Öt pályakezdő dizájner, akikre érdemes figyelni – Koós Pál szerint

Öt pályakezdő dizájner, akikre érdemes figyelni – Koós Pál szerint

A 2018-as évtől kezdve az Artmagazin Online-on kiemelten foglalkozunk a tervezőművészet legfontosabb kérdéseivel. Ezúttal a dizájn öt jeles, különböző intézményekben és műfajokban tevékenykedő képviselőjét kértük, hogy soroljanak fel öt hazai pályakezdő dizájnert, akikre érdemes felfigyelni, követni munkásságukat.

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Puklus Péter szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Puklus Péter szerint

Idei utolsó válaszadónk Puklus Péter fotográfus, képzőművész. 

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Csanádi Judit szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Csanádi Judit szerint

Negyedik válaszadónk Csanádi Judit építész, Jászai Mari-díjas díszlettervező, a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének egyetemi tanára, 2016-tól 2018. januárig az Egyetem rektora. Többszáz díszletet, térinstallációt tervezett itthon és Kanadában, ahol 21 éven át a National Theatre School of Canadán tanított díszlettervezőket. A Tér Szakrális Nyelve című kurzusa nemzetközileg ismert,  Magyarországon a hallgatóival a Térnyelvi Tanulmányok címmel dolgozik a témán. 2009-ben Szöulban elnyerte a World Stage Design – négy évenként megrendezésre kerülő díszlettervezői – világverseny ezüstérmét három egri előadás (Grieg: Peer Gynt, Márton László: A nagyratörő és Az állhatatlan) díszletterveivel. 2011-ben a Prágai Quadriennálé nemzeti kiállításainak kurátori aranyérmese B. Nagy Anikó – kurátor – irányításával Árvai György, Csanádi Judit, Horgas Péter, Medvigy Gábor és Vargha Mihály alkotta tervezői csapat.

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben - Bencze Péter szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben - Bencze Péter szerint

Harmadik válaszadónk Bencze Péter, az Everybody Needs Art (ENA) nevű, a kortárs képzőművészet hazai és nemzetközi népszerűsítésén 2013 óta tevékenykedő hibrid szervezet alapítója és vezetője. Az ENA négy éves működése alatt több mint 65 projektet bonyolított le, ráadásul a 2017-es Art Marketen megnyerte az Artmagazin-díjat is, amelyet hosszú évek óta a legszebb, legkortársabb és legizgalmasabb standnak ítélünk oda. Az elismerésről és az ENA történetéről az Artmagazin 100. számában közöltünk egy nagyobb lélegzetvételű interjút, amely már online is olvasható.

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Stefanovits Péter szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben – Stefanovits Péter szerint

Második válaszadónk Stefanovits Péter (1947) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. Felsőfokú tanulmányokat a Képzőművészeti Főiskolán (1973-1978) folytatott, ahol Raszler Károly és Rozanits Tibor voltak a mesterei. 1979-1982 között pályakezdését a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj segítette.  A Magyar Grafikáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2004-2012 között a Nyugat-magyarországi Egyetem Rajz Intézeti Tanszékének docense, az Új Művészet Alapítvány kuratóriumának tagja, 2013-tól az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője. 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetésben részesült.

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben - Keresztes Zsófia szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2017-ben - Keresztes Zsófia szerint

Az első válaszadónk Keresztes Zsófia képzőművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát 2010-ben festőművész szakon. Az idei évben több csoportos kiállításon szerepelt, legutóbb a Gianni Manhattan nevű galériában Bécsben, az Occupations of Uninhabited Space című kiállításon, ezt megelőzően a grazi Künstlerhausban, a prágai Meetfactoryben, a milánói Futurdome-ban és Budapesten a Trafó Galériában. Az Esterházy Művészeti Díj egyik díjazottja 2017-ben. Jelenleg a prágai önálló kiállítására készül, ami február végén nyílik a Karlin Studiosban. Legutóbbi munkáiban a virtuális és az aktuális összefonódásával foglalkozik. Olyan tárgyakat hoz létre, amelyek leírhatók egyfajta ősi hitvilág rituális kellékeiként, tartalmazva korunk virtuális életének jellemző motívumait. E fiktív 21. századi törzs rituáléiban a jelszavak és avatarok maszkokként segítik átlényegülni a felhasználót. Organikus, hullámzó formáik önmagukba visszakeringve saját testükből falatoznak, hódítják meg és emésztik fel önnön történelmüket, személyiségüket, ahogy az információk végeláthatatlan hálójában sodródnak.

