Artmagazin 119
Ez már a második Artmagazin-különszám, ami azokat a művészeti jelenségeket igyekszik rekonstruálni, amelyek jellemzően csak a ’80-as évek sok szempontból speciális, a bezártságérzet és a kényszerek szülte különleges kreativitás által meghatározott időszakában jöhettek létre. A tartalom, akárcsak az első különszám esetében, főleg Balázs Kata és Szabó Eszter Ágnes kutatásain alapul, az ő interjúikat, írásaikat egészíti ki egy tanulmány Király Tamás divatsétáiról, illetve az a különálló műmellékletként megjelenő anyag, amely Bachman Gábor munkája – és a különszám fő szenzációja, hiszen Gábor általában senkinek nem ad interjút, senkinek sem nyilatkozik. Csakhogy mi ketten dolgoztunk együtt a hosszú nyolcvanas évek végén (a kilencvenesek elején), amikor a magyar televízióban a Wahorn András által kitalált Kultúrember címmel futó sorozatban, ahol néha riporterként szerepeltem, lett egy „Kultúr-Bachman” rész is. Talán ennek a közös munkának köszönhető, hogy Bachman Gábor az Artmagazinnal kivételt tett, és egy előkészítő látogatás (Kata, Eszter), majd szerkesztési egyeztetési körök tömege (én) után elküldte azt az anyagot, ami tulajdonképpen önmaga egy Bachman-mű, és amelyet a Bachman Gábor és Bachman Merál által tördelt, változatlan formában közlünk. Ebben Bódy Gábor és Király Tamás alakja és szerepe is kirajzolódik – Gábor helyettük is emlékezik, hiszen ők már nem tehetik ezt meg. A ’80-as évek és főleg az akkori underground közeg sok esetben falta fel saját gyermeit, hol rögtön, hol csak később. Itt kell megjegyezni, hogy az Artmagazinban most közölt anyagok, Bachman visszaemlékezése és az interjúk is elsősorban a művekre, azok megszületésének körülményeire koncentrálnak – egész vállalkozásunk arra jött létre, hogy dokumentálja a korszak elveszett vagy csak töredékeiben fennmaradt művészeti jelenségeit. (Az olvasó eligazodását a sok, azóta esetleg elfeledett vagy eleve kevéssé ismert szereplő között az utolsó oldalon névmutató segíti.) Mindez még csak az első fázis, amit követnie kell majd a magánéleti szálak részletesebb kikutatásának elsősorban a női-férfi pozíciók szempontjából, illetve az egyes érzékenységektől eltekintő, a közléseket egymással összevető kritikai feldolgozásnak is. De ez már a húszas évek dolga lesz.
Topor Tünde
4
ARTANZIX
6
SZERZŐI ELŐSZÓ
8
Interjú
Balázs Kata – Szabó Eszter Ágnes:
LÉTEZNEK RÉSEK AZ IDŐBEN
Beszélgetés Baksa-Soós Verával
20
Esszé
Szabó Eszter Ágnes:
TERRAFORMÁLÁS VAGY
JELHAGYÁS ŰRLÉNYEKNEK
Baksa-Soós János
28
SZÉP VOLT(?)... NEHÉZ VOLT(?)...
