Artmagazin
full_006475.png

Artmagazin 116

Kedves Olvasó!

Mostani címlapunkat a Bauhaus inspirálta, amiben épp 100 éve, pont ekkoriban indult el az oktatás. E számunkban, de az ezt követőkben is számos cikkben foglalkozunk majd a modern művészet talán legnagyobb hatású intézményével. Ami annyira meghatározó volt, és nálunk például annyira összeforrt a modern építészet fogalmával, hogy a budapesti Napraforgó utca összes házát is bauhausosnak mondjuk, holott ezen a különböző háztípusokat felvonultató mintatelepen alig mutatható ki konkrét kapcsolat a Bauhaus-iskolával – mint ahogy ez cikkünkből kiderül. Mélyfúrást is végzünk: egy érdekes példán mutatjuk be, hogy a lágytojás-készítést, sőt az egész főzés-processzust hogyan formálta át a Bauhaus-szemlélet, aminek képviselői tényleg egy újfajta életforma kialakításának igényével nyúltak minden felmerülő feladathoz. A Bauhausnak otthont adó (vagy később már pont, hogy nem adó) német közeget vizsgálja az a nemrég bemutatott film, amely az egyik legnagyobb élő festő, Gerhard Richter életét meséli el; Mű szerző nélkül a címe, és nemcsak azért, mert ez Richter sajátos alkotói hozzáállására utal, hanem azért is, mert Richter maga nem volt hajlandó együttműködni az alkotókkal. Hivatalosan tehát egy fiktív német festő történetét nézhetjük, akinek élete szinte minden ponton egyezik Gerhard Richterével – erről a jelenségről, az okokról szól írásunk.

A kék terem, ez a címe annak a műnek, ami szintén múltfeldolgozás, de egészen különleges formában: maga a mű itt is egy film, amely a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolatainak kicsinyített porcelánmásolatai tartoznak – hogy miért, erről beszélnek az alkotók, a Tehnica Schweiz csoport. Őket beszámoló követi a bécsi, nagy Maria Lassnig-kiállításról, amiből az is kiderül, mit gondolt az épp 100 éve született Maria Lassnig a szerelmi kapcsolatok vagy a gyerekvállalás és a koncentrált művészi munka viszonyáról. Beharangozunk egy, a Mosoly Alapítvány javára rendezett műtárgy-aukciót, majd bemutatjuk azt az alkotót – artformert –, aki a mérnöki munka és a művészet határterületén közlekedik. Egy debreceni kiállítást is ajánlunk, ami a paneltörténetet járja körül, úgyis mint közös múltunk máig ható, folyamatosan átértékelődő, szimbolikus lakhatási megoldását – a házgyári programot egyébként sokáig tévesen hozták a kelleténél szorosabb összefüggésbe a Bauhausszal. Némi ellenpontként egy olyan nő, Cléo de Mérode portréját közöljük, aki még a Bauhaus előtti, századfordulós típus szinte legnagyobb hatású megtestesítője volt, de írunk a Felszabadulási emlékmű és az art deco plasztikák kapcsolatáról, mutatunk Orfeusz-ábrázolásokat és egy Dalí-képet, amin kis Lenin-fejek jelennek meg zongorabillentyűkön, körülöttük olyan arany derengéssel, amivel csak a szenteket vagy Orfeusz menádok által letépett, de még halálában is éneklő fejét szokták ábrázolni. Nem tudni, hogy a kép főszereplőjének, a zongorát messziről figyelő, karszalagján cseresznyéket viselő alaknak tetszenek-e a Lenin-hangok, vagy mindjárt odamegy és leütögeti őket... Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a szürrealizmus ma talán aktuálisabb, mint a Bauhaus a maga utópisztikus világképével. Vagy legalábbis ez a Dalí-kép nagyobb összhangban van a mai állapotokkal.