 
 
TOP 5 LEGJOBB FILM – Szarka Péter szerint

TOP 5 LEGJOBB FILM – Szarka Péter szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 (vagy több) mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Szarka Péter képzőművész ajánl, akinek delikát választásai elé csak annyit, hogy legújabb, Trafó Galériabeli egyéni kiállításában és a TOP5-ös listájában is megjelenik a
Szárnyas Fejvadász:

 
TOP 5 LEGJOBB FILM – Mészáros Márta szerint

TOP 5 LEGJOBB FILM – Mészáros Márta szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 (vagy több) mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Mészáros Márta filmrendező és forgatókönyvíró ajánl, akinek legújabb filmjét, az
Aurora Borealis-t október 19-től vetítik a hazai mozik:

 
TOP 5 LEGJOBB FILM – Enyedi Ildikó szerint

TOP 5 LEGJOBB FILM – Enyedi Ildikó szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, az Arany Medve-díjas
Testről és lélekről című film rendezője ajánl:

 
Mimikrimovie – TOP 5 LEGJOBB FILM – Gerhes Gábor szerint

Mimikrimovie – TOP 5 LEGJOBB FILM – Gerhes Gábor szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!
Ezúttal Gerhes Gábor képzőművész ajánl, méghozzá a mimikri tárgykört és az abba tartozó kedvenceit:

 
CINQUE X CINQUE 2017 – TOP 5 látnivaló a Velencei Biennálén – Hausmann Cecília szerint

CINQUE X CINQUE 2017 – TOP 5 látnivaló a Velencei Biennálén – Hausmann Cecília szerint

Szerzőnk, Hausmann Cecília alapvetően képzőművészettel foglalkozik, jelenleg művészetelméletből doktorál Kolozsváron. Összességében nehéz volt eldöntenie, hogy ki legyen szubjektív listáján az öt kiemelt, ezért az alábbiakban – az első díjast leszámítva – nem tetszési sorrendben következnek egymás után a produkciók. No.1-ja viszont kétségkívül az olasz pavilon Imitazione di Cristo című kiállítása.

 
AZ 5 LEGJELENTŐSEBB KÉPZŐMŰVÉSZETI ESEMÉNY 2016-BAN – KOZMA ESZTER SZERINT

AZ 5 LEGJELENTŐSEBB KÉPZŐMŰVÉSZETI ESEMÉNY 2016-BAN – KOZMA ESZTER SZERINT

Negyedik toplistánkat Kozma Eszter kurátor, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület elnöke állította össze. Kozma 2012-ben diplomázott az MKE művészetelmélet szakán, 2014-ben pedig a MOME design- és művészetelmélet alapképzésén. Az egyesület mellett az OFF Biennále kurátori stábjában dolgozik, építve az FKSE és az OFF hosszútávú partnerségét. Legfontosabb független kurátori projektjei – koprodukcióban – a Kívül Tágas és a Nem Szabad című dokumentumszínház voltak. TOP 5-ösében kiemelt szerepet kapnak az FKSE-ben tömörülő fiatal tehetségek, az általuk szervezett kritikai művészeti projektek, valamint mindemellett ott olvashatjuk még Ladik Katalin és Jovánovics György neveit is.

