Artmagazin
artmagazin_122_cover.jpg

Artmagazin 122

Címlapunk mementó, mert lehet, hogy mire megjelenünk, már alig marad valami a hetvenes évek egyik legjobb modern magyar épületéből, ami a Várban állt, és mint ipari műemlék – néhány évig onnan irányították Budapest áramellátását – egy funkcióváltással tökéletes helyszíne lehetett volna különböző művészeti programoknak, és energetizálhatta volna a negyed életét. Persze nagyon megosztó egy-egy ilyen épület, mint ahogy szinte mindegyik, ami állított valamit, és a közízlés előtt járt, vagy még közel ötven év múlva is előtte jár. A trendek változnak – a múlt század húszas éveiben a szecesszió iránti ellenérzéseket kellett leküzdeniük a hivatásos értékőrzőknek, most épp a brutalizmusnak nevezett irányzat csúcsteljesítményeivel kellene megbarátkoztatniuk a nagyközönséget. Mindenesetre hülye dolog lesz majd húsz év múlva visszaépíteni a Teherelosztó tornyát. Mint az eddigiekből sejthető, e számunk cikkei főleg a megőrzés, visszabontás, újraértékelés kérdései körül keringenek. Így aztán olvashatnak a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának építésekor és újjáépítésekor zajló, a vicces elemeket sem nélkülöző csatározásokról, egy Czóbel-mű újranézéséről, vagy arról, érdemes volt-e visszabontani a Levelet olvasó lány című Vermeer-képet, és megkérdőjelezni, hogy maga Vermeer hajtotta rajta végre a Cupido-motívum eltüntetését. Cikkünkben olyan restaurátor mondja el véleményét, aki fantasztikus gyűjteményének képei között élve vélhetően sokunknál jobban érti, amit a művek beszélnek. Címlapsztorink leletmentő projektről szól, Branczik Márta kezdeményezéséről, aminek keretében olyan hetvenes évekbeli épületekről készül dokumentáció, amelyek érdemesek lennének a megőrzésre, mégis lebontásra ítéltettek. Ezek a korszak csúcsteljesítményei, de valahogy az ekkoriban tömegével épült lakótelepek, és mondjuk még a szocialista múlt árnya is, rájuk vetül. Pedig mára a lakótelepek is érdekes átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyik nem, ott besegítenek köztéri művészeti projektek – például Veszprémben, ahol megszülettek a város legújabb szelfipontjai. Az idő-, illetve stílusrétegek egymáshoz való viszonyát egy-egy életművön belül vizsgálva dolgozik a művészettörténész, de van, hogy az efféle munka a művész számára is érdekes – ez maga a posztmodern, aminek fontos darabjai szintén most csúsznak bele a védendő kategóriába, illetve most nyílik ki rájuk a szemünk. Bak Imre-interjúnk is ennek jegyében készült. Paradigmaváltások: ez lehetne tehát e számunk hívószava – az alkotás mögötti szándék és a műalkotások értelmezési gyakorlatának változásáról szól az Ulbert Ádám műveivel foglalkozó írás, illetve az a cikkünk, ami Arnold Schönberg festményeit helyezi el a nonfiguratív művészet idővonalán pszichológiai vonatkozásokat is megemlítve. A könyvek, amiket ismertetünk, tulajdonképpen ugyanezzel foglalkoznak: az értékítéletek változásainak dinamikájával. Végül Dürer tesz pontot a sok kérdés végére, amikor bevonultatja szemünk elé A lovag, a halál és az ördög című kép szereplőit. .

