Artmagazin 121
Címlapunkon egy különleges, kubista Csáky József-szobor részlete látható, amelyhez olyan történet, sőt történetfüzér tartozik, ami nemcsak veszélyhelyzetek túléléséhez ad ötleteket, hanem fontos vagy épp pikáns adalékokkal szolgál néhány életműhöz, például Czóbel Béláéhoz is. Párizs és Kecskemét között ingázunk benne, nizzai kitérőkkel, műtárgyak utáni nyomozással, irodalom-, fotó-, műkereskedelem-, illetve divattörténeti vendégszereplőkkel és egy modellügynökség mai tulajdonosával. Egy másik történet a harminc évvel ezelőtti Budapestre visz; az itt galériát alapító Hans Knoll szemével tekinthetünk vissza az 1989 körüli időszak művészeti életére, a pezsgés és beszűkültség akkori elegyére, a Kelet és Nyugat között beinduló áramlás okozta kezdeti euforikus érzésekre. Szó lesz még egy nagy hatású holland műértőről, Van Gogh népszerűsítőjéről, egészen új típusú holland gyűjtemények kialakítójáról, aki valóságos előadó körutakon ismertette kortársai művészetét, mondjuk Mondrianét vagy épp Csáky Józsefét. E számunkban tanulmány vizsgálja, milyen hatást gyakorolt Cézanne a magyar modernekre, mindezt egy lappangó Berény Róbert-mű kapcsán, de a festészet erős szexuális töltete is szóba kerül, hogy aztán egy másik cikk, vagyis Ferenczy Noémi és a szövés egészen más irányba vigyenek bennünket: a munka világába, amely olyan új embertípust igényelt, amilyen Mattis Teutsch János kései képein is megjelent. Ezek alól tártak fel gyűjtők és galériások kérésére restaurátorok régebbi, konstruktivista, színes Mattis Teutsch-műveket – reflex rovatunk cikke arról szól, mivel indokolható egy ilyen lépés. Szó lesz még Vasarely korai, gyógyászati témájú grafikai terveiről vagy a magyar grafika különútjairól, illetve egy olyan művészről, aki szintén külön utakon járt pont azokban az években, amikor sikereket arató pályatársai politikusok agyából kipattant elvárások szerint próbáltak alkotni. Mostani cikkeink egy részéhez kiállítások is tartoztak volna, csakhogy közbelépett a járvány – mindenesetre mi feltüntetjük, meddig lennének nyitva, hátha enyhül a helyzet, és mehetünk megnézni őket. És azóta is hálásak vagyunk, hogy még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt eljutottunk Paksra – a magyar modern, illetve organikus építészet egy-egy emlékét szinte tanösvényszerűen bejárva. Végül kiderül, minek állított emléket az Angyalvár tetején álló, kardját épp hüvelyébe visszadugó Szent Mihály arkangyal-szobor. Tényleg jó lenne, ha az a kard megint visszacsusszanna.
Topor Tünde
TARTALOM:
4
ARTANZIX
6
Interjú
Mélyi József
KÉSŐBB ÚGYIS UNALMASABB LETT MINDEN...
Beszélgetés Hans Knoll-lal
14
Ismeretlen életművek
Szilágyi Róza Tekla
A SIVATAG TITKA
16
Lost and Found
Barki Gergely
„ANYÁD, CYLA, EZ TÉNYLEG EGY KUBISTA CSÁKY!”
