Wanted - Lopott műtárgyak - mit tehetünk, mit tehetnek a hatóságok?
Az alábbiakban tájékoztatást adunk egy, a kortárs mûvészetet ért újabb szomorú eseményrôl. Veress Pál (Budapest, 1920 – Budapest, 1999) festô és grafikus ismert salakreliefjeinek egy szép sorozatát, valamint további három mûvét, összesen 16 alkotását vitték el ismeretlen tettesek 2006. szeptember 26-án. Az esemény több szempontból is tanulságos. Ugyanis azt a hazai aukciós és galériás mûkereskedelemben egyaránt tükrözôdô folyamatot mutatja, hogy a kereskedôk és gyûjtôk érdeklôdése egyre inkább a (klasszikus) kortársak felé fordul. E növekvô érdeklôdés – jogellenes és sajnálatos – mérföldköve a fenti eset. Emellett azért is fájó veszteség, mert a mûvész eddig egyben ôrzött hagyatékát fosztották meg több kiemelkedôen értékes darabjától.
Az eseményrôl a károsult tulajdonos és a rendôrség adatszolgáltatása nyomán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is tájékoztatást adott. Az ellopott festmények adatai, leírása és fényképei felkerültek a KÖH által vezetett, lopott mûtárgyak nyilvános adatbázisába (http://www.koh.hu/) is, s emellett arról a lehetséges érintettek (aukciós házak, galériák, régiségboltok, gyûjtôk, érdeklôdôk) közvetlenül is tájékoztatást kaptak. Ez utóbbi elektronikus (e-mail) tájékoztatás a KÖH ingyenes szolgáltatása, a címzettek közé bárki feliratkozhat. (Csupán egy ilyen irányú kérést kell megfogalmazni és a mutargy@koh.hu címre megküldeni.) A tájékoztatással a KÖH célja, hogy a nyomozóhatóságok munkáját, s mindenekelôtt a tárgy eredeti helyére történô visszakerülését támogassa avval is, hogy a nyilvánosság révén bárki jó szándékú állampolgár bejelentést tehessen az ellopott mûtárgyak felbukkanásáról. Célja továbbá az is, hogy tájékoztatás révén a gyûjtôk, kereskedôk gyakorolhassák a „kellô gondosság” jogintézményét.
Ez utóbbit, mely magában foglalja az alapos tájékozódást a tárgy eredetérôl, beleértve a lopott mûtárgyak nyilvántartásaival való összevetést is, nemzetközi egyezmények és EU-s jogszabályok is alkalmazzák: a vásárló csupán a „kellô gondosság” révén bizonyíthatja, hogy az általa átvett tárgy esetében nem volt tudomása korábbi bûncselekményekrôl. (Így a késôbb kiderülô lopás esetén a bíróság elôtt a „jóhiszemû vásárló” jogai fogják védeni.)
A KÖH a bûnüldözô hatóságokkal együtt osztja azt a nézetet is, hogy a nyilvánosság és az abból következô, fent leírt intézkedések hosszú távon hatékonyan hozzájárulhatnak a mûtárgylopások visszaszorításához. Ha ugyanis a lopott mûtárgy adatai közismertek, akkor azokat nehezebb, kockázatosabb értékesíteni, azaz kevésbé érdemes ellopni. A tulajdon elleni bûncselekmények más területein e stratégia már bizonyított, reméljük, itt is eredményt hoz. Mindennek természetesen sok elôfeltétele van, de azok között is a legelsô, hogy adatok álljanak rendelkezésre. Ezért is kiemelt a jelentôsége a „házileltár” készítésének, ha bekövetkezik a baj, legyenek adatok (méret, anyag, technika, jelzések stb.), illetve fénykép, amit a károsult tulajdonos ilyenkor rendelkezésre tud bocsátani.