Artmagazin
full_003922.jpg

Artmagazin 34

Új az artmagazin „outfitje”, reméljük, tetszik!

És reméljük, tetszik majd a tartalma is, mert igyekeztünk sokféle problémára rávilágítani: mi tud egy kortárs kiállítást a sajtóorgánumok és hírportálok elejére röpíteni, mik a kérdések és azokra mik a legújabb válaszok a Szépművészetiben őrzött, Leonardónak tulajdonított kis lovasszoborral kapcsolatban, Turner mennyiben tekinthető romantikus mesternek, kinek a révén lettek tele Amerika múzeumai az európai művészet csúcsdarabjaival, Paizs Goebel Jenő milyen világot teremtett magának a meglévő helyett, szét lehet-e robbantani egy kiállítással közhelyes képzeteket akár, mondjuk Haydnról is, KissPál Szabolcs kiállítása felfogható-e politikus képzőművészeti publicisztikaként, miről van értelme szinte mozdulatlan mozgóképet készíteni (Morandi műterméről, többek között), vagy mi adhat nagyon erős morális töltést furcsa éjszakai aktfotóknak. Folytatódik a festőlét anyagi vonzatait feszegető sorozatunk, kiderül mennyire volt pénzkérdés a hetvenes évek Magyarországán a gesztus-festésről konceptre, mail-artra váltani. Végül, de majdhogynem elsősorban, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy vezető geometrikus művészeinket pofátlanul hamisítják (mint azóta több beszélgetésről kiderült, a nem geometrikusokat is), erről szól majd november 20-án a Budapest Art Fair-en az artmagazin-fórum is, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.


TARTALOMJEGYZÉK

6 REFLEX – Gulyás Gábor: KIS MAGYAR PORNOGRÁFIA

8 Martos Gábor: VIGYÁZAT! FRISSEN MÁZOLVA! I. – Esetleges esettanulmány

12 Topor Tünde: VIGYÁZAT! FRISSEN MÁZOLVA! II.

14 Rieder Gábor: BUDAPEST ART FAIR: NEM LESZ SÁTOR! – avagy az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

18 ARTANZIX

22 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

24 Takács Gábor: A ROMANTIKUS „SEMMI” – Turner és Itália

28 Fáy Miklós: HAYDN PIPI SZIMFÓNIÁJA

32 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

34 Radványi Orsolya: JOSEPH DUVEEN – a régiségkereskedők fejedelme

40 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

48 Rieder Gábor: CSALÁDI ÖRÖKSÉG – A Molnár C. Pál műterem-múzeum

52 Szücs György: ELLESETT PÁRBESZÉD PAIZS GOEBEL JENŐ KIÁLLÍTÁSÁN

55 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

56 FESTŐÉLET MAGYARORSZÁGON 7. – Tót Endrével beszélget Hernádi Miklós

60 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

62 Földes András: DÉMONI HATALMAK MEGFIGYELÉSE UTCAKŐ FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL – KissPál Szabolcs kiállítása

66 Mélyi József: MEZTELEN DIPLOMA

ARTMAGAZIN KÜLÖNDÍJ – Kovács Katalin fotósorozata

70 Keserű Luca: CSEND A LELKE MINDENNEK – Tacita Dean kiállítása Milánóban

74 Szőcs Miriam: MEGMÉRETVE, AVAGY: LEHET-E A LOVAS LEONARDO ALKOTÁSA? – a Szépművészeti kisbronza Washingtonban

80 GUTENBERG-GALAXIS

34_kiallitasajanlo11.jpg
Kiállításajánló: Japán fametszetek

Mit rejt egy elfeledett szekrény a pókhálós akadémiai könyvtár mélyén? Például egy kiváló japán fametszet-kollekciót.

34_kiallitasajanlo10.jpg
Kiállításajánló: Soós Nóra

Gyöngytyúkok között kerekező télikabátos kisfiú, felnagyított ólomkatonák között hajlongó jógázók, buborékot fújó kislányon át festő Jackson Pollock.

34_kiallitasajanlo8.jpg
Kiállításajánló: München magyarul

Újabb sikerkiállításnak ígérkezik a Nemzeti Galéria nagyszabású tárlata, amely a müncheni akadémián tanuló vagy a városban működő magyar festőket veszi számba.

34_kiallitasajanlo7.jpg
Kiállításajánló: Kis magyar pornográfia

„A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson. (Használati utasítás – Trabant)”

34_kiallitasajanlo6.jpg
Kiállításajánló: Sean Scully Magyarországon

A veszprémi Modern Képtár – a főként geometrikus absztrakt munkáknak helyet adó Vass Gyűjtemény mellett – egymás után rendez magyarországi premiert a nonfiguratív, új konkrét művészet nemzetközi kiválóságainak.

34_kiallitasajanlo3.jpg
Kiállításajánló: Cy Twombly

Az absztrakt expresszionizmus Olaszországba áttelepített amerikai sztárja, Cy Twombly Bécsben állít ki. A múzeumnegyed fekete kockájának, a Mumoknak sikerült leszerveznie a nyolcvanadik életévén túl is lelkesen dolgozó nonfiguratív festőt, a könnyed fehérben úszó mediterrán gesztusok mesterét.

