Artmagazin
artmagazin_123_cover.jpg

Artmagazin 123

Címlapunkon az Apokalipszis lovasai, furcsa, emberszájjal nevető lovakon. Nem a Harag, a Háború, az Éhínség és a Halál jut eszünkbe róluk, hanem az, hogy bele akarnak harapni a jövőbe. Ló és lovas egy figura itt, de a hangsúly a lovakon van, a személyiség animális és még zabolázatlan részén. Reigl Judit, akire címlapunkkal is emlékezünk, legjobb képének ezt a szürrealisztikus művét tartotta. Önarcképnek mondja, ő maga szerepel rajta három barátjával, akikkel a háború és a főiskola után végigcsavarogták Olaszországot, és akikkel teljes szabadságra vágytak, mint minden fiatal, és mint minden művész. E számunkban is sok ponton összefüggő, egymással valamilyen kapcsolatot mutató írásokat olvashatnak: Tardos Tibor író Lukács György hívására akkor jön haza Párizsból, a fiatal szürrealistákat odahagyva, amikor Reigl Judit a közben lehullott vasfüggönyön át odaszökik. Egy fogorvosnő képeket gyűjt, olyanokat is, amit a kiszököttek, pl. Hantai Simon festettek, de ő más miatt is érdekes: nőszövetséget hoz létre a háború előtt, amerikai mintára. Az ott meglátogatott Tri Delta Club kései követőit mi a Doktor Szöszi-filmekből ismerhetjük, és leginkább sisterhoodként, vagyis egymást segítő titkos nővéri szövetségként lehetne őket leírni. Egy ilyet alapított Kunvári Bella is, aki közben a fiatal, jövedelem nélküli művészek fogait ingyen kezelte – hogy legyen mivel beleharapniuk a jövőbe. Gyűjteménye Pécsre került, ahogy Schadl János műveinek jelentős része is. Róla és a forrongó, 1919-es Budapestre tett utazásáról is olvashatnak, akárcsak egy nagybányai művészcsalád tagjainak szétszórattatásáról – volt, aki Erdélyben maradt annak elcsatolása után is, és voltak, akik átjöttek Budapestre vagy mentek innen is tovább a Szabad Európába. Turáni kerámiákat is mutatunk, ha lehet így hívni azokat a Gorka-vázákat, amelyeket a honfoglalás kori sírokban talált edények és más keleti motívumok ihlettek, illetve egy olyan tervezőt, akinek a nevéhez a hatvanashetvenes évek mára már kultikussá vált tárgyai fűződnek. És a kortársak felé haladva: írunk a brit Grayson Perryről, aki vázaformát is használ műveiben, bár főműve inkább ő maga. Interjút közlünk Bullás Józseffel, aki a pécsi egyetemen tanít festészetet, és beszámolunk a Rigai Biennáléról, amelynek címe jó végszó akkor, amikor nem tudjuk, apokaliptikus időket élünk-e, vagy esetleg „hirtelen minden virágba borul”, mint egy másik kiállításon, Madrid kristálypalotájában. Mindenesetre az úgynevezett Attenborough-generáció okot ad a reménykedésre.
T.T.

TARTALOMJEGYZÉK:

4
ARTANZIX 

6
Kiállítás
Szilágyi Róza Tekla
AZ ATTENBOROUGH-GENERÁCIÓ 

8
Biennálé
Mélyi József
HIRTELEN MÁS
A valóság és a 2. Rigai Biennálé 

14
Interjú
Winkler Nóra
Bullás József-interjú 

24
Élet/történet
Gát János
CSILLAPÍTHATATLANUL SZOMJAZTA A VÉGTELENT
In memoriam Reigl Judit 

34
Élet/történet
Tardos János
APÁM ÉS PICASSO

38
Tanulmány
Szijártó Zsolt
PERIFÉRIÁBÓL A CENTRUMBA – CENTRUMBÓL A PERIFÉRIÁRA
Schadl Jánosról és A város című festményéről 

