Artmagazin 2
Keserü Ilona
2014. május 1. és július 27. között a balatonfüredi Vaszary Galériában mintegy ötven festményen, objekten és fotón keresztül mutatják be Keserü Ilona szűkített életművét. Topor Tünde a művésszel folytatott 2001-es beszélgetései alapján készítette el és publikálta 2004-ben Keserü Ilona életrajzát az Artmagazinban.
A Kohner-gyűjtemény
Soha nem tapasztalt nyüzsgés kavarog körülöttem; mintha nem is műtárlaton lennék, csendes képek, szobrok környezetében, hanem valami tragédia közepén, ami itt zajlik, ezekben a termekben, szinte pánikszerűen. Előkelő urak — ismert gyűjtők —, elegáns dámák izgatottan tolongnak előttem, egy-egy kép előtt összeverődnek, lázasan jegyeznek. Az ember minden pillanatban más és más nyelvezet mondatszilánkjaiba ütközik, német, angol, francia szavak rokoni csókokat váltanak a magyarral… Az izgalom indokolt. Magyarország legelőkelőbb műgyűjtőjének, Kohner Adolf bárónak műkincsei tömik meg e végnélküli falakat, műkincsek, amelyekhez foghatókat csak a párizsi Louvre falai mutatnak meg…” A Reggel tudósítója leplezetlen izgalommal számolt be az Ernst Múzeum 48. aukciójának kiállításáról a napilap 1934. február 19-i számában. A cikk alcíme Kohner elkeseredett, drámai hatású szavait idézi: „Közelébe sem megyek többé képeimnek… nem bírom többé látni őket…” A minden túlzás nélkül európai rangú, páratlan következetességgel és szenvedéllyel összeállított gyűjtemény visszavonhatatlan széthullását eredményező árverés egy olyan történet végére tett pontot, mely mintegy negyven évvel korábban, a 19. század utolsó éveiben kezdődött el.
A Holokauszt hosszú árnyéka - I.
Egy nagy, és a tábor egy részét használhatatlanná tevő fogolylázadást hónapokkal követően, 1945. január 26-án Auschwitz, az európai keresztény kultúra és humanizmus csődjének szimbóluma, kitörölhetetlen szégyenfoltja felszabadult. Ugyanezen a napon a dicsőséges magyar csendőrség a budai várban kivégezte a Vörös Brigád partizáncsoport 11 tagját, aminek már semmiféle katonai célja nem volt, csupán a nyilas rémuralom szórakozásból gyilkoló képviselőinek újabb bűnlajstromát gyarapította. Pest városát a szovjet csapatok már egy jó hete, 1945. január 18-án elfoglalták, s a fegyveres patkánynép Budára és még távolabbra menekült, miután a fővárosi hidakat felrobbantották. Az erre vonatkozó döntés semmiféle értelmes stratégára nem vallott, minthogy akkor már Budát is teljesen körülzárta a Vörös Hadsereg, s a náci és a nyilas erők, továbbá a hozzájuk alacsonyuló magyar hadsereg tisztjei Budát csupán február 13-ig tudták tartani. Már ezt jóval megelőzően, 1945. január 20-án az ideiglenes magyar kormány képviselői Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyezményt, s Magyarország hadat üzen Németországnak. E naptól kezdve a magyarok részvétele bármilyen háborús cselekményben nemcsak bűn volt, hanem ostobaság is.
A festmények hamisításáról II.rész
Gyűjtésről és műkereskedelemről
Lúzerek
ERDŐSI ANIKÓ: Tavaly öt hónapot töltöttél a Bethanien Művészház ösztöndíjasaként. Mi volt érdekes számodra Berlinben, mit festettél?
Digitális klasszikus
Kortárs magyar művészet magángyűjteményekben
A világ legismertebb műkereskedői
Zsuzsi obszervatóriuma
„Az összes mondat bennem él”
Még azt is túlzás lenne állítani, hogy nem siet sehova. Van valami szerzetesi alázat a munkáiban. Az a türelem, amellyel akár évekig érlel egy megoldást, és amellyel esetenként szintén évekig dolgozik annak kivitelezésén, nagyon ritka manapság.Benczúr Emesét a legtöbben hímzett munkáiról ismerik, amelyek egy-egy mondat számtalanszor ismétlődő meghímzésével készültek. A tömör mondatok a munka, a rendszeresség, a produkció fogalmai köré csoportosulnak. Új munkáiban a hasznosság fogalmával és az árammal játszik. A beszélgetés a budapesti Knoll Galériában látható új munkái és egy madridi kortárs magyar kiállítás kapcsán készült.
A kortárs galériák szerepe és működése
Kortárs galériát nyitni és kortárs galériában dolgozni felelősségteljes vállalkozás, több szempontból is. Egyrészt a galéria felelősséget vállal azokért a művészekért, akikkel hosszú távú együttműködésben dolgozik - hiszen vállalja, hogy éveken keresztül kiállítási lehetőséget biztosít számukra, katalógust készít és külföldön is bemutatja őket. Másrészt gyűjtőkörének tagjaiért - hiszen ízlésüket a galéria tulajdonosa és művészettörténésze formálja. Harmadrészt a kortárs magyar művészet külföldön történő képviseletéért - hiszen rendszeresen részt vesz nemzetközi vásárokon és kiállításokon. Végül pedig természetesen felelősséget vállal a látogatókért, azért, amit akár a rendszeres, akár az utcáról néha-néha betérő néző számára kínál.
Intenzív intimitás
Várnai Gyula Empátia című alkotását egy elemlámpából, tükörből és egy szőnyegdarabból állította össze. Az ódon zseblámpa fénykörét a tükör visszaveri, s azonos méretben a lámpatest mellé, a szőnyegre vetíti. A falra szerelt tárgyegyüttes olyan, mint egy baldachinos ágy. A rajta heverő lámpa teste mellett annak asztrálteste, virtuális, már-már spiritiszta kivetülése a fénykör. A mikroméretek miatt mikrokörnyezetbe lát be a néző: egy intim, emocionális tartalmú életképbe pillant, amely egy, az életvilágban létező vagy feltételezhetően létező emberi viszonyrendszer metaforája. Az előző mondattal megszemélyesítettük a lámpát, emberi vonásokkal ruháztuk fel (hever az ágyon asztráltest-partnere mellett). Nyilvánvalóan tetszik nekünk ez a mű, amely kiváltja érdeklődésünket, leköti figyelmünket és felgyújtja képzeletünket. De ha valaki más, egyéb módon értelmezné, mondjuk jelentés nélküli fénykompozíciót látna benne, nos, semmi alapunk nem lenne vitába szállni ezzel az interpretációval.
Modern magyar rajzok érmek és szobrok Genthon István gyűjteményében
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Szépművészeti Múzeum 2003 decemberében tudományos emlékülést rendezett Genthon István (1903-1969) születésének 100. évfordulója alkalmából. A meghívott előadók, kor- és pályatársak értékelték a 20. századi magyar művészettörténet írás egyik meghatározó egyéniségének pályáját, szakmai örökségét. A konferenciához kapcsolódva egykor Genthon birtokában lévő, személyéhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakból - elsősorban akvarellek, rajzok és metszetek, illetve néhány érem és szobor - rendezett kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeleti kamaratermében, mely 2004. március 21-ig várja az érdeklődőket.
A művészi grafika a két világháború közötti időszak műkereskedelmében
„Egész más egyéniséget kíván a metszetgyűjtés, mint a képgyűjtés. A metszetgyűjtő kell a legmagányosabb természetű legyen, aki képes órák hosszat elüldögélni egy csendes sarokban és élvezi a lassan forgatott lapok intim szépségét. Hasonló a könyvgyűjtőhöz és kicsit tudós fajta. Mondhatnám, hogy a legelőkelőbb gyűjtőegyéniségek közül való, mert nem vár senkitől sem tapsot - ő maga gyönyörködik, és ennyi elég neki." (Hoffmann Edith: Útmutatásoka metszetgyűjtéshez. A Műbarát, I. 3. sz.)