Avagy egy pszeudoceleb adalékai a művészettörténet-írás számára
32
Gyűjtéstörténet
Németh István
A MŰVÉSZPÁPA
Henk Bremmer és a bremmeriánusok
40
Tanulmány
Gosztonyi Ferenc
„HOMMAGE À CÉZANNE”
Megjegyzések Berény Róbert Sziluettes kompozíciójáról (1911)
50
Iparművészet
Szikra Renáta
A MUNKA MÚZSÁJA
Ferenczy Noémi láthatatlan életmű-kiállításáról
58
Reflex
Kishonthy Zsolt - Jurecskó László
VISSZALÉPÉS A KONSTRUKCIÓK VILÁGÁBA
Mattis Teutsch János újra láthatóvá tett korszaka
64
Egy kép
Topor Tünde
PANDORA LÁDÁJA
Veress Pál: Bacchanália, 1948
66
Artmagazin loves vidék
Szőnyeg-Szegvári Eszter
A HETVENES ÉVEK MODERNIZMUSÁBÓL KIÚSZÓ ÓRIÁSHAL ESETE – PAKS
72
Dizájntörténet
Lépold Zsanett
RAJZBAN AZ ORVOSSÁG
Vasarely gyógyászati reklámgrafikái
76
Gutenberg-galaxis
P. Szűcs Julianna
FIRKAFORRADALOM VAGY SZABADSÁGHARC
Révész Emese: Firkaforradalom. Válogatott írások a grafikáról
78
Fáy Miklós
ARTANZIX
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Címlapunkon egy különleges, kubista Csáky József-szobor részlete látható, amelyhez olyan történet, sőt történetfüzér tartozik, ami nemcsak veszélyhelyzetek túléléséhez ad ötleteket, hanem fontos vagy épp pikáns adalékokkal szolgál néhány életműhöz, például Czóbel Béláéhoz is.
„ANYÁD, CYLA, EZ TÉNYLEG EGY KUBISTA CSÁKY!”
Úgy tűnik, minden tavaszra jut egy fantasztikus felfedezéssztori szerzőnktől, Barki Gergelytől. Mondjuk ez itt nem egy, hanem legalább öt, viszont így hosszan tudunk hüledezni és ámuldozni a koronavírus idején.
RAJZBAN AZ ORVOSSÁG
Kevéssé feltérképezett tervezőgrafikai munkássága során Victor Vasarely az Air France-nak vagy a Renault-nak is dolgozott, de a legtöbb megrendelést gyógyászati, gyógyszerészeti cégektől kapta.
A HETVENES ÉVEK MODERNIZMUSÁBÓL KIÚSZÓ ÓRIÁSHAL ESETE
Ha valakit érdekel, milyen út vezetett a szocializmus modern építészetétől az organikus épületekig, vagy ha tudni akarja, miről folyt a hetvenes évek leghevesebb építészeti vitája, az úgynevezett tulipán-vita, annak Paks, ma még, tanösvényként működik. Útitárs-szerzőnk az Artmagazin idei IBUSZútján Branczik Márta építészettörténész kiránduláson előadott verzióját saját kutatásai és asszociációi alapján alakította élménybeszámolóvá.
A MUNKA MÚZSÁJA
„Egy nagyon tudományos férfiember egyszer azt kérdezte tőlem: »Mire gondol, mialatt dolgozik?« »A munkámra« – válaszoltam. Belülről azt gondoltam: szép elképzelése lehet ennek az úrnak a művészetről, ha azt hiszi, hogy munka közben lehet másra gondolni!”1
KÉSŐBB ÚGYIS UNALMASABB LETT MINDEN...
Harminc éve működik Budapesten a Knoll Galéria. Az ötletről, hogy Kelet felé induljon, a nyitás körüli évek hangulatáról és a magyar színtér sajátosságairól beszél a tulajdonos, Hans Knoll. A beszélgetés az Esterházy Marcell által felvett videó szerkesztett változata.
A SIVATAG TITKA
Agnes Pelton életének nagy részét Amerika keleti parti művészeti nyüzsgésétől távol, a kontinens nyugati szélén, egy, a kaliforniai Palm Springs közelében lévő kis közösségben, Cathedral Cityben töltötte.
VISSZALÉPÉS A KONSTRUKCIÓK VILÁGÁBA
Ki dönthet arról és milyen szempontok alapján, hogy egy többrétegű kép melyik rétegét tekintsük érvényesnek. Művész vs. művészettörténész, vagy a probléma bonyolultabb?