Artmagazin 112
A 2019-es év azt hozza lapunk kinézete szempontjából, mint amit a húszas évek hozott a női divatban, amikor is megrövidültek a szoknyák, fiúsan rövid lett a haj, és fűzőbe szorított helyett természetes vastagságú a derék. Nálunk is kényelmesebbé vált minden: mostantól beférünk a postaládákba és kézitáskákba, sőt, 64 helyett 80 oldalon olvashatnak mindarról, ami itthon és a világban történik a kiállítóterekben, vagy épp azokon kívül, de mindenképpen valamilyen művészeti tevékenységgel kapcsolatban.
Ebben a számunkban azzal kezdünk, több éves hagyományt folytatva, hogy milyen aukciós rekordok születtek az elmúlt évben – mik kerültek kalapács alá mondjuk a Rockefeller-gyűjteményből vagy a magyar neoavantgárd köréből. Aztán szó lesz egy kiállításról, ami a fotó új útjait mutatja be Győrben, majd interjút olvashatnak Judith Hervével, aki fotópárokat válogatott férje és fia hagyatékából, hogy kiderüljön, milyen szemléletváltást jelentett az újabb generáció a régihez képest. Címlapképünk Rodolf Hervé fotója, amin egy Király Tamás-ruhát viselő modellt láthatunk, és amely fényesen igazolja azokat a visszaemlékezéseket, amelyek szerint a nyolcvanas évek vége, kilencvenesek eleje a szabadság és az elszabadult kreativitás időszaka volt Magyarországon. Utána Vajda Lajos a téma, hogy a Szentendrén most látható kiállítás alapján újra lehessen gondolni a művészetét, identitását érintő állításokat. Egy másik cikkünk is vele foglalkozik; hogyan alakult a kapcsolata Korniss Dezsővel, illetve hogyan változott megítélésük az időben, egymáshoz képest is. Ezt követő interjúnk valójában tárlatvezetés, amely a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum legújabb kiállítását értelmezi; milyen összefüggést mutat Hajas Tibor két konkrét performansza a tibeti vallás fogalmaival, és azok milyen közvetítéssel tudtak hatni a magyar szubkulturális közegben. A belső hő fejlesztésének képessége és az önfelszámolás aktusa után hatalmas ugrásnak tűnik az a bécsi kiállítás, ami azzal foglalkozik, hogyan határozható meg, akár a reklámok felől közelítve: mi a szép? Amit a legtöbben annak tartanak? Bécsben szavazhatunk erről.
De ha már Bécs, egy másik kiállítást is ajánlunk onnan, Kolo Moserét, az úgynevezett Wiener Werkstatte nagy alakjáét, tele „szebbnél-szebb” geometrikus szecessziós tárggyal. Egy Garda-tó melletti villába is ellátogatunk, hogy megnézzük, milyen környezetet épített maga köré Gabriele D’Annunzio, az olaszok vátesz-költője, sőt egy rövid ideig hadvezére, Wagner- és Nietzsche-rajongó, Szent Sebestyén alakjának átszexualizálója stb., stb. Végül egy szocializmus kori blokk: megnézzük, milyen szerepet játszott a Dürer Terem a grafika hatvanas évekbeli felvirágzásában, illetve szembesülhetünk Bortnyik Sándor „korszerűsített” klasszikusával, egy tupírozott hajú, erős szemkontúrú, hatvanas évekbeli Mona Lisával. De szerintem Bortnyik ráérzett a nőképben később bekövetkezett változás mértékére – az élet őt igazolta, Mona Lisája inkább hasonlít Nina Hagenre, mint az összeborzolt hajjal is ártalmatlan Váradi Hédire.
/T.T./
TARTALOM:
4 – 5
ARTANZIX
6 – 13
Műkereskedelem
Martos Gábor: CSÚCSOK ÉS CSALÓDÁSOK
2018 a műkereskedelemben
14 – 15
Egy kép(sorozat)
Lépold Zsanett: FLAKONOK ÉS LEKÉPEZÉSÜK TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON
Biró Dávid: Axiom
16 – 23
Interjú
Topor Tünde: AZ ÉLET AKARAT
Beszélgetés Judith Hervével
24 – 29
Kritika
György Péter: AZ IDENTITÁS ÉS PROGRAM NÉLKÜLI MŰVÉSZET
A Vajda-paradigma
30 – 36
Mikrotörténet
Gréczi Emőke: FESTŐK SORSA EGY CSOPORTBAN ÉS AZ IDŐBEN
Mikrotörténelem Korniss-sal és Vajdával
38 – 45
Interjú
Szikra Renáta – Topor Tünde: TISZTA FÖLD, TISZTA FÉNY
Interjú Kelényi Béla tibetológussal
46 – 47
Kiállítás
Szilágyi Róza Tekla: KÖNNYŰ A SZÉPET SZERETNI?!
Sagmeister & Walsh: Beauty
48 – 57
Emlékhely
Keserű Luca: A VITTOREALE SZÁRNYAS GÉNIUSZA
Gabriele D’Annunzio in situ
58 – 63
Dizájn
Vadas József: AZ EZERMESTER
Kolo Moser és a fin de siècle
66 – 71
Grafika
Révész Emese: A GRAFIKA OTTHONA
A Dürer Terem története
72 – 79
Tanulmány
Bakos Katalin: GÚNYKÉP VAGY VÁGYKÉP?
