Artmagazin 23
Igazából nem lehet okunk panaszra. Egyrészt tombol a szezon, megnyitó megnyitót, aukció aukciót követ, mindenki találhat kedvére való kiállítást: van építészet hónapja, van múzeumok őszi fesztiválja, hamarosan megnyílik az átrendezett Ludwig, lesz Budapest Art Fair, és lesz benne Artmagazin Fórum, minden nap beszélgetésekkel, vitákkal például a vágyott és az ehhez képest létező művészeti sajtóról, a galériás rendszer kialakulásáról, a mai helyzet esetleges anomáliáiról, a galériások és a művészek, illetve az egyes galériák kapcsolatáról, és egy kényes témáról (ha ez eddigiek esetleg nem bizonyultak volna annak), a műtárgy-visszaszolgáltatás kérdéséről, és a most is folyó perek állásáról. A beszélgetések résztvevőinek névsorát, és az időpontokat olvasóink megtalálják majd a www.budapestartfair.com, és a www.artmagazin.hu oldalakon egyaránt. A www.artmagazin.hu-n persze addig is olvashatnak színes híreket a nagyvilágból, például a világ műtárgypiacának 100 legbefolyásosabb szereplőjéről, új múzeumi beruházásokról, megkerült Leonardo-képről, restaurált Dürer-Madonnáról vagy éppen a klímakutatás és a tájkép-festészet összefüggéseiről. Jó szórakozást tehát, mind a kiállítótermekben, mind otthon a fotelban ülve, vagy a gép előtt.
5 reflex
7 Gergely Mariann: Művésznő vagy kurtizán? – Anita Berber tündöklése és bukása
12 Kovács Bernadett: „Inkább a Kodak!“ – Vaszary és közönsége
18 Artanzix
20 Fáy Miklós: Árpádhauser Erzsébet
25 Jovánovics Tamás: A szobrászatot nem mint tárgyat, hanem mint nyílt, kreatív teret értelmezni… Anthony Gormley
30 Csizmadia Alexa: Árnyék
34 Kiállításajánló
49 Nóra jelenti: Franciadrazsé, szopós matyó baba
52 Fodor János: Istanbul Biennále 2007
56 Egy kiállításról két szerző Hans Krause: About Beauty - Art Forum Berlin 2007
58 Sárvári Zita: Az Art Forum Berlin és az új esztétizmus
60 Strabag 2007
62 Dékei Kriszta: Régi kor árnya felé visszamerengeni – Méhes Lóránt
67 Bojár Iván András: Pal Kepenyes „fölfedezet - len” életműve
73 Kiállításajánló
74 Ébli Gábor: Kilimológia, avagy szőnyegek a falon – John Bátki szőnyeggyűjteménye
78 Kovács Ágnes: Magyarok Münchenben 5. – Spányi Béla 86 Gutenberg-galaxis
88 Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen X. – Dékei Kriszta: Szegedy-Maszák Zoltán
Nóra jelenti: Franciadrazsé, szopós matyó baba
Ha az embernek úgy alakult az élete, hogy külföldi ismerősei kizárólag idősebb japánok, akkor neki egyszerű.
Istanbul Biennále 2007
Az idei Istanbul Biennále szándéka szerint az optimizmust kívánja szemléltetni a „globális háború korában”, ami elég tág címkének tűnik ahhoz, hogy minden beleférjen, ami szórakoztató, mondhatjuk, hogy a kasseli Documentával ellentétben a hangsúly nem az okos nevelésre esett, hanem a közönséget direkt módon megszólító darabokra. Isztambul amúgy is nyitottnak mutatkozik a kortárs képzőművészet felé, a megannyi párhuzamos program és független kiállítóhely mellett a frissen nyíló, hatalmas Santral Istanbul (www.santralistanbul.com) művészeti központ is jelzi azt az igyekezetet, amivel a város a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre készül. Ebbe a folyamatba tökéletesen illeszkedik a biennále programja, vagyis a kortárs művészet látványossá tétele és népszerűsítése, a szükségesnél nem több reflexióval a kulturális és (geo)politikai különbségekre.
Pal Kepenyes „fölfedezetlen” életműve
A 20. századi modern magyar szobrászat legsikeresebb alakjai, a korai magyar film Hollywoodba távozó nagyjaihoz vagy a magyar fotográfia jelentős részéhez (Kertész, Brassai, Capa stb.) hasonlóan, külföldre szakadt alkotók voltak. Olyan művészek, mint Mattis-Teutsch János, Nicholas Schöffer, Pierre Székely, Amerigo Tot, Pátkai Ervin, Marta Pan. Közülük egy a többinél is messzebb, Mexikóig vándorolt, s bár hatalmas életművet alkotott és komoly helyi megbecsülést szerzett, művészetéről itthon mégis csak nagyon keveset tudunk.
Árpádhauser Erzsébet
Van egy kép, amit vár az ember, ha Eisenachban jár, hiszen annyiszor nézte: a Wartburg sziluettje, ami az autón is látható. Hát, hiába várja. Annyira fás a domb, hogy nincs, vagy nem találtam meg a városnak azt a pontját, ahonnét a régi autójelvényt készítették. Sőt négykerekű Wartburgot is egyetlenegyet láttam, Eisenach kisváros, nem fér bele a nosztalgia még játékból sem.
1000 klasszikus
Kövér könyv. Kicsit több, mint ezer oldal, ábécérendben felsorolt sok száz európai festővel és alkotásaik legjavával. Képes albumnak túl tömzsi, egy lexikonhoz képest túl sok az illusztráció, szaktudományi forráskiadványnak pedig túl széles a merítés. Kicsit olyan, mint a szívhez szóló versválogatások – tízszeresére növesztve.
World of Art – magyarul
Milyen felemelő érzés lehet valamelyik angolszász elitegyetemen az Oxfordban végzett, tweedzakós professzoroktól hallgatni a művészettörténetet. A patinás brit könyvkiadó, a Thames & Hudson jóvoltából most átélhetjük ezt – még ha áttételesen is. A német nyelvű művészeti könyvpiac ellensúlyozására a Glória kiadó elkezdte megjelentetni A művészet világát, a Thames & Hudson legendás, fekete gerincű, papírborítós óriássorozatát.
KIBU
Mi az a Kitchen Budapest? Egy különleges médialaboratórium a Ráday utcában, tele zúgó laptopokkal, szétszerelt elektronikus készülékekkel, félkész robotokkal. Ahol szemünk előtt rohannak a pixelek, ahol életteli lényként kezelik a hálózatra kötött kütyüket. Mert ott állomásoznak azok a mérnökzsenik és technoyuppie-k, akiknek sikerült – a Magyar Telekom jóvoltából – hobbijukból munkakört teremteni.
Egyiptom – az örök (téma)
Talán nincs a világon még egy olyan ókori kultúra, amelyről annyi tudományos, illetve ismeretterjesztő kiadvány jelent volna meg, mint az egyiptomi. Tény, hogy misztikus vallásosságával, lenyűgöző épületeivel, páratlan festészeti alkotásaival, föld alá rejtett mesés kincseivel kiapadhatatlan forrást biztosít a téma iránt érdeklődőknek, legyenek bár azok a könyvek szerzői vagy olvasói.
Az Art Forum Berlin és az új esztétizmus
Mint nemzetközi művészeti vásár, a berlini Art Forum nem más egyfajta nemzetközi művészeti keresztmetszetnél; és ha nemzetközi keresztmetszet, akkor – feltételeznénk – valamifajta „nemzetközi trend” bemutatását nyújtja. Így tehát az olvasóknak nagyobb tanulsággal szolgálhat egy szinopszis a tartalomról, mint a vásár formai kondícióiról. Jelen írásban szeretnénk félretenni a számadatok (részt vevő országok, galériák, kiállítók, látogatók, eladások) ismertetését (a honlapról ezek az információk könnyedén begyűjthetők: www.art-forum-berlin.de/), és inkább a standok kínálatára helyeznénk a hangsúlyt.
„Inkább a Kodak[1]” – Vaszary és közönsége
A szokatlan helyzetre való tekintettel, amelyben a tavasz ellenére az a legbölcsebb, hogyha kerüljük a népes baráti társasággal együtt töltött időt, és a természetben tett séták mellett saját nappalinkba menekülünk, ezért mi most nem kiállításokat ajánlunk, hanem olyan korábbi Artmagazin-cikkeket, amiknek éppen aktualitása van, vagy egyszerűen: nagyon szeretjük őket.
Művésznő vagy kurtizán? - Anita Berber (1899–1928) tündöklése és bukása
A Színházi Élet című lap 1923-ban arról adott hírt, hogy a berlini „meztelen táncosnő”, Anita Berber szenzációs fellépése a budapesti Parisian Grillben estéről estére tomboló sikert arat.[1] A mindössze huszonhárom éves, de nagy múltra visszatekintő, hírhedt díva akkori férjével, az extravagáns Sebastian Droste mozgásművésszel Bécsből érkezett, ahonnan botrányos viselkedésük miatt kiutasították őket. A sajtó őrjöngő tapssal ünneplő pesti közönségről tudósított, amely felfokozott érdeklődéssel figyelte az egzotikus kosztümökben és szokatlan összeállítású díszletek között játszódó táncjeleneteket. Persze a műsor kihívóan feltárulkozó, akár szemérmetlennek is értékelhető előadásmódja megosztotta a nézeteket. A konzervatív szemléletű lapok újságírói, a közerkölcs védelmében felháborítónak tartották a színházi eseményt.[2]
Magyarok Münchenben 5. – Spányi Béla – „Emberi nyomoktól mentes vadonok, csöndes és elhagyott tájak költője”
Amikor az 1888-as Nemzetközi Művészeti Kiállításon a fiatal, de itthon már közkedvelt Spányi Béla A magány, Az utolsó gólya és az Esti hangulat című képeit kiállította, mai kifejezéssel élve, paradigmaváltás következett be a müncheni művészeti életben.
Artforum Berlin 2007 - About Beauty
A jelek szerint az idei szezon női téma, a neonok és lakótelepi házak mintájára sulykolt modellek jegyében fogant, legalábbis ezt mutatja a nagyszámú (több mint kétezer) művész kiállított munkáinak átlaga. A főszereplő mindig, de mintha egyre inkább a festészet volna, és úgy fest, a tendencia a új médiumok visszaszorulását mutatja. A 12. éve megrendezésre kerülő esemény mindenesetre formailag is megújulni kívánt az évfordulóra, ezúttal nemcsak az Ami Barak által rendezett, amúgy színvonalas tematikus kiállítás kapott címet, hanem maga a vásár is – About Beauty –, mely mottó (tévesen) azt sugallja a nézőnek, hogy valamilyen téma köré válogatott műtárgyakkal találkozhat.