KETTŐS LÁTÁS

KETTŐS LÁTÁS

Fogarasi analitikus és kutató művészete a múlt történéseiből merít, és azokat feldolgozva igyekszik feltérképezni a jelen problémáit dokumentatív és szobrászati eszköztárral. Nemcsak az épített környezet fizikai átalakulása érdekli, hanem társadalmi, közösségi szerepének változása is. Egyszerre foglalkozik az emlékezetpolitika kérdéskörével és a kulturális keretek átalakulásának problematikájával. A végeredmény mindig egy hosszú folyamat során több, egymástól (látszólag) különálló téma összefonódásaként jön létre.

 
FRIDA, AVAGY A FÁJDALOM DOMESZTIKÁLÁSA

FRIDA, AVAGY A FÁJDALOM DOMESZTIKÁLÁSA

Az Artmagazin már harmadszor hirdette meg cikkíró versenyét, legutóbb a Frida Kahlo-kiállítás kapcsán, amelynek három nyertes írása az Artmagazin Online-on olvasható. A pályázat jeligés volt, de a zöldginkgo jelige mögött egy korábbi kedves szerzőnket sejtettük. Amely érzet be is igazolódott, így az ő írását itt közöljük, az orvostörténeti utalásokat külön is értékelve.

 
EGY ÉPÜLET, ÉS AMI MÖGÖTTE (BENNE) VAN

EGY ÉPÜLET, ÉS AMI MÖGÖTTE (BENNE) VAN

Ziegler Ágnes (korábbi publikációiban még Bálint Ágnes; házassága után vette fel a férje nevét) a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett művészettörténet-diplomát, és már ottani szakdolgozata témájául is Brassó legendás és közismert, a városképet – sőt a város életét is alaposan – meghatározó és a turisták által is előszeretettel látogatott-csodált műemlékét, Erdély legnagyobb templomát, az európai gótikus építészet legkeletibb megnyilvánulását választotta.

 

 
MADARAK A MŰTEREMBEN

MADARAK A MŰTEREMBEN

Ross King: Dühödt ámulat
Claude Monet és a Vízililiomok

 

 
A HASZNOSULÁSUNK NEM AZONNALI

A HASZNOSULÁSUNK NEM AZONNALI

Beszélgetés Radák Eszterrel, a Képzőművészeti Egyetem rektorával

 
AZ ANGYAL A RÉSZLETEKBEN REJLIK

AZ ANGYAL A RÉSZLETEKBEN REJLIK

Zwickl András: Az úgynevezett akadémikus-iskolától kezdve a legszélsőbb túlzásig – Fejezetek a modern magyar művészet történetéből 1890–1940

 
SÉTA A KENYÉRMENNYORSZÁGBAN

SÉTA A KENYÉRMENNYORSZÁGBAN

Sorozatunkban különleges gyűjteményeket, rejtőzködő múzeumokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

 
LOVAGOLT-E EGY MAGYAR FESTŐ GYERMEKE A TIGRIS HÁTÁN?

LOVAGOLT-E EGY MAGYAR FESTŐ GYERMEKE A TIGRIS HÁTÁN?

Régi, rendre visszatérő (ma már tudjuk: teljességgel hamis) vélekedés idehaza, hogy Trianon azért lett annyira súlyos következményekkel terhes a magyarok számára, mert Georges Clemenceau francia miniszterelnök, a „Tigris” erősen utált volna bennünket amiatt, hogy fiának első házassága, amit egy magyar nővel kötött, rosszul sikerült. Ez ugyan tény, de vajon hogyan kapcsolódik a fenti tévhithez a grafológia akkor friss tudománya, és az a szőke loknis, kék masnis, pirospozsgás kisfiú, akit két festőművész, édesapja és annak barátja is megörökített ugyanabban a nagy, füles fotelban?

 
GYEREKKOROMBAN MÉG SZOKATLAN HANGZÁSÚ VEZETÉKNÉVNEK SZÁMÍTOTT

GYEREKKOROMBAN MÉG SZOKATLAN HANGZÁSÚ VEZETÉKNÉVNEK SZÁMÍTOTT

Remekművek a mexikói Dolores Olmedóból címmel nyílt kiállítás Frida Kahlo műveiből a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás megnyitójára nemcsak a műveket biztosító Dolores Olmedo Múzeum és a Galeria Arvil tulajdonosai, hanem Cristina Kahlo fotográfus és kurátor is Budapestre utazott. Frida Kahlóról, családi viszonyokról, a Frida-mániáról és saját pályájáról is kérdeztük.

 

 
PARADICSOM-KONZERV

PARADICSOM-KONZERV

Volt egyszer egy szőnyeg, amelybe a paradicsom képét szőtték. Évszázadokon keresztül elragadtatott leírások őrizték emlékét, pedig egyetlen kicsiny darabja sem maradt meg.