Bortnyik Sándor: Mona Lisa a XX. században, 1961
Szerkesztői beköszöntő
A 2019-es év azt hozza lapunk kinézete szempontjából, mint amit a húszas évek hozott a női divatban, amikor is megrövidültek a szoknyák, fiúsan rövid lett a haj, és fűzőbe szorított helyett természetes vastagságú a derék. Nálunk is kényelmesebbé vált minden: mostantól beférünk a postaládákba és kézitáskákba, sőt, 64 helyett 80 oldalon olvashatnak mindarról, ami itthon és a világban történik a kiállítóterekben, vagy épp azokon kívül, de mindenképpen valamilyen művészeti tevékenységgel kapcsolatban.
Gúnykép vagy vágykép?
Ahogyan a gyerekrajzokból is sok minden kiderül a gyerek környezetéről, családban, világban elfoglalt helyéről, úgy néha professzionális művészek is elárulják magukat. Főleg ha vonalasak és propagandaeszközként használják művészetüket. Avagy mit mond nekünk ma egy, a hatvanas években, az alkotó hetvenes éveinek elején készült, karikatúraszerű parafrázis? (1)
TISZTA FÖLD, TISZTA FÉNY
Egyfajta köztes térben, a tibeti buddhista gyakorlatokat bemutató és azokat a kortárs művészettel összekapcsoló, szokatlan kiállításban kalauzol bennünket a kiállítás kurátora a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban.
A VITTORIALE SZÁRNYAS GÉNIUSZA
A Garda-tó melletti villák egyikébe vonult vissza extravagáns politikai kalandja, Fiume elfoglalása után az olaszok váteszköltője, Gabriele D’Annunzio. Szerepvállalásának problematikusságát most figyelmen kívül hagyjuk, csak azt nézzük, hogyan csapódott le az őt foglalkoztató eszmék rendszere saját lakókörnyezetének kialakításában.
A GRAFIKA OTTHONA
Hogyan képzelték a hatvanas években a művészet demokratizálását, és ez milyen műfajok fellendülését hozta magával, milyen kis szigeteket teremtett még a felülről vezérelt művészeti termelés korában is. Avagy adalékok a hazai pszeudó-műkereskedelem történetéhez.
AZ EZERMESTER
A 2018-as év a Secession jegyében telt a bécsi múzeumokban, ugyanis a mozgalom négy meghatározó egyénisége: Gustav Klimt, Koloman Moser, Egon Schiele és Otto Wagner egyidőben, éppen tavaly száz éve távozott az élők sorából. A sokoldalú festő-iparművész Mosernek az osztrák iparművészeti múzeum, a MAK rendezett reprezentatív életmű-kiállítást, látványos díszlet- és jelmezterveiből pedig a Theatermuseum válogatott.
FESTŐK SORSA EGY CSOPORTBAN ÉS AZ IDŐBEN
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban pénteken nyílik a Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása című virtuális kiállítás, ahol az intézmény 110 Vajda Lajos-művéből 50 alkotáson keresztül ismerhetjük meg a művész munkásságát. A kiállítás a kortársak Vajdával kapcsolatos visszaemlékezéseit is megidézi – ehhez kapcsolódva egy korábbi, Vajda Lajos és Korniss Dezső életéről és művészetéről, ezek közös halmazairól mesélő cikket ajánlunk újraolvasásra.
AZ IDENTITÁS ÉS PROGRAM NÉLKÜLI MŰVÉSZET
„A végesség a maga igazságával az időben lép föl, és egyszeriben véges az idő.“1
AZ ÉLET AKARAT
Budapesten, a Várfok Galériában Négyszemközt címmel, egymás mellé, párokba rendezve láthatók apa és fia, Lucien Hervé és Rodolf Hervé fotói. A két életmű anyagából Lucien Hervé özvegye, Rodolf édesanyja válogatott. Ennek kapcsán adjuk most közre azt a beszélgetést, ami Párizsban készült vele és Sandly Orsolyával, a hagyaték másik gondozójával tavaly augusztusban, amikor már készen volt a kiállítás terve. Nagyon finom szilvás lepényt eszünk, pedig Párizsban kincs a magyar szilva, ott ilyet nem lehet kapni.
KÖNNYŰ A SZÉPET SZERETNI?!
A bécsi MAK-ban a New York-i székhelyű, nemzetközileg elismert Sagmeister & Walsh kreatív ügynökség két alapítója, Stefan Sagmeister és Jessica Walsh rendezett kiállítást Beauty (Szépség) címmel.
FLAKONOK ÉS LEKÉPEZÉSÜK TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON
Digitális forradalomban élünk, a fotók és létrehozásuk mindennapi életünk részei. Nehéz már olyan emberrel találkozni, akinek ne lapulna egy fényképezésre alkalmas telefon a zsebében, ne használná rendszeresen a netet, ideértve a közösségi médiát. Töméntelen mennyiségű fotó pereg le a szemünk előtt – többnyire anélkül, hogy ezek bármit is jelentenének számunkra.
CSÚCSOK ÉS CSALÓDÁSOK
2013 tavaszán jelent meg Martos Gábor Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyve. Ennek függelékében a szerző sokoldalas táblázatokban közli a világon 30 millió dollárnál, illetve az idehaza 30 millió forintnál magasabb összegért elkelt műalkotások listáját. Az alábbiakban a 2018-as év legfontosabb nemzetközi és hazai műtárgypiaci eredményeivel egészítjük ki az akkori adatsort. Egyébként olvasóink már hatodik éve láthatják, kik aratják a legnagyobb sikereket a világ műtárgypiacain.