teret hódított a polgárság körében, jelentős gyűjtemények jöttek létre a történelmi arisztokrácia és a gazdagabb nemesi, főpapi kollekciók mellett. Ezek „belső értékük" mellett - ahogy Lyka Károly írja - azért is nevezetesek, mert mutatják, milyen sokféle társadalmi állású gyűjtő kezdte meg ilynemű működését; van köztük orvos, ügyvéd, tanár, vendéglős, hivatalnok, mérnök, iparos, magánzó stb. A legterjedelmesebb gyűjteményt Elischer Gyula és Kilényi Hugó hozta össze, az előbbi képeken kívül nagy értékű rézkarcokat, az utóbbi németalföldi, olasz, spanyol festményeket."1 A magángyűjtemények némelyike idővel szétszóródik, mások részben vagy egészben múzeumba kerülnek. Ez utóbbi történt az Elischer-gyűjtemény metszetanyagának legjelentősebb részével is, amelyből több száz Dürer-és Rembrandt lap került vásárlás útján az Országos Képtár (a Szépművészeti Múzeum jogelődje) grafikai gyűjteményébe.