 
UTAZÁS A PIRAMIS KÖZÉPPONTJA FELÉ

UTAZÁS A PIRAMIS KÖZÉPPONTJA FELÉ

Mi az összefüggés a prekolumbiánus építészeti részletekről készült fotók és a tér, térfogat illúziójával játszó albersi koncepció között? Befogadói szabadság, egymástól elszigetelt kultúrák között felsejlő formai kapcsolat, negatív tér, lüktető négyzetek.

 
KÉNYELMESEN ÉLHET, DOLGOZNAK A GÉPEK

KÉNYELMESEN ÉLHET, DOLGOZNAK A GÉPEK

Milyen folyamatok zajlottak a háttérben, milyen szempontok szerint alakult a reklámok világa és abban milyen szerep jutott a lányoknak, asszonyoknak? Illetve hogyan alakultak a lányok-asszonyok egyre inkább nővé? Vigyázat, nyomokban gendert tartalmaz!

 
ÉPÍTÉSZ NYUGÁGYBAN ÉS RAJZASZTALNÁL

ÉPÍTÉSZ NYUGÁGYBAN ÉS RAJZASZTALNÁL

A legizgalmasabb adalékokat, bennfentes információkat a tanulmányok tudós szerzői szemérmesen mindig a lábjegyzetekbe rejtik. A sokoldalú építész, grafikus, iparművész Kozma Lajos munkásságáról, különösen az idei emlékév kapcsán sokat lehet majd olvasni, de arról csak itt és most, hogy a Kozma családnak fel-alá vontatott úszóháza volt a Dunán, hogyan éltek egy bemutatószalon jellegű lakásban a tehetséges és csinos Kozma lányok és hogyan vészelte át a háborút a család.

 
A BABÉR MARADANDÓSÁGA

A BABÉR MARADANDÓSÁGA

Bicskei Éva, Ugry Bálint: 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet

 
A SÓGORNŐ, AKI FELÉPÍTETTE A VAN GOGH NEVET

A SÓGORNŐ, AKI FELÉPÍTETTE A VAN GOGH NEVET

Alighanem kevés nagyobb „húzónév” van ma a múzeumi világban, mint Vincent van Goghé, és a műkereskedelemben is mindenképpen ő az elmúlt évtizedek egyik legkeresettebb alkotója: művei az aukciókon komoly licitharcok után, vagy épp csendes magántranzakciókban alkalmanként dollártízmilliókért cserélnek gazdát. Pedig az is köztudott, hogy életében (bizonyítottan) mindössze egyetlen művét tudta eladni. Mi történt közben? Minek köszönhető, hogy az életében el nem ismert festőből halála után ennyire keresett művész lett? Nos, nem minek, hanem kinek: a sógornőjének, aki az életét arra tette fel, hogy „világsztárt” csináljon néhai férje néhai bátyjából. És csinált is.

 
OPERATERÁPIA

OPERATERÁPIA

Bayreuthot illetően eddig kisajátította a figyelmet Wagner. És az ő Wotánja, vagyis operaciklusa, a Ring, ami tulajdonképpen nem más, mint egy nagyberuházás kapcsán felmerülő elszámolási vita szomorú következményeinek története, kiindulópontként a felelőtlen, szex- és indulatvezérelt, inkorrekt, de legalább nem teljesen elmebeteg apafigurával.

 
MINDEN RÉGÉSZNEK VAN OLYAN EMLÉKE, HOGY TALÁLT EGY SZÉP KÁLYHACSEMPÉT

MINDEN RÉGÉSZNEK VAN OLYAN EMLÉKE, HOGY TALÁLT EGY SZÉP KÁLYHACSEMPÉT

1978-ban beléptem a Trefort utcai (akkori nevén Ságvári Endre) gimnázium osztályába, elsősként. Egy szőke, apródfrizurás fiú ült előttem a padon, pontosabban a pad tetején, menetiránynak háttal. Szia, szia, mondtuk a nevünket, mondtuk a zenénket, én azt, hogy Piramis (sajnálom), ő azt, hogy Mini (remélem, nem sajnálja). És te mi leszel?, kérdezte. Nem tudtam. Hát te? Én régész. És tényleg az lett. Dr. Végh András ma a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa, a Vármúzeum igazgatója és a szeptemberig látható kályhacsempe-kiállítás egyik kurátora.


 
 
ILYENKOR AZ EMBER SAJÁT MAGA KELL, HOGY FELTALÁLJA A SPANYOLVIASZT

ILYENKOR AZ EMBER SAJÁT MAGA KELL, HOGY FELTALÁLJA A SPANYOLVIASZT

A világban sorra nyílnak az op-arttal, kinetikus művészettel foglalkozó kiállítások. A madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban például most éppen Victor Vasarelyé, aki fő kapcsolódási pontunk ezekhez az irányzatokhoz. A tárlat kurátora a budapesti Vasarely Múzeum igazgatója, Orosz Márton, akivel nemcsak erről, hanem az előkészületben lévő frankfurti és párizsi kiállításokról is beszélgettünk. Szóba kerültek a Vasarely-életmű által felvetett problémák, az örökösök, de Vasarely utópiái és a budapesti intézmény jövője is.