 

 
„Bármikor újranézem” – TOP 5 LEGJOBB FILM – Esterházy Marcell szerint

„Bármikor újranézem” – TOP 5 LEGJOBB FILM – Esterházy Marcell szerint

A filmes toplistákat lehet imádni, lehet utálni, de az egyszer biztos, hogy a nagybetűs Képkorszakban, amikor minden „távoli ismerősünk” gépén nullahuszonnégyben fut a uTorrent és szinte bármi elérhető a neten, rendkívül hasznos lehet egy-egy ilyen válogatás. Előttünk a képözön, és nagyon nem mindegy, hogy ebben a túlkínálatban mire figyelünk. Haladhatnánk tematikusan, korszakok vagy műfajok szerint, igazából minden érdekes, a javallat most mégis Artmagazin-specifikus: kortárs képzőművészek, hivatásos képalkotók sorolják fel életük eddigi legmeghatározóbb 5 mozi- vagy filmélményét – és ebből nem csak az derül ki, hogy egy művész mit meg hogyan néz!

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Mayer Marianna szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Mayer Marianna szerint

Harmadik toplistánkat Mayer Marianna művészettörténész, a Szombathelyi Képtár kortárs gyűjteményének egyik alapítója állította össze, aki 1986 óta a dolgozik a Műcsarnokban, 1988-ig a Soros Alapítvány Dokumentációs Központjának vezetőjeként, azóta pedig számos kül- és belföldi kiállításának kurátoraként, kiadványainak szerkesztőjeként. Salvador Dalíról írt monográfiát (Tóth Könyvkiadó, 2006), publikációi többek között az Artmagazinban, az IPM-ben, a 2016 előtti Figyelőben is megjelentek. 

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Muskovics Gyula szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Muskovics Gyula szerint

Második válaszadónk ezúttal Muskovics Gyula kurátor, aki 2013 óta a tranzit.hu munkatársa, a tranzitblog.hu és a mezosfera.org kortárs művészeti és kulturális magazinok szerkesztője. Soós Andival együttműködésben valósították meg 2016-ban a Szívünk egy másik ország — A barátság mint alternatíva egy normális világban című nemzetközi csoportos kiállítást, és 2013-ban közösen kezdték meg jelenleg is tartó kutatásukat, melyben Király Tamás avantgárd divattervező életművét dolgozzák fel. Utóbbi projekt keretében rendezték meg 2014-ben a Nyitott kapuk: Király Tamás ‘80s című kiállítást is.

 
Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Ferenczy Bálint szerint

Az 5 legjelentősebb képzőművészeti esemény 2016-ban – Ferenczy Bálint szerint

Első válaszadónk Ferenczy Bálint művészettörténész, fotótörténész, aki 2014 óta a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja, 2016-tól kezdve pedig a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj kuratóriumában is helyet kapott. 2013 óta Londonban él. Pályája kezdetén a budapesti Faur Zsófi Galeriát vezette, majd az angliai Sotheby's Institute of Art mesterképzésének elvégzése után a Sotheby's Aukciósház munkatársa volt 2 évig, ahol a 2016. júniusi Contemporary East aukció előkészítésében és kivitelezésében is részt vett. 2016 augusztusa óta a londoni székhelyű Vastari Group munkatársa, munkája során gyűjtőket hoz össze múzeumokkal múzeumi kölcsönzések kapcsán. Ezen túl gyűjteményépítési tanácsadóként dolgozik együtt külföldi kliensekkel. Szakterülete a közép- és kelet-európai művészet, ezen belül kiemelten foglalkozik a fotóművészettel. 

 
Mi, idegenek

Mi, idegenek

Mielőtt először láttam volna Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjét, csak annyit tudtam, hogy van benne egy különlegesen szép, a zsidó vallás bizonyos motívumait felhasználó jelenet. A főszereplőnő a kol nidré1 dallamára egy taleszt2 maga körül lebegtetve táncol a vízparton egy magas kőfal előtt, emlékeztetve egyrészt a jeruzsálemi siratófalra, másrészt a gettófalakra is. Aztán néhány éve megnéztem a filmet, kíváncsian vártam a fent említett jelenetet, de mikor elértem odáig, fura távolságtartással néztem. Sehogy sem tudtam hova tenni. Ez a film-a-filmben a játékidő kicsivel több, mint a felénél következik, melyben a főszereplő, Járom Ambrus egy baráti társaságban nézi a róla és barátnőjéről készült képsorokat. Ám mintha ők is idegenül szemlélnék saját magukat a vásznon.

