Artmagazin 124
E számunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra. Szentendrén pedig Barcsay-festményeket nézhet, és akár össze is hasonlítja a kettőt: hogyan használja Scully a fekete négyzetet, és hogy nyúlt Barcsay a Malevics-ikonhoz? A nonfigurativitással kísérletezett Reigl Judit is, csak ő Franciaországban; a kései szürrealizmus szorításából kiszabadulva hozott létre robbanást, folyamatokat, egymásra rakódott rétegeket mutató, érvényes festészetet. Életesemények és művek kapcsolata bontakozik ki a vele folytatott beszélgetésből, a következő cikkben pedig érdekes adalékokat kapunk műtárgyak sorsáról, például hogy mi lett egy soha meg nem valósult köztéri szobor gipszvázlatával, és hogy szobrászműtermek is voltak a Gül baba türbéje mellől lebontott Wagner-villában. Egy most alakuló kortárs gyűjteményt is bemutatunk, és tudósítunk arról is, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum már muzeális értéket jelentő állandó kiállításának ráncosodó arcát hogyan csipkedik kortárs ötletekkel, hogy meginduljon benne a keringés és kicsit kipiruljon. Jóval nagyobb léptékben ugyanez történik egy rotterdami múzeumban is: ott a raktárnak egy ikonikusnak ígérkező külön épületet emeltek, amelyben a közönség kikérhet megtekintésre műveket, épp úgy, mint egy könyvtárban a könyveket. És ha könyv: Ujházi Péter különös, mégis tipikus festői pályaívét is megrajzoljuk egy művészetéről nemrég megjelent tanulmánykötet kapcsán. Minthogy 2020 Beethoven-emlékév, a róla készült szobrokkal a martonvásári emlékmúzeum megújult kiállításán szembesülve merülnek fel a szerelmi életét érintő kérdések, de a szerelem fura állapotának megjelenítése a témája egy új filmről született írásunknak is. És ez az Artmagazin-szám zenében erős: Benjamin Britten is szóba kerül, illetve az idén hetvenéves Budapest Bábszínház egy különleges, a korszakban szenzációnak számító előadása, A pagodák hercege, és annak látványvilága. Végül, járvány ide, járvány oda, megint csak kiállítást ajánlunk, olyan energetizáló írással, ami visszahozza az idén nélkülözött tengerparti nyaralások emlékét: homokban napoztatott, fürdőruhás testek üzenik a csodálatos Besnyő Évától, hogy lesz még egymásba gabalyodás!
Topor Tünde
TARTALOMJEGYZÉK:
4
ARTANZIX
6
Interjú
Szilágyi Róza Tekla
KIBEFORDÍTVA
Interjú Sean Scullyval
16
Művészet/történet
Gréczi Emőke
SZENTENDREI ÉLETKÉP ÜNNEPELT MŰVÉSSZEL
Barcsay Jenő pályaképének egyfajta olvasata
22
Élet/történet
Gát János
CSILLAPÍTHATATLANUL SZOMJAZTA A VÉGTELENT...
In memoriam Reigl Judit
30
Egy kép
Winkler Nóra
FÜRDŐRUHÁBAN LENNI
Besnyő Éva: A Wannsee-i strandon
32
Élet/történet
Tardos János
KÉPEK A FALRÓL
38
Beethoven 250
Fáy Miklós
KŐ BÁCSI HAJA
44
Kiállítás
FEJEDELMEK ÉS VÉNUSZOK
Cranach-kiállítás vidéken, Angliában
46
Bábművészet
Topor Tünde
A PAGODÁK HERCEGE
Benjamin Britten-bábjáték Budapesten
50
Orvos/történet
Lépold Zsanett
INTERVENCIÓ
Női térnyerés az Orvostörténeti Múzeumban
58
Műgyűjtés
Ébli Gábor
FINOM HUMOR, HARSÁNY SZÍNEKBEN
Havasi József kortárs gyűjteménye
64
Építészet
Nagy Zsófia
EZÜSTTOJÁS
A világ első nyilvános raktára Rotterdamban: a Depot Boijmans
70
Gutenberg-galaxis
P. Szűcs Julianna
A HARMADIK KÖTET
A különutazás terei. Tanulmányok Ujházi Péter művészetéről. Művek 2010–2019
74
Film
Mucsi Emese
AZT HISZEM, TÉNYLEG CSAK A FEJEMBEN LÉTEZEL
Adalék a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című film látványvilágához
78
Fáy Miklós
ARTANZIX
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra.
Intervenció
Anorexia mirabilis és szőrnövekedés, hisztéria és jóga, bábakalács, bábaguzsaly és Hugonnai Vilma. A cikk megjelenését a B.Braun támogatta.
Kő bácsi haja
Az idei év Beethoven születésének 250. évfordulója miatt Beethoven-emlékév. Ebből az alkalomból, és mert a martonvásári uradalom is 1770-ben került a Brunszvik családhoz, 2020-ban megújult a Beethoven Emlékmúzeum harmincéves kiállítása, amely most Beethoven és a Brunszvik család kapcsolatának történetét próbálja meg áttekinteni. Szerzőnk pedig azt, hogy a kísérlet sikerrel járt, sikerrel járhatott-e.
Képek a falról
Egy kolozsvári fiatalember érdekes művészettörténeti tanulmánya nyomán a múlt havi számban írtam apám ifjúkori szoros kapcsolatáról a francia és tágabban véve európai forradalmi avantgárd képzőművészeti-irodalmi mozgalommal. De nagyon fiatalon még én is teljes családban kezdtem el a növekedést, ergo anyám is volt, és neki is bőven akadtak irodalmi és képzőművészeti kapcsolatai-liezonjai. Ha már így belejöttem, hadd szóljak ezekről is néhány szót.
Csillapíthatatlanul szomjazta a végtelent...
November végén jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában a Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című könyv, amelyet Gát János, a művész barátja, galériása, az utóbbi években kiállításainak szervezője állított össze beszélgetéseik alapján. Ebből közlünk most részleteket, bemutatva, mi határozta meg az életművet, melynek darabjai a világ nagy múzeumaiban (Metropolitan, Guggenheim, Tate Modern, Centre Pompidou) éppúgy megtalálhatók, mint akár magyar magángyűjteményekben. Az idén augusztusban, 97 éves korában elhunyt Reigl Judit igazán szabad szellem volt – mi azzal búcsúzunk tőle, hogy megidézzük ezt a szabad szellemet.
Szentendrei életkép ünnepelt művésszel
A Ferenczy Múzeumi Centrum saját anyagából rendezett Barcsay-kiállítást most, hogy az emlékmúzeum nem működik, mert épülete felújításra szorul. A konstruktivizmus dinamikáját a szentképek nyugalmával ötvöző festményeket nézegetve sok kérdés merül fel – némelyikük megválaszolatlanul is marad.