Bachman Gábor építész, dizájner,
festő, art director visszaemlékezése
a ’80-as évekre
64
Interjú
Balázs Kata – Szabó Eszter Ágnes:
MINDIG KÉSZTETÉST ÉREZTEM,
HOGY A STATIKUS TÁRGYAKAT
ELMOZDÍTSAM
Beszélgetés Vida Judit
keramikusművésszel
72
Egy kép
Szabó Eszter Ágnes:
FUTÓSZALAG VS. KIFUTÓ
Az Új Tükör magazin 1989/36-os
számának cím- és hátlapja
76
Divattörténet
Egri Petra:
DIVAT, SZÍNHÁZ, FELVONULÁS
Király Tamás ’80-as évekbeli
ruhaperformanszai
82
Kiállítás
Balázs Kata:
ELŐSZÓ EGY AKCIÓZENEKAR
TÖRTÉNETÉHEZ
88
Interjú
Balázs Kata – Szabó Eszter Ágnes:
DALOK KÖZÉP-NIRVÁNIÁBÓL
Beszélgetés Kamondy Ágnessel
96
NÉVMUTATÓ
DALOK KÖZÉP-NIRVÁNIÁBÓL
Kamondy Ágnes neve összefonódik az 1970-es, 1980-as évek alternatív színházi és zenei produkcióival. Zenészként dolgozott a Stúdió K-ban, színészkedett a Monteverdi Birkózókörben, pianista volt az Európa Kiadó zenekarban, mielőtt saját zenekart alapított. Az Orkesztra Luna a ’80-as évek második felének egyik ikonikus zenekara lett. Dalok Közép-Nirvániából című lemezével lezárta a ’80-as éveket, de azt kevesen tudják róla, hogy Xantus János filmrendezőt a halála előtti években énekelni tanította
ELŐSZÓ EGY AKCIÓZENEKAR TÖRTÉNETÉHEZ
Az 1986/87-től működő Új Modern Akrobatika történetével korabeli sajtómegjelenések, archív felvételek, fotók és plakátok, valamint egy folyamatosan bővülő kronológia formájában önálló „vendégtárlat” foglalkozik a Miskolci Galériában december 7-én nyílt, Pontos, mint az atomóra címet viselő kiállításban, amely egy 1988-as közös tárlat inspirációjára jött létre az Új Modern Akrobatika három tagja, ef Zámbó István, feLugossy László és Szirtes János munkáiból.
DIVAT, SZÍNHÁZ, FELVONULÁS
A Kádár-korszak viselettörténete napjainkban nagy figyelemnek örvend. A közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt kiállítás Rotschild Klára tervezői munkásságát bemutatva. Az ellenpontot, az ellenkultúrát Király Tamás és az életművéből rendezett tárlat képviselte a Ludwig Múzeumban. A minden tekintetben formabontó alkotó pályáját nemcsak a divat, hanem a színházművészet felől közelítve is érdemes megvizsgálni.
FUTÓSZALAG VS. KIFUTÓ
Ahhoz, hogy Király Tamás ruhatervezői munkásságát megértsük és helyére kerüljön a rendszerváltás előtti utolsó évek művészeti-társadalmi struktúrájában, nemcsak ruháinak művészeti és politikai kontextusát kell megvizsgálnunk, hanem röviden áttekinthetjük a korabeli ruhaipar társadalmi szerepét is, amelyre Király Tamás munkája akarva-akaratlanul is reflektál – úgy, hogy teljes egészében negligálja.
MINDIG KÉSZTETÉST ÉREZTEM, HOGY A STATIKUS TÁRGYAKAT ELMOZDÍTSAM
A magyar kerámiaművészet egyik legeredetibb alakja jelentős szerepet vállalt a dekonstrukció hazai meghonosításában, alapítója volt a rendszerváltás után megnyíló NA-NE Galériának. Elsősorban a nyolcvanaskilencvenes évekbeli tevékenységéről beszélgettünk.
TERRAFORMÁLÁS VAGY JELHAGYÁS ŰRLÉNYEKNEK
A ’80-as évek alternatív művészetének talán legfontosabb előzménye, illetve egy jeladó, ami akkor már Nyugat-Berlinből sugároz...
LÉTEZNEK RÉSEK AZ IDŐBEN
Kurátorként, szervezőként, oktatóként, szerkesztőként egyaránt kulcsszerepet vállal a Magyarország és Németország közötti kapcsolatok létrehozásában és megerősítésében. Az alternatív kultúra egyik legalapvetőbb személyiségét elsősorban a nyolcvanas évek magyar művészetének nemzetközi kontextusáról és az INFERMENTAL videómagazinról kérdeztük.