 
Az én apámék nemzedéke számára az Oldás és kötés ugyanolyan kultfilm, mint nekünk A kutya éji dala, vagy a 90-es évek fiataljainak a Moszkva tér

Az én apámék nemzedéke számára az Oldás és kötés ugyanolyan kultfilm, mint nekünk A kutya éji dala, vagy a 90-es évek fiataljainak a Moszkva tér

Az Oldás és kötés kora

Az Oldás és kötést először a hetvenes évek elején, 15-16 évesen láttam. Akkor nem tudatosodott bennem az – ami most, e kiállítást nézve –, hogy talán ez volt az egyik első magyar új hullámos film. Nem vagyok filmtörténész, számomra a francia új hullám kezdeteit Godard Kifulladásig (1960), és Truffaut Négyszáz csapás (1959) című munkái jelentették, bár Antonioni Az éjszaka (1961) című filmjét is talán ide sorolhatnám, s persze Fellini Édes élet (1960) és Nyolc és fél (1963) című mozijait is. Valamennyiben az a közös, hogy nem kosztümös, műtermi filmek, hanem a jelenben játszódnak az addig megszokott filmgyári stúdiókon kívül, valóságos környezetben, és mind szerzői film. Rám, aki 1963-ban kezdtem iskolába járni, egy évtizeddel később is olyan hatással voltak e mozik, hogy azóta sem szeretek műtermi, kosztümös, kevésbé személyes filmeket nézni.

1963-ban az egyik legfontosabb problémám egyébként az volt, hogy mikortól engednek a szüleim egyedül, felnőtt kíséret nélkül iskolába járni. Apám, aki számos tekintetben a Latinovits által játszott Járom Ambrushoz hasonlítható – azzal a különbséggel, hogy ő nem orvos, hanem mérnök volt – az első napokon mintegy harminc méterrel lemaradva mögöttem figyelte, vajon körülnézek-e a zebrán történő áthaladás előtt. Így most azt számolgathatom, hogy alighanem 60 közelinek, vagy azon túlinak kell lennünk, hogy személyes emlékeink lehessenek e korszakról. A nálunk fiatalabbaknak ez már csak történelem, ahogy a kiállítás kurátorának, Mélyi Józsefnek is.

 
Legalább annyit ad a szív egészségének, amennyit egy jó orvos tud

Legalább annyit ad a szív egészségének, amennyit egy jó orvos tud

Egy társadalmi hasznosságról végzett lakossági felmérésen a szívsebész – aki alázattal dolgozik, alapos, jó és folyton képezi magát, hogy legyenek újabb ötletei összetett problémák megoldására – megérdemelten végezne az élen. A kurátor – nem hiszem. Biztosan nehézség támadna pontosan belőni, mit is csinál, esetleg a meghatározás kimerülne abban, hogy ő az, aki egy múzeumban eldönti, melyik teremben melyik festmény lógjon, így aztán eléggé hátra sorolódna.

Szívem szerint ezért mindenkit elküldenék megnézni az Oldás és kötést, először a Jancsó-filmet, és rögtön utána a kiállítást, mert a kettő együtt pontos képet ad arról, mi a kurátori munka, és főként, hogy ez mennyi munka, és mi a társadalmi hasznossága.

 
Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Sugár János szerint

Top 5 – az öt legmeghatározóbb magyar kortárs művészeti intézmény – Sugár János szerint

2016-ban is folytatódik az Artmagazin Online körkérdés rovata, amelyben ezúttal is öt magyar szakembert kérdezünk meg arról, hogy szerintük melyik öt magyar kortárs képzőművészeti intézmény (állami és független) kapta a legjelentősebb és legmeghatározóbb szerepet a szcéna működése szempontjából az utóbbi két és fél évben zajló intézményi átalakulás során.

Ötödik, egyben utolsó válaszadónk Sugár János, képzőművész, aki szerint a toplistázás gyakorlata manapság már passzé, és jelen körülmények között a helyes kérdés máshogy hangzik.