Artmagazin 29
Épp öt éve, az akkor még Antik Enteriőrnek nevezett Budapest Artfair-re jelent meg az első Artmagazin, még próbaszámként, sikerhajhásznak egyáltalán nem nevezhető címlappal. Elsőre jó ötletnek tűntazéppen akkorfutó Mednyánszky kiállítás kapcsán a Hadifoglyok karácsonya című festmény egy részletét választani, de azért kicsit népszerűbb lett a két számmal későbbi pop-artos, monokinis borító. Különösebb múltbamerengés nem tűnik időszerűnek, hiszen épp nemrég emlékeztünk meg arról, hogy már túl vagyunk a25. számon,akkor is leszögezve, hogy éljenek és szórakozzanak jól az olvasók, főleg Artmagazint olvasgatva a hétvégi (vagy hétközbeni) hazai, vagy külföldi,múzeum- vagy kortárs kiállításlátogatások előtt, illetve után. Mindenesetre mi továbbrais igyekszünk jól lavírozni az olvashatóság és szakmaiság Szküllája és Karübdisze között, és fizetünk mint a katonatiszt (borzalmas összegeket) az olyan festmények közlési jogáért, mint a mostani címlapunkon látható, valaha magyar gyűjteményben volt Manet-kép. Igaziból ezzel a képpel köszöntjük olvasóinkat: A FoliesBergéres bárpultja mögött álló melankolikus tekintetű kiszolgálószemélyzet vagyunk mi, az Artmagazin stábja, a tükörből látszó csillogás, pompa, fényár, pezsgőfürdő, zenekar és tánckar pedig mind nekik szól: a hűséges hirdetőknek, előfizetőknek, rendszeres vagy alkalmi Artmagazin-vásárlóknak, vagyis a mi egyre népesebb olvasótáborunknak. Artmagazin, á votre santé.
8 Körkérdés, műkincspiaci körkép
16 Artanzix
18 Winkler Nóra: Összefüggő kertek
24 Kiállításajánló
29 Fáy Miklós: Ezt kell szeretni – Ferdinand Hodler a Szépművészeti Múzeumban
34 Kratochwill Mimi: Ismeretlen életművek – Hatvany Ferenc (1881-1958) 43 Dunai Andrea: Azeltűnt képek nyomában – báró Hatvany Ferenc széthullott gyűjteménye
48 Kovács Bernadett: Aktokról szemlesütve
54 Kiállításajánló
60 Földes András: Óriáshangyák foglalták ela Földet! – avagy drMáriás bulvár-sorozata
65 Dékei Kriszta: Értékes Szabadság – az Irokéz Gyűjtemény a Nemzeti Galériában
72 Jósvai Péter: A bomlás virágai – Révész László László kiállításaa Kisteremben
78 Tamás Dorka: Magyar alapokon… – interjú Havadtői Sámuellel
83 Sárvári Zita: Pezsgőfürdő – tudósítás a 35. FIAC-ról
88 Dékei Kriszta: Lenin forog a sírjában – a Blue Nosescenzúrázatlanul Debrecenben
92 Gutenberg-galaxis
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Épp öt éve, az akkor még Antik Enteriőrnek nevezett Budapest Artfair-re jelent meg az első Artmagazin, még próbaszámként, sikerhajhásznak egyáltalán nem nevezhető címlappal.
Óriáshangyák foglalták el a Földet! - avagy drMáriás bulvár-sorozata
A bulvárt három módon lehet fogyasztani. A rendeltetésszerű használat mellett az ember örömmel merül el az izgalmas hírek közt, viselkedésmintának tekinti, hogy a hájfejű nótaénekes Tunéziába viszi új feleségét, elérzékenyül, amikor a nagy mellű színésznő kóbor kutyát fogad örökbe, és szörnyülködik, ha megtudja, gonosz óriáshangyák vették át az uralmat a Földön. Azaz népmesei hősökként tekint a neonfényes világ szereplőire. Aztán vannak azok, akik fensőbbséges hangnemben nyilatkoznak a plebejus műfajról.
Értékes szabadság – Az idő legújabb cáfolata. Kortárs magyar művészet az Irokéz Gyűjteményből 1988–2008
Bátran állítható, hogy Pajor Zsolt és Pados Gábor gyűjteményének kiállítása az év legfontosabb magyar képzőművészeti eseménye. A kollekció nemcsak egészen egyedi hangú, „markáns, merész és motivált”, hanem megkerülhetetlen a kortárs művészeti törekvések bármilyen áttekintő és reprezentatív bemutatásakor. Ez még akkor is így van, ha a két szombathelyi üzletember nem törekedett a teljességre, hanem bátran vállalták egyéni szimpátiáikat, és szabadon, külső segítség nélkül választottak alkotókat és műveket.
A bomlás virágai
„Egy különös világból felhozott emlékek, déjà vu-k, időtlen képek, beállítások, jelenetek ezek, amik sebtiben rabul ejtenek” – olvasható Jósvai Péter cikkében, ami egy több mint tíz évvel ezelőtti Révész László László-kiállításról szól. Bár gondolatai több mint egy évtizeddel ezelőtt születtek, semmit sem vesztettek erejükből. Ezzel a 2008-as Kisterem galériabeli kiállításról szóló kritikával, Jósvai Péter szövegével emlékezünk meg Révész László Lászlóról, aki a múlt hét folyamán hunyt el tragikus hirtelenséggel.
Magyar alapokon amerikai felépítmény – kínai témára – Havadtői Sámuel újra kiállít Budapesten
Havadtői Sámuel Londonban született, majd itthon, később New Yorkban, Genfben s végül 2000 óta ismét Budapesten élő festőművész. Pályája során intellektuális, művészi és baráti szálak fűzték többek között Andy Warholhoz, Keith Haringhez, George Condóhoz és Donald Baechlerhez, s a mai napig kapcsolatban áll a kortárs New York-i művészeti élettel. Húsz évig élt együtt Yoko Onóval, akitől a Havadtői Sámuel által 1992–2000 között működtetett 56-os Galéria neve is származik. Az „euramerikai” festő két évvel ezelőtt mutatkozott be először a hazai közönségnek, s Moszkva, Bukarest és Milánó után november közepén A három kínai császár címmel újra Budapesten állít ki.
Pezsgőfürdő - 35. FIAC
Míg egyes vásárok alcímbe tömörítve próbálják a kortárs nemzetközi képzőművészet szerteágazó irányzatait leírni, addig a 35. FIAC – már csak múltjára és rangjára való tekintettel – sem akar felesleges klisékkel utat mutatni sem látogatónak, sem gyűjtőnek. Nem is tehetné, hiszen a művészeti vásárok és a nagy nemzetközi szimpóziumok között pont ez a különbség. Itt a galériás a művész, aki készül a vásárra, és az alkotói szabadság jegyében maga válogatja ki művészeit és határozza meg standja koncepcióját.
Lenin forog a sírjában – A meztelen igazság. A Blue Noses cenzúrázatlanul
A debreceni MODEM második emeletén látható kiállítás előre figyelmezteti a betévedőket, hogy gyermekeiket ne engedjék a műalkotások közelébe. A bejáratnál ugyanis ott virít a mozifilmeknél, számítógépes játékoknál alkalmazott piktogram: csak 18 éven felülieknek. Pedig a Vjacseszlav Mizin és Alexander Szaburov által a kilencvenes évek végén alapított Blue Noses csoport bevallott célközönsége a nagymamák generációja mellett éppen hogy a kisiskolások csoportja. Azok az emberek tehát, akik vagy meglehetős távolságtartással kezelték a Szovjetunió ideológiai és mindennapi ámokfutását, vagy már a peresztrojka után, a vadkapitalista Oroszországban születtek. Az idétlenség piedesztálra emelése színtiszta irónia, hasonlóan a csoport tevékenységét jellemző, metsző gúnnyal megfogalmazott gegekhez, provokatív ötletekhez.
3M
Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra – a nyugati művészeti szisztéma három fontos fogalma. A magyar művészettörténet-írásnak mégis elhanyagolt területe a múzeumon kívüli gyűjtemények birodalma. Még mindig érződik az osztályharcos szemlélet nyomában járó antikapitalista ellenszenv. Esztétika és a gazdagok? Pedig a képzőművészet nagy rendszerének, társadalmi hálójának és működési elveinek megismerése lehetetlen a privát kollekciók nélkül.
Művészet közelről
Ismeretterjesztő tudományos munkákra szükség van, még ha a hazai kutatók le is nézik a műfajt. Pedig vannak ennek is kiválóságai, például az angolszász világban Robert Cumming, aki a Christie’s tanára és számtalan neves magazinnak ír olvasmányos, de szakmailag feddhetetlen műkritikákat. A Mérték kiadó fordításában most megjelent (a kilencvenes évek közepén írt) képes albuma a laikusokat vezeti be a művészettörténet birodalmába. Egészen pontosan a klasszikus festészet birodalmába.
Giotto
Milyen volt Giotto? Magas vagy alacsony, ingerlékeny, nagyvonalú, kedélyes vagy éppen kiállhatatlan? Nem sok személyes információ maradt fenn róla (bár Boccaccio utal rá, hogy nem volt éppen egy férfiszépség), annál több a bizonytalan vagy éppen biztosan hamis eredetű legenda. Például hogy a vidéket járó Cimabue mester egész véletlenül figyelt fel az ügyesen rajzolgató pásztorfiúra és rögvest magához vette. Nos, ez – ahogy Norbert Wolf, a Taschen-féle kismonográfia szerzője ellentmondást nem tűrően leszögezi – mese.
Föníciától a realizmusig
A nagy művészettörténeti sorozatok szükségszerűen kénytelenek olyan népek kultúrájával is foglalkozni, amelyek nem égtek bele a közös európai tudatalattiba. Például Föníciával, aminek lakói ugyan felfedezték a fonetikus írást és elárasztották telepesekkel (lásd: punok) az egész Földközi-tenger medencéjét, de nem hagytak kitörölhetetlen nyomot vizuális múltunkon.
Hype!
Mi az a hype? A görög hiperbola szóból származó angol kifejezés (jelentése: trükk, felfordulás, médiafelhajtás), ami tökéletesen leírja a műkereskedelem elmúlt éveinek rekordhalmozó virágkorát, az őrült pezsgést és a felfokozott izgalmi állapotot. A német Piroschka Dossi lebilincselően izgalmas elemzését adja ennek a különös jelenségnek – aminek úgy tűnik, napjaink gazdasági mélyrepülése rövid úton véget vetett.
Nóra jelenti: Összefüggő kertek
Londontól kétórányi és elég szép autókázással lehet eljutni Goodwoodba, a Cass Sculpture Foundation szoborparkjához. Wilfred Cass, az alapító, Berlinben született, egyik nagybátyja Paul Cassirer, Európa legfontosabb impresszionista kereskedője volt, de találni a családfán kiadót, iparost és filozófust és egy agysebész nagypapát is. Fiával, Markkal harminc éve indított vállalkozásukat az Image Bank UK-t, amely az angol reklámipart látta el képekkel és filmekkel 2001-ben vette meg a Getty Images. Emellett többek közt vegetáló elektronikai cégeket vásárolt fel és pofozott ki, beszállt, majd eladott egy művészellátó bolthálózatot és segített elindítani a Special Olympics UK-t, ami mentálisan sérült emberek számára szervezett atlétikai programokat és sportolási lehetőségeket. ’92-ben aztán kiszállt a sokféle üzletből és tevékenységből, nyugdíjazta magát és feleségével Londonból Goodwoodba költöztek. Fiatal művészettörténészeket vettek fel, felállítottak egy tanácsadói hátteret és létrehozták a jótékonysági alapítványt, amely a kortárs brit szobrászattal foglalkozik.
Hatvany Ferenc – „Festői fantáziáját elsősorban az asszonyi test izgatja...”
Ötven évvel ezelőtt, 1958-ban a svájci Lausanne egyik klinikáján (Clinique Cecil) meghalt báró Hatvany Ferenc festőművész. A város mellett, a Grandvaux-temetőben helyezték örök nyugalomra. A művészettörténet azóta is adós életműve feldolgozásával és értékelésével. Halála tizedik évfordulóján, 1968-ban Dévényi Iván még megható cikkben emlékezett meg róla, ám 1978-ban, a huszadikon már csak egy rövid méltatást olvashattunk Ember Ervin tollából. Születésének centenáriumán – 1981-ben – csak egy rövid hír szólt az évfordulóról, egy 2006. október 29-i újság pedig már csak azt közli, hogy 1881-ben e napon született Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő. Svájci források szerint már a sírja sem található meg.