Artmagazin 126
A címlapunkon közölt műtárgy egy újabb csodálatos sztori főszereplője – azonosítása kapcsán a 20. század elejének plasztikai kísérleteiről is olvashatnak. Szerzőnk, Barki Gergely eddigi felfedezéseinek köszönhetően már valóságos műtárgy-mágnesként működik, de még így is meglepő, hogy elszánt nyomozásai néha milyen szenzációs, ugyanakkor meggyőző eredményt hoznak. Ismét közrebocsátjuk szokásos év eleji műkereskedelmi összefoglalónkat is. Mellette nemcsak a múzeumok jövőjét tekintjük át egy most megjelent könyv kapcsán, de tulajdonképpen egy könyv adja az apropóját annak az eszmefuttatásnak is, amely azt boncolgatja, hogy Barabási Albert-László hálózatelmélete valóban alkalmazható-e, ha a műkereskedelmi sikert akarjuk megjósolni. Aztán egy sirázi festőiskolában csillagászok közreműködésével készült horoszkópról, amulettekről és a világ egyik legősibb vallásáról, a zoroasztrizmusról írunk az Irán művészetét bemutató londoni kiállítás beharangozójában. Egyébként az irracionalitás uralta korszakokban megnő az érdeklődés a misztikus, titokzatos jelenségek és a bensőnkben rejtőző ismeretlen lények iránt – ezzel a biztos tudással ereszkedhetünk majd a mélybe, hogy kortárs műveket nézzünk a budafoki pincerendszer járataiban, amikor újra lesz erre lehetőség. Játsszuk azt, hogy meghaltunk, ez volt a címe a kiállításnak, amit az Artus – Kapcsolótérben most is be lehet járni, igaz, már csak online tárlatvezetés formájában, mi pedig sajnos már csak halála után, adósságunkat törlesztve tekinthetjük át a kiállító, Bodóczky István különleges életművét. Talán a legnagyobb hatású grafikus volt, és a művészi nyomatok legnagyobb konjunktúrája idején működött, de mindössze 25 évet élt: Egy kép rovatunkban Aubrey Beardsley önarcképét elemezzük, különös tekintettel a kép sarkában olvasható rejtélyes feliratra. E számunkban a műtárgyak utáni nyomozás teljesen más értelemben is megjelenik: a nyolcvanas évek fordulóján betörésből származó, nagy értékű műkincsek vándoroltak illegálisan külföldre. Most induló cikksorozatunk első része a számítógépes bűnügyi nyilvántartás kialakulását tárgyalja, összefüggésben a Presztízs-ügy néven elhíresült esetekkel. Végül, az internet megjelenése után a művészettörténetben is új korszak köszöntött be: nemcsak a művek azonosítása vált könnyebbé, hanem új típusú műveket kell leírnunk, teljesen új fogalmakkal. Gyorstalpalónkat annak biztos tudatával adjuk közre, hogy ha újra visszaáll a világ a normális működésre, az online térből sok minden már akkor sem jön vissza. Az ott zajló folyamatokat, művészetre gyakorolt hatásukat jobb minél előbb és minél alaposabban megismerni.
Topor Tünde
TARTALOMJEGYZÉK:
4
ARTANZIX
6
Műkereskedelem
Martos Gábor
VÍRUSOK ÉS VERÉSEK
2020 legsikeresebb/legérdekesebb nemzetközi és hazai műtárgypiaci történései
18
Interjú
Winkler Nóra
A MÚZEUM JÖVŐJE
Interjú Szántó Andrással
26
Reflex
Rieder Gábor
A SIKERKÉPLET HÁLÓJÁBAN
Avagy sose látunk galériában leértékelést?
32
Kiállítás
Lépold Zsanett
MÁGIA, TALIZMÁNOK ÉS EGY CSODÁLATOS HOROSZKÓP
Irán kincsei
36
Tanulmány
Barki Gergely
ÜLŐ NŐ KÜLÖNLEGES MÁZZAL
Huszár Vilmos De Stijl szobra
52
Élet/mű Révész Emese
JÁTSZANI ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
Bodóczky István művészete
58
Kiállítás Árvai Mária
MISZTÉRIUM MA
Alászállás egy kortárs labirintusba
66
Egy kép
Topor Tünde
A PÖTTYÖS TURBÁN
Aubrey Beardsley: A művész maga, ágyban, 1894
68
Bűnügy
Bezsenyi Tamás
STÍLUSKRITIKAI TÖREKVÉSEK A BŰNÜLDÖZÉSBEN
Mikor, hogyan és főleg kiknek épült fel a bűnügyi adatbázis?
76
Fáy Miklós
ARTANZIX
Szerkesztői beköszöntő
A címlapunkon közölt műtárgy egy újabb csodálatos sztori főszereplője – azonosítása kapcsán a 20. század elejének plasztikai kísérleteiről is olvashatnak.
Játszani ég és föld között
„A kiállítás címe unokáim egyik vidám játékából származik. Aki ilyet játszik, a félelmetest igyekszik megszelídíteni. Ebben a játékban a halál nem elborzasztó vég, inkább csupán átlépés egy másik dimenzióba...”*
Ülő nő különleges mázzal
Prológus: Publikációink elsődleges célja, hogy egy adott témában jelezzük, a kutatásainkkal aktuálisan itt tartunk, erre lehet reflektálni, mégis, gyakran, akár fontos tanulmányok is különösebb reakció nélkül maradnak. Az Artmagazinban legutóbb közölt két írásom tekintetében nem lehet panaszom, éreznem kellett a figyelmet – kaptam hideget, meleget egyaránt. A Czóbel Múzeumban felfedezett és feltárt korai Huszár Vilmos-képpel kapcsolatos írásom (1) komoly szakmai vitát generált, amely talán máig sem ért nyugvópontjára, de a kritikák újabb megfigyelésekre és kutatásokra ösztönöztek, amiért csak hálás lehetek. Cikkem megjelenése után indulatoktól sem mentes kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyre készülvén – véleményem szerint – perdöntő bizonyítékokra leltem. Ezeket hamarosan cikkem angol nyelvű változatában teszem közzé, amely az Artmagazin honlapján lesz elérhető.
Vírusok és verések
Nyolcadik alkalommal nyújtjuk át olvasóinknak az év első Artmagazinszámában az előző év műkereskedelmi történéseinek ezt az objektíven szubjektív (merthogy igyekezetünk szerint a lehető legpontosabb, de erősen szelektív) összefoglalóját, de ilyen helyzetben még soha nem voltunk – igaz, olyan évünk sem igen volt, mint a most mögöttünk hagyott 2020. És nemcsak a mindennapi életünkben, de a műkereskedelemben sem.
Mágia, talizmánok és egy csodálatos horoszkóp
A keleti kultúrák egzotikus művészeti örökségükkel, hagyományaikkal és szokásaikkal mindig is izgalmas, felfedezésre váró területet jelentettek az európaiak számára, akiknek viszont csak ritkán adatik meg, hogy olyan monumentális, hosszú évezredeken átívelő válogatás révén tekinthessenek be egy kultúrkörbe, mint amilyen a Victoria and Albert Museum soron következő kiállítása.
A pöttyös turbán
Elvileg önarcképet nézünk, de olyan, mintha nem lenne rajta senki, csak a hatalmas, dekoratív fekete drapéria, alatta meg az üres papír. Aztán meglátjuk a párnát, rajta a kis fejet, aminél szinte még a textil virágmintái is nagyobbak.
A sikerképlet hálójában
A világhírű hálózatkutató fizikus, Barabási Albert-László látványos kiállításon vizualizált adatokat a Ludwig Múzeumban. De mit kínál a sikerkutatás a kortárs művészet számára? Az egzakt tudományosság lehetőségei és korlátai.
Misztérium ma
Az art quarter budapest csoportos kiállítása, a Mine My Mind – Mind My Mine* különleges utazásra hívja a látogatót az egykori mészkőbánya járataiba. A helyszín tálcán kínálja az olvasatot: útvesztőbe kerültünk.
Stíluskritikai törekvések a bűnüldözésben
Igyekszünk nyomon követni a műkereskedelem tendenciáit és a mögötte zajló legális folyamatokat, de a mélyben zajló illegális történésekről alig lehet fogalmunk. Most induló sorozatunkban a műtárgyakat érintő bűncselekményekkel és a Kádár-kori alvilággal kezdünk foglalkozni, úgy is, mint az esetlegesen most is zajló ügyek és felderítések előzményeivel.