Artmagazin 138
Címlapunkon ritka csillagászati jelenség leképezése látható. A Vénusz épp átvonul a Nap előtt, ennek különböző eszközökkel rögzített fázisképei ren - deződnek az alkotó, Alexander Gyenes által meghatározott, új struktúrákká. Szép, színes kép, tulajdonképpen nézhetnénk újfajta geometrikus absztrakt - nak is, ha nem tudnánk, milyen hosszú utat kellett a tudományos fejlődésnek megtennie ahhoz, hogy tudni lehessen, kb. mi történik, amikor kis fekete pöttyöt látunk a Napon. És hogy tudni lehessen, pontosan mikor következik be ez a csillagászati esemény, és akkor épp a világ mely tájáról figyelhető meg. Minthogy az adatvizualizáció képzőművészeti ambícióinak korát éljük, jó látni egy olyan művet, ami már tíz éve előrevetítette, meghaladta és azonnal idézőjelbe is tette ennek lehetőségét. (Nem mintha ez lenne a Vénusz vonulását mutató sorozat fő értéke.) Ebben a számunkban lényegében a nyári tapasztalatok összegzése történik, szerzőink jártak a documentán Kasselban, a Berlin Biennálén, sőt a bátrabbak Koszovóba is elmentek, mert idén Pristina adott helyet egy másik kortárs mű - vészeti eseménynek, a Manifestának. Mindezek ellenpontjaként bemutatjuk, hogy kicsit lejjebb, Görögországban, Hydrán Jeff Koons egy saját Apolló-szobrot és kedvenc motívumát, egy tükröződő, fényes fémgolyót helyezett el. Ha valaki a címlapképünket akarta élőben megnézni, az Pécsre utazhatott, Az űr című kiállításra, de adunk javaslatot szentendrei programra is: Anna Mark, azaz Márkus Anna műveit a Ferenczy Múzeumi Centrum állítja ki. A Balaton is helyszínünk: Füreden a Fővárosi Képtár ott vendégszereplő művei vezetnek végig a modern magyar művészet történetén, Tihanyban a bencés apátsági templom sekrestyéje nyílik meg előttünk, illetve egy ottani régi apát gondolataiba pillanthat bele az olvasó. Budapesten belül is teszünk egy túrát, próbáljuk rekonstruálni, hogy hol készülhetett egy régi fotó, illetve, hogy kik szerepelnek rajta. Időközben lezajlott egy újabb Artmagazin-kirándulás, erről is beszámolunk: Gödöllő volt a célpont, és az ottani egyetemi campus épületei, például egy világítótorony-szerű víztorony. A világítótorony máshol is felbukkan, a Karl May-könyvek illusztrátoráról szóló cikkben. Tanulmány rovatunkban Kis Róka Csaba festészetét és egy újfajta, a minden - féle anyag romlását vagy épp burjánzását középpontba állító esztétikát írunk le, könyvként pedig Hajdu István nemrég megjelent monográfiáját ajánljuk. Ha akarjuk, Baranyay András művészete ennek az enyészetet a középpontba állító esztétikának az előfutáraként is tekinthető, bár nyilvánvaló az is, hogy egy másik évszázad, sőt évezred terméke. Némi távlatot ad mindennek, hogy a következő Vénusz-átvonulás 2117. december 11-ére várható.
Topor Tünde
TARTALOMJEGYZÉK:
ARTANZIX
4
KIÁLLÍTÁS
Szilágyi Róza Tekla: Jutalomjáték a jóképű Nap országában
6
BIENNÁLÉ/DOCUMENTA
Fodor János: Hiánypótlás, jóvátétel, utópia
8
MANIFESTA
Bordács Andrea: Hogyan meséljünk másként történeteket?
16
KIÁLLÍTÁS
P. Szűcs Julianna: Best of Váli. Válogatás a Horn-gyűjteményből a Makláry Galériában
20 I
NTERJÚ
Topor Tünde: Mindig minden változik időben és térben. Beszélgetés Anna Markkal – Márkus Annával
26
FOTÓ/TÖRTÉNET
Ferkai András: Egy fénykép megfejtése
34
REVIZIT
Cserna Endre: Szecessziós vadnyugat. Sascha Schneider
42
TANULMÁNY
Hornyik Sándor: Az élő anyag. Kis Róka Csaba vitális festészete
44
KIÁLLÍTÁS
Kergyó Zsófia: Hányféleképp lehet csillagokat nézni? Az űr. Alternatív kozmoszok Pécsen
54
INTERJÚ
Topor Tünde: Emeséék vendégségben. A Fővárosi Képtár műtárgyai Balatonfüreden
60
BAROKK FRESKÓ
Jernyei Kiss János: Samu apát sekrestyéje. Barokk freskófestészet Magyarországon V. Tihany
68
ARTMAGAZIN-TÚRÁK
Branczik Márta: A modern magyar építészet emlékeinek nyomában VI. Gödöllő, egyetemi campus
74
GUTENBERG-GALAXIS
Mélyi József: A beszélgetés folytatódik. Hajdu István könyve Baranyay Andrásról
78
ARTMAGAZIN ONLINE
80
Jutalomjáték a jóképű Nap országában
Jeff Koons: Apollo, DESTE Foundation Project Space, Slaughterhouse, Hydra, Görögország, 2022. október 31-ig
Egy fénykép megfejtése
A Fortepanra 2022. január 8-án fölkerült fényképek közül egy különösen megragadott. A Fortepan adatai szerint 1932-ben készült, és három nőt ábrázol egy bérház tágas erkélyén. Mindenekelőtt lenyűgözött az előtérben felénk forduló fiatal hölgy rejtélyes szépsége, de ugyanígy felkeltette szakmai érdeklődésemet az erkély kovácsoltvas korlátjának art deco mintája. Vajon hol állhatott ez az épület, és azonosíthatók-e a fényképen látható személyek?
Hányféleképp lehet csillagokat nézni?
Mecseki Természettudományi Stúdió néven jegyezték a hivatalos iratok a pécsi planetáriumot, melynek 1973. augusztus 20-án tették le az alapkövét. Az itt használt műszert először a budapesti Vidám Parkban helyezték üzembe, ott azonban hosszú távon nem maradhatott, így – noha a népligeti planetáriumot ekkor már elkezdték tervezni – az első magyarországi vetítőműszer 1 Pécsre utazott.
Szecessziós vadnyugat
Habár Karl May regényei mára valószínűleg nem számítanak annyira divatosnak, témaként néha még fel-felbukkannak a közép-európai kulturális közbeszédben – a német sikerszerző műveinek mostanában a rasszizmus, a kulturális kisajátítás és a történelemhamisítás vádjaival kell szembenézniük. Bár May munkássága és annak utóélete monolitnak, némiképp idejétmúltnak és a mai fiatal, fantasy és tudományos-fantasztikus irodalmon edződött olvasók számára ingerszegénynek tűnhet, a korabeli művészeti közegben, a századforduló forrongó, átalakuló Európájában igen meglepő kapcsolódási pontokra lelhetünk.