Topor Tünde


TARTALOMJEGYZÉK:

4
ARTANZIX 

6
Biennálé-történet
Boros Géza
EGY KIS BARBÁR ERŐT ADVA A SUBTILIS RÉSZLETEKNEK
Maróti Géza velencei pavilonjáról 

16
Európai kapcsolatok
Topor Tünde
PÁRIZS AZ Ő BAKONYUK
Miroslav Kraljević, a horvát modernista 

18
Egy kép
Barki Gergely
JAJ, ÚGY ÉLVEZEM ÉN A…
Czóbel Béla: Strandon 

20
Képek élete
Kemény Gyula
AZ ELTÜNTETETT CUPIDO ESETE
Tönkretettek-e egy Vermeert? 

28
Interjú
Farkasdy Melinda
VIRTUÁLIS LELETMENTÉS
Interjú Branczik Mártával, a projekt ötletgazdájával 

36
Emlék/hely
Csanádi Judit
TÖMB A BÚZAMEZŐN
A Bruder Klaus-kápolna 2019 nyarán 

46
Köztér
Szilágyi Róza Tekla
EGYMÁSTÓL TISZTES TÁVOLSÁGBAN
A Paradigma Ariadné veszprémi köztéri projektjéről 

52
Interjú
Balázs Kata
MAGA A MŰVÉSZETTÖRTÉNET IS LEHET AZ ALKOTÓFOLYAMAT TÁRGYA
Beszélgetés Bak Imrével a nyolcvanas évekről 

60
Kortárs itiner
Molnár Ráhel Anna
MINT AHOGY EGY KALEIDOSZKÓP VÁLTOZÓ KÉPEIVEL JÁTSZADOZNAK
Jegyzetek Ulbert Ádám művészetéhez 

66
Zene és kép
Keserü Luca
A PSZICHÉ DISSZONÁNS SZÍNEI
Arnold Schönberg képei a Leopold Museum állandó kiállításán 

72
Kiállításajánló
Egyed Nóra
NIETZSCHE HAZATALÁL
Szilárdi Béla képeiről

74
Gutenberg-galaxis
Tóth Ferenc
A BÉCSI SZECESSZIÓ A KORTÁRS ÉS A KULTÚRTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL
Sármány-Parsons Ilona: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta 

76
Gutenberg-galaxis
Gréczi Emőke EGY MŰKRITIKUS TERMÉSZETRAJZA
P. Szűcs Julianna: Nagytotál 

78
ARTANZIX

Screenshot 2022-06-19 at 17.20.54.jpg
ARTANZIX / 122 / Fáy Miklós

Screenshot 2022-06-19 at 17.11.28.jpg
MAGA A MŰVÉSZETTÖRTÉNET IS LEHET AZ ALKOTÓFOLYAMAT TÁRGYA

Milyen változások indultak el egy eleve speciális helyzetben alakuló festői életműben egy nyugat-európai út, egy új munkahely, más művészeti ágak vagy akár nagy formátumú kortársak hatására? Főleg, ha olyan festőről van szó, aki elméleti alapokra, folyamatos kitekintéssel, következetesen építkezik.

Screenshot 2022-06-19 at 16.53.08.jpg
ARTANZIX / 122

Screenshot 2022-05-03 at 23.33.36.jpg
EGY KIS BARBÁR ERŐT ADVA A SUBTILIS RÉSZLETEKNEK

Ha már nem mehettünk májusban Velencébe, legalább készüljünk lélekben a jövő évre, és tekintsük át a Biennálénak helyet adó Giardini második legrégebbi pavilonjának történetét.

0e0e7c6ddeda5e27ef334ea7973ecec4.jpeg
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ

Címlapunk mementó, mert lehet, hogy mire megjelenünk, már alig marad valami a hetvenes évek egyik legjobb modern magyar épületéből, ami a Várban állt, és mint ipari műemlék – néhány évig onnan irányították Budapest áramellátását – egy funkcióváltással tökéletes helyszíne lehetett volna különböző művészeti programoknak, és energetizálhatta volna a negyed életét.

Screenshot 2021-01-04 at 16.14.50.jpg
Nietzsche hazatalál

Screenshot 2021-01-13 at 18.44.01.jpg
Tömb a búzamezőn

Az épített tér rejtett nyelve az, amit a legjobban értek. Korok, kultúrák, helyek nyelvén, melyek a beszélt nyelv grammatikáján és szókincsén túlról, magasabbról szólnak hozzánk. Tartalmuk összetettebb, mint bármely elbeszélt történet. Rejtélyeik elfedettebbek, mint az írott vagy beszélt szöveg titkai, rétegeik mélyebbek.

Screenshot 2021-01-04 at 12.23.02.jpg
Egymástól tisztes távolságban

Ön mit szólna, ha kitekintve az ablakon egyszer csak azt látná, hogy a füves kutyafuttatóból színes és különös formájú tárgyak nőttek ki? Kimenne, és csinálna egy szelfit? Vagy ezentúl ide beszélne meg találkozót? Vagy csak nézné az odatelepedő kamaszokat? Avagy hogyan lehet közösségivé tenni a lakótelepi épületek közti elvadult és funkciótlanná vált területet. Hiánypótlás több évtizednyi késéssel.

Screenshot 2021-01-04 at 12.01.06.jpg
A PSZICHÉ DISSZONÁNS SZÍNEI

Érdekes látni, hogy a képzőművészeti és zenei modernizmus indulása milyen összefüggéseket mutat a térhódítását épp megkezdő pszichoanalízissel, illetve egy szerelmi válság okozta traumával. Persze ha „belső látás”, akkor a háttérben biztosan ott van Wagner is.

Screenshot 2021-01-03 at 19.01.44.jpg
EGY MŰKRITIKUS TERMÉSZETRAJZA

​Ha valaki művészeti írásra adja a fejét, rögtön komoly problémával szembesül, és ez az időzítés. Mikor válik készen arra, hogy ítéletet mondjon, hogy egy teljesítményről azt merje állítani, nem elég jó vagy egyenesen pocsék?

Screenshot 2021-01-03 at 18.57.02.jpg
A BÉCSI SZECESSZIÓ A KORTÁRS ÉS A KULTÚRTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL

​A bécsi szecesszió iskolapélda egy művészeti korszak feltámadására.

Screenshot 2021-01-03 at 18.40.50.jpg
Virtuális leletmentés

Hogyan lehet dokumentálni a szocializmus időszakának megőrzésre méltó, mégis lebontásra ítélt épületeit? Milyen eszközök állnak rendelkezésre, és milyen akadályokkal kell megküzdeni? Hogyan kapcsolódik mindez az Építészeti Biennálé programjához? Beszélgetés közízlésről, a szakma felelősségéről és az egyik legmegosztóbb építészeti korszak „leleteiről”.

Screenshot 2020-12-30 at 18.35.51.jpg
JAJ, ÚGY ÉLVEZEM ÉN A…

A harmincas évek elején, nyaranta Czóbel hatalmas csukafejeseket ugrott a Dunába, ezzel kápráztatta el a szentendrei festők társaságát. Persze az egykori „fauve inculte”, vagyis „faragatlan vad” e férfias virtusa leginkább a művészek körébe tartozó hölgyeknek imponált.

Screenshot 2020-12-30 at 18.32.19.jpg
PÁRIZS AZ Ő BAKONYUK

A horvát modern festészet a huszonhét éves korában tüdővészben meghalt Miroslav Kraljević fellépésétől számítódik, aki előző, Párizsban töltött évének tanulságait mutatta be 1912 ké- ső őszén a zágrábi Ullrich Szalonban. Közönségsikert nem aratott, a korabeli zágrábi kritika maskarádénak tartotta, amit kiállításán látott, de fiatal pályatársai ünnepelték; hatása 1913- ban bekövetkezett halála után is még hosszú évekig kitartott, az impresszionisztikus kezdeményektől az expresszionizmus irányába tolva el az akkori évek horvát festészetének újat akaró törekvéseit.

Screenshot 2020-10-31 at 11.31.13.jpg
AZ ELTÜNTETETT CUPIDO ESETE

Miért került egy Cupido-ábrázolás fedőréteg alá Vermeer egyik képén? Maga Vermeer tüntette el mint zavaró képi elemet vagy későbbi korok szerették volna megszabadítani a jelenetet az egyértelmű szerelmi utalástól? Egy műgyűjtő-restaurátor állásfoglalása.