T. T.

 

TARTALOMJEGYZÉK:

4
ARTANZIX

6
Építészettörténet
Branczik Márta: NAPRAFORGÓ UTCA
A modern mintakollekció

12
Dizájntörténet
Horányi Éva: TOJÁSFŐZŐ AZ ÉRTÉKTÁRBÓL

18
Film
György Péter: A MEGFOGHATATLAN GERHARD RICHTER

24
Interjú
Winkler Nóra: KÉK TEREM
Beszélgetés a Tehnica Schweiz művészcsoport tagjaival, László Gergellyel és Rákosi Péterrel

32
Kiállítás
Szuda Barna: MI KÖZÜNK BÁRKIHEZ?
Maria Lassnig Bécsben

40
Jótékonysági aukció
Szilágyi Róza Tekla: PILLEPALACK, DIZÁJNER TEÁSKÉSZLET ÉS TETOVÁLÁSÉKSZER A MOSOLY ALAPÍTVÁNYÉRT

44
Interjú
Csiszár Mátyás: MI SEM VAGYUNK TÖKÉLETESEK, AZ ÉN KOCKÁM SEM TÖKÉLETES...
Beszélgetés Kelle Antal ArtFormerrel

50
Kiállítás
Lépold Zsanett: ÉLET A PANELBAN A MODEM kiállításáról

56
Egy kép
Szuda Barna: NYITOTT KERETBEN
Kusovszky Bea: Layered realities IV.

60
Háttér
Mélyi József: AZ ÍJÁSZ LEGENDÁJA

66
Zene
Topor Tünde: ORFEUSZOK

70
Portré
Németh István: AZ ELSŐ FOTÓMODELL
Cléo de Mérode emlékezete

76
Kiállítás
Fáy Miklós: A NYUGODALMAS JÓÉJSZAKA TALÁLKOZÁSA SZÜRREALISTÁKKAL

78
ARTANZIX

Screenshot 2022-01-31 at 19.48.21.jpg
ARTANZIX / 116 / Fáy Miklós

Screenshot 2022-01-31 at 19.15.45.jpg
Szerkesztői beköszöntő

​Kedves Olvasó! Mostani címlapunkat a Bauhaus inspirálta, amiben épp 100 éve, pont ekkoriban indult el az oktatás.

Screenshot 2022-01-31 at 10.09.43.jpg
ARTANZIX / 116

Screenshot 2022-01-29 at 17.32.34.jpg
A nyugodalmas jóéjszaka találkozása szürrealistákkal

Sokáig azt képzeltem, mondta a nyugodalmas jóéjszaka, hogy azért vagyok olyan kevéssé fogékony a szürrealizmusra, mert én soha nem álmodok semmit. Vagyis ilyenkor mindig kijavítanak, álmodom, de nem emlékszem rá, akár fölvernek, akár csöndesen ébresztgetnek, akár magától nyílik ki a szemem, mert hasamra süt a nap, fogalmam sincs, mit láttam az előbb, hol jártam és mit tapasztaltam. Hát így nehéz. A világ magától is tele van mindenféle szörnyekkel, nem kell hozzá túllépni a realizmuson, egy zebránál, zsiráfnál, embernél, imádkozó sáskánál semmi sem különösebb, démonibb, felkavaróbb.

Screenshot 2020-05-27 at 15.45.29.jpg
KÉK TEREM

Tokajban tavaszonként vezetek egy nagy, nemzetközi borárverést. Az aukció a tokaji zsinagógában van, amit ma kulturális központként üzemeltetnek, és miközben készülünk a többnapos eseményre, újra meg újra megüt, micsoda képtelenség ez az egész. Nagy rutinnal működik rendezvényhelyszínként az egykor szent tér, és mi ezen a rendezetlen, kibeszéletlen múlton járkálunk fel-alá, rollupokat húzunk fel, várjuk a vendégeket, hangbeálláson ellenőrizzük a mikrofont. Már megy az aukció, de közben is átjár ez a fura érzés. Nekem erre rezonál A kék terem, a Tehnica Schweiz – László Gergely és Rákosi Péter – projektje, ami a tatai zsinagóga negyvenes évekbeli és friss funkcióvesztésével foglalkozik. A holokausztot követően elnéptelenedett, 18. századi épület a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolati gyűjteményének kiállítóhelyeként működött mostanáig, de innen most új helyre költözik az anyag. A művészpáros projektje ezzel a két mozgással foglalkozik, filmjükben a múzeum restaurátorai szétszedik, ládákba csomagolják és elszállítják a szobrokat. Kiürül az épület, de jön egy csapat művészhallgató, és műteremmé alakul a tér, a fiatalok a szobrok kicsinyített porcelánmásolatait hozzák létre. A kiállításon végtelenítve ment a film, előtte, a tér közepén felállított asztalt ezek a csillogó, érzéki kis szobrok töltötték meg.

