Artmagazin 33
Velencében az a jó, hogy már évtizedek óta számítani lehet rá: egyszercsak elnyeli a tenger. És mi még pont szerencsések vagyunk, láthatjuk amint zajlik benne az élet, és ha érdekel a kortárs művészet, (meg az építészet) akkor minden évben megtapasztalhatjuk azt a csodálatos színeváltozást is, ahogy a lassan omladozó paloták kicsit lepergő freskókkal zsúfolt falai között kiállítóterek képződnek, sőt, mindezek helyspecifikus installációk ihletőivé lesznek. Néhány éve már ez zajlik, ez a VegyükbirtokbaVelencét-játék, gondolom éles harcok dúltak – Amerikában – amiatt is, hogy idén kinek a filmje mehessen a La Fenicében (Rebecca Horné megy), és két év múlva lehet hogy Jeff Koons megkapja majd a San Marcót. Mindenesetre nekik drukkolunk, inkább a kortárs művészet, mint az özönvíz.
TARTALOMJEGYZÉK
4 Múzeumok Éjszakája 2009
6 Velencei körkép
16 FÖLDES ANDRÁS Ki ölt meg kit a Velencei Biennálén?
22 RIEDER GÁBOR Tabula rasa – Az üres vászon biennáléja
26 FÁY MIKLÓS Klicsko vs homály
32 ARTANZIX
34 LIGETFALVI GERGELY „Hic Terminus Haeret – Ahol feloldódnak a határok” – Az Il Giardino di Daniel Spoerri Toszkánában
44 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
46 ARGEJÓ ÉVA Az illúzió archeológiája – PILLANATGÉPEK – interjú Peternák Miklóssal, a kiállítás magyar kurátorával
50 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
52 BARKI GERGELY Lost and Found – A kutatás és a véletlenek. Személyes hangvételű „megtalálás-élmény”-beszámoló
60 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
62 ROCKENBAUER ZOLTÁN Wanted! – Márffy Ödön festményei a Nyolcak időszakából
68 GEREBEN KATA „A gyűjteménynek vissza kellene kerülnie Magyarországra...” – Beszélgetés dr. Gyugyi László magyar származású pittsburghi gyűjtővel Zsolnay- gyűjteményének New York-i kiállítása kapcsán
74 KOPÓCSY ANNA „A magyar rajz fiatal mesterei” – Szalay Lajos és nemzedéktársai 1932–1949 – a Miskolci Galériában
78 RIEDER GÁBOR Csontvázak a szocreál szekrényéből – A Derkovits-díj születése
82 FESTŐÉLET MAGYARORSZÁGON 6. Maurer Dórával beszélget Hernádi Miklós
86 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
88 KOVÁCS ZOLTÁN A Karátsonyi-gyűjtemény és remekművei – 2. rész
86 GUTENBERG-GALAXIS
Kiállításajánló: Töredék az embernek
A Modem a huszadik századi modern szobrászat egyik legfontosabb alkotójának, Schaár Erzsébetnek rendezett kiállítást.
Kiállításajánló: Utód kerestetik
A geometrikus-konkrét művészeti hagyományt ápoló Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) – aminek olyan tagjai vannak, mint Nádler István vagy Maurer Dóra – befészkelte magát a budapesti Vasarely Múzeumba.
Kiállításajánló: Solti Gizella textilművész kiállítása
„A keleti bölcselők az IDŐ és a TÉR magyarázatánál a szövés rendszerét, vagyis a függőleges felvetést, mint időt, a vízszintes leszövést, mint teret használták példának.
Kiállításajánló: 3. Textilművészeti triennále
A magyar textilművészet seregszemléje negyvenéves múltra tekint vissza Szombathelyen.
Balázs János
A bevezetőben Kieselbach Tamás hangsúlyozza, hogy itt lenne már az ideje egy kulturális központnak, ahol a cigányság szellemi örökségét modern eszközökkel mutatnák be. Ennek a törekvésnek egy albumvariánsa a Balázs Jánosról kiadott jó kétszáz oldalas, fekete alapú díszalbum. Nem igazi monográfia, hanem a legismertebb cigányfestőről írt mindenféle műfajú, rendű és rangú szövegek egybeszerkesztése, megtoldva pár szociológiai ízű (néha erősen pixeles) fotóval és a végigfotografált életművel.
Művészet gyerekeknek
Régóta visszatérő sirám, hogy a hazai képzőművészeti műveltség azért olyan alacsony, mert nincs elég gyerekkori foglalkozás, nincs elég rajzóra és iskolás kiállításnézés. És ebben sok igazság van. A közgyűjtemények gyerekbaráttá tétele még akadozva halad (mosolygós teremőrök, babakocsis liftek fájó hiánya stb.), bár a múzeumpedagógia az elmúlt évtizedben nagyon nekilódult itthon. A gyerekeknek szóló képzőművészeti könyvpiac szintén meglehetősen szegényes, bár most új versenyző tűnt fel a színen, a Corvina.
Kulturális átöltözés
A magyar képzőművészeti gondolkodás nagy távolságtartással nézi a teóriát. A kötelező szocialista esztétikát a hetvenes-nyolcvanas években már senki se vette komolyan, a nyugati szellemtörténeti irányzatok átültetése viszont nyögvenyelősen haladt. Az elmélet helyén űr ásítozott. És ez nem sokat változott a rendszerváltás után sem, bár sok kortárs klasszikust lefordítottak magyarra. Így nem csoda, ha András Edit teoretikus beállítottságú, alapos és érzékeny új kötete nagy izgalmat váltott ki szakmai körökben. Pedig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozó szerző nem tett mást, mint egymás mellé fűzte az elmúlt két évtizedben született, nagyobb lélegzetvételű tanulmányait, amik a posztszocialista régió kortárs művészetét elemzik, Benczúr Emesétől Oleg Kulikig.
Az expresszionizmustól a szürrealizmusig
A huszadik század első felének összefoglalása művészettörténeti jutalomjáték: évtizedek óta készen van az a történeti váz, az a kiérlelt mesternarratíva, amire az egészet fel lehet fűzni. A kronológia szerint egymást követik az esztétikai felfedezések, a művészeti mérföldkövekhez rendelt izmusnevekkel együtt. Picasso: Avignoni kisasszonyok (1907), Matisse: Tánc (1910), Malevics: Fekete négyzet fehér alapon (1913), Duchamp: Piszoár (1917) stb. Manifesztumok, legendás helyszínek és a stiláris leszármazás családfái. Szép, kerek és tanítható – de sajnos mára már teljesen túllépett rajta a tudomány.
Design évkönyv
Felbuzdulva az előző kiadvány sikerén, Slézia József már másodjára jelentette meg a Design évkönyvet. A csupa rövid – gyakran az ismert dizájn-weboldalon (www.designtrend.hu) annak idején már megjelent – beszámolót tartalmazó második kötet már hangsúlyos helyen szerepelteti a hazai tervezőket, köszönhetően a MOME hallgatóinak, akik két rangos nemzetközi diákpályázaton is (Nespresso, Electrolux) szép eredményeket értek el 2008-ban.
Velencei körkép
Merrefelé tart a most már 106 éves Velencei Biennále, milyen kérdéseket vet fel és kinek mi volt érdekes abból a hatalmas kínálatból, ami lassan az egész várost ellepi júniustól novemberig? Mi tetszett (vagy mi nem) kérdésünkre hosszú oldalakon keresztül követik egymást a különböző válaszok – más-más szempontból láttatva sokszor ugyanazokat a műveket.
Lost and found – A kutatás és a véletlenek
Lappang. Művészmonográfiákban gyakran találkozhat az olvasó ezzel a kifejezéssel, ha a képjegyzéket nézegeti. Ilyenkor az életművet jól ismerők tudnak ugyan a mű létezéséről, jó esetben fotóval is rendelkeznek róla, talán egy ideig a tárgy útjának egyes állomásairól is szólnak dokumentumok, de hogy most hol lehet, milyen szekrényben, falon, raktárban várja, hogy újra a művészettörténeti nyilvánosság része lehessen, arról nincs (vagy csak nem jó helyen van) információ. Ilyenkor jöhet a nyomozás, a segítő véletlenek és az ezekből kibontakozó történetek, amik – mint látni fogjuk – igazán megérdemlik, hogy a szóbeliség állapotából az írásbeliség kikötőjébe kormányozódjanak. Sorozatunk első részében Barki Gergely mesél képvadászkalandokat.