34_kiallitasajanlo1.jpg
Kiállításajánló: Munch és az unheimliche

Sigmund Freud 1919-ben – az első világháborús pusztítások nyomán – írta meg A kísérteties (Das Unheimliche) címet viselő híres tanulmányát. A bécsi pszichiáter a kísérteties fogalma alatt valami olyasmit értett, aminek rejtve kellett volna maradnia, mégis előbukkant. A pszichoanalízis atyamestere a német unheimlich szót használja, ami az otthonos melléknév fosztóképzővel nyomatékosított ellentéte: ismeretlen, riasztó, idegen, kísérteties. Azaz a kívül-belül jól ismert világ riasztó másik arca. A bécsi Leopold Múzeum őszi sikerkiállításához Freudtól kölcsönözte a címet. A tudatalatti szellemeit megidéző tárlat középpontjában a gyilkos skandináv rosszkedv első számú esztétikai propagátora, Edvard Munch áll – természetesen.

56ad1f0d5f2eef396ac4c562146a80dc.jpeg
Szerkesztői beköszöntő

34_Rieder1.jpg
Trompe-l’œil: a szem mágiája

A Medicik nagy firenzei riválisának valahai székhelye, vagyis a Strozzi-palota újabban közönségbarát klasszikus kiállításoknak ad helyet. Most egy valódi sikertémát dolgoztak fel, a szemet becsapó illuzionizmus, azaz a trompe-l’œil világát.

34_Rieder24.jpg
Restaurált pompeji freskók

A latin auktorokon nevelkedett művelt itáliaiak mindig is tudták, hogy a Vezúv környéki városokat hamueső és vulkáni törmelék borította el Kr. u. 79-ben. Az esetről ifjabb Plinius számolt be részletesen, akinek nagybátyja, idősebb Plinius, a helyi flotta parancsnokaként (és enciklopédikus érdeklődésű tudósként) odaveszett a mérges gázok miatt az egyik környékbeli településen. Bármilyen furcsa, Pompeji és Herculaneum nyugodtan vészelte át a reneszánsz humanizmus forrongó éveit a jó pár méteres hamu- és kavicstakaró alatt.

34_anzix1.jpg
Artanzix / 34

full_000651.jpg
Kiállításajánló: A magyar szecesszió bútortervezői

A hazai bútorművesség hosszú-hosszú ideig engedelmesen követte a nemzetközi divatokat, az empire-től a tonettszékig. A századfordulón ütötte fel a fejét az egyénieskedés, ekkor született meg (építészeti intencióra) az első valóban nemzeti stílus, a magyaros szecesszió. Az ízig-vérig modern nyugati irányzat a népi motívumok beolvasztásával találta meg az utat a meglehetősen konzervatív ízlésű hazai polgárság szívéhez.

full_000650.jpg
Joseph Duveen

A 19. század végén hatalmas műtárgyfolyam indult meg Európából az Egyesült Államok felé. Az olcsó amerikai gabona leverte az élelmiszerárakat és tönkretette a mezőgazdaságból élő földbirtokosokat. Az elszegényedett arisztokraták elkezdték eladni műgyűjteményeiket. Tizianók, Rembrandtok, Fragonard-ok, brüsszeli kárpitok és reneszánsz komódok keltek át az Atlanti-óceánon, hogy a vasútépítések és az olajkoncessziók körüli ügyes spekulációkból meggazdagodott milliomosok vadonatúj palotáit díszítsék. Az amerikai pénzoligarchia kezdetben befektetési szándékkal vásárolt, de a műgyűjtés rövid idő alatt apáról fiúra szálló hagyománnyá nemesedett. Az új műértő réteg megszületésében kulcsszerepet játszott egy leleményes műkereskedő, Joseph Duveen, akinek kezén – becslések szerint – az Egyesült Államok múzeumaiban őrzött összes régi festmény legalább háromnegyede ment át.

full_000649.jpg
A romantikus „semmi”

Pictures of nothing, and very like – azaz: élethű képek a semmiről.1 Az impresszionista és huszadik századi művészeten edzett kiállításlátogatónak nehezen érthető, hogy annak idején efféle kritikákat is kaptak a ma a legfontosabb angol festőnek és az európai romantika egyik legnagyobb alkotójának tekintett Joseph Mallord William Turner alkotásai.

full_000647.jpg
Gótikától reneszánszig

A művészetírás atyja, Giorgio Vasari a germán törzsre utalva megvetően csak „gótikusnak”, vagyis barbárnak nevezte a középkor utolsó nagy korszakát. Sok-sok évszázadig hitték, hogy a gótikához hozzánőtt németektől ered a stílus, pedig az üvegablakokkal áttört, égbe nyúló katedráliscsodák mintaképei az Île-de-France-ban születtek meg, egy zseniális diplomata és főpap, Suger apát ügyködése során a 12. században.