Artmagazin 36
Minden kedves Olvasónak kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván az Artmagazin!
TARTALOMJEGYZÉK
5 REFLEX – Opus Mirabile-díj, Summa Artium-díj
6 Fairy Tales I.: Topor Tünde: FANTOMFÁJÁS – Budapest Artfair
10 Fairy Tales II.: Winkler Nóra : A VISITORS PROGRAM
Rieder Gábor: EMERGING ARTISTS
16 ARTANZIX
18 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
20 P. Szűcs Julianna: A FÁKTÓL NEM LÁTSZÓ ERDŐ
27 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
28 Fáy Miklós: BOGÁNCS A SAROKBAN