48
Gyűjtő/nő
Urbán Nóra
BROTHERLIKE SISTERHOOD
Kunvári Bella 

56
Történet
Martos Gábor
NAGYBÁNYAI ANZIX
Adalékok egy művészcsalád történetéhez

62
Gyorstalpaló
Szilágyi Róza Tekla
A FÉRFIASSÁG TRÓNFOSZTÁSA
Grayson Perry-gyorstalpaló 

66
Kerámia
Rieder Gábor
TURÁNI VÁZÁK, AVAGY AZ IDEGENFORGALMI GONDOLAT 

70
Dizájntörténet
Vadas József
BORZ KOVÁTS SÁNDOR
Egy legendás tervező a nagy generációból 

78
Fáy Miklós
ARTANZIX

Screenshot 2022-06-13 at 17.09.52.jpg
CSILLAPÍTHATATLANUL SZOMJAZTA A VÉGTELENT

Augusztus 7-én elhunyt Reigl Judit festőművész. A Corvina Kiadó gondozásában hamarosan megjelenik a Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című könyv, amelyet a művész barátja, galériása és az elmúlt időszakban kiállításainak szervezője, Gát János állított össze beszélgetéseik alapján. Ebből közlünk most részleteket, bemutatva, hogy mi határozta meg az életművet, amelynek méltán híres darabjai a New York-i Metropolitan Múzeumban, a MoMaban és a Guggenheim Múzeumban már éppúgy láthatók, mint a londoni Tate Modernben, vagy mint címlap­képünk esetében, a párizsi Centre Pompidouban. Reigl Judit igazi szabad szellem volt – azzal búcsúzunk tőle, hogy megidézzük ezt a szabad szellemet.

artmagazin_123_cover.jpg
INTRO

123_Szijarto1.jpg
Perifériából a centrumba – centrumból a perifériára

Művészet a forrongás idején. És csak alig pár héttel a nagy spanyolnátha-járvány harmadik, utolsó hullámának lecsengése után.

123_Urban1.jpg
Brotherlike sisterhood

Szakmájában sikeres fogorvos, jelentős műgyűjtő, József Attila bizalmasa, saját és a többiek jogaiért is kiálló, emancipált gondolkodású nő. Egy már-már klisészerűen modern, de mai szemmel is izgalmas életút.

123_Tardos1.jpg
Apám és Picasso

Tardos János újságíró szüleinek pályája több ponton is kapcsolódik akár a nemzetközi, akár a magyar képzőművészethez. Először fejtsük fel a francia szálat.

123_Vadas8.jpg
Borz Kováts Sándor

Ha otthon vagyunk a magyar dizájn történetében, és azt halljuk: Vargánya, nem a gomba fog először eszünkbe jutni, hanem egy emblematikus lámpa, és annak megalkotója.

123_Fayanzix3.jpg
ANZIX: 70 körül

123_Fayanzix4.jpg
ANZIX: Süket vagy?

123_Fayanzix2.jpg
ANZIX: Úgyis – úgysem

123_Fayanzix1.jpg
ANZIX: Szuperhatalom

123_anzix3.jpg
ANZIX: Mitológiai meeting

123_anzix2.jpg
ANZIX: Kiotótól Kifutóig

123_anzix1.jpg
ANZIX: Egy francia lány Tahitin

123_Martos1.jpg
Nagybányai anzix

Milyen érzéseket tud kelteni egy erdélyi családtörténet, akármilyen szikáran, szinte már szárazon mesélik is el? Szétszórattatás az első magyar művésztelepet befogadó városból, de közben kiderül, ki volt Ferenczy Noémi férje.

123_Rieder3.jpg
Turáni vázák, avagy az idegenforgalmi gondolat

Gorka Géza életműve egészen különleges izgalmakat rejteget. Például egy fedeles edényt, aminek segítségével új fejezetet nyithatunk a magyar art deco-kutatásban.