Screenshot 2020-05-27 at 15.20.29.jpg
A MEGFOGHATATLAN GERHARD RICHTER

Nemrég került a mozikba egy film, amely tulajdonképpen Gerhard Richterről szól. Ő viszont radikálisan elhatárolódik tőle.

Screenshot 2020-05-27 at 12.24.56.jpg
TOJÁSFŐZŐ AZ ÉRTÉKTÁRBÓL

A Bauhaus-évfordulónak hála, most következő cikkünkből kiderül, hogy a lágytojás-evők nyugodtan nézhetnék is, reggelijük mikor éri el a megfelelő állagot...

Screenshot 2020-05-27 at 9.35.39.jpg
PILLEPALACK, DIZÁJNER TEÁSKÉSZLET ÉS TETOVÁLÁSÉKSZER A MOSOLY ALAPÍTVÁNYÉRT

Kultúrafogyasztásunk komoly átalakuláson megy keresztül, és a művészet társadalmi hasznosságának kérdése is új és új összefüggésekben vetődik fel. Fontos, úttörő szerepet játszik Magyarországon minden olyan projekt, amely a művészetet hívja segítségül egy jó cél érdekében, ezért is örömteli, hogy idén már negyedik éve rendezik meg az Art – Craft – Design aukciót, amelynek bevétele a súlyosan beteg gyerekek lelki gyógyulását több mint húsz éve segítő Mosoly Alapítványt támogatja. Az Alapítvány krónikus, főleg onkológiai betegséggel küzdő gyerekek és családjuk lelki egyensúlyának helyreállításában próbál segíteni. Budapesten, Pécsett és Debrecenben az orvosi kezeléseket rövid távú kórházi terápiás találkozásokkal, a rehabilitációt pedig hosszabb távra szóló csoportos foglalkozásokkal egészítik ki – ami évente 400–450 ilyen alkalmat jelent, beteg és már gyógyult gyerek részvételével egyaránt.

Screenshot 2020-05-26 at 19.52.55.jpg
AZ ELSŐ FOTÓMODELL

Rippl-Rónai József egyik korai pasztellportréjának címe: Cléo de Mérode rokona. De ki volt Cléo de Mérode?

Screenshot 2020-05-26 at 18.51.09.jpg
AZ ÍJÁSZ LEGENDÁJA

Milyen típusú szobrok között találná meg a helyét kicsiben a Gellért-hegyi emlékmű, és mi tetszett Vorosilov marsallnak a Városligetben?

Screenshot 2020-05-26 at 18.26.42.jpg
MI SEM VAGYUNK TÖKÉLETESEK, AZ ÉN KOCKÁM SEM TÖKÉLETES...

Screenshot 2020-05-08 at 17.54.54.png
MI KÖZÜNK BÁRKIHEZ?

Saját „színszótár”, sajátos fogadalmak – ezekhez ragaszkodott Maria Lassnig. Ezúttal 80 festményét láthatjuk kiállítva Bécsben.

Screenshot 2020-05-08 at 17.18.35.png
ÉLET A PANELBAN

A debreceni MODEM kísérletet tesz arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal árnyalja a sztereotípiákat, bemutassa, milyen életvitelbeli, esztétikai értékekkel bír egy lakótelep, és milyen árnyoldalai vannak a panellétnek, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Screenshot 2020-05-08 at 16.50.53.png
NYITOTT KERETBEN

Az Astronomical Journal szeptemberi számában megjelent egy cikk, ami hírül adta, hogy a NASA Kepler-teleszkópjának legfrissebb felvételei szerint közel 10 milliárd, a Földhöz egészen hasonló bolygó kering a Tejútrendszerben.

Screenshot 2020-05-08 at 16.42.25.png
A nyugodalmas jóéjszaka találkozása szürrealistákkal

Sokáig azt képzeltem, mondta a nyugodalmas jóéjszaka, hogy azért vagyok olyan kevéssé fogékony a szürrealizmusra, mert én soha nem álmodok semmit. Vagyis ilyenkor mindig kijavítanak, álmodom, de nem emlékszem rá, akár fölvernek, akár csöndesen ébresztgetnek, akár magától nyílik ki a szemem, mert hasamra süt a nap, fogalmam sincs, mit láttam az előbb, hol jártam és mit tapasztaltam. Hát így nehéz. A világ magától is tele van mindenféle szörnyekkel, nem kell hozzá túllépni a realizmuson, egy zebránál, zsiráfnál, embernél, imádkozó sáskánál semmi sem különösebb, démonibb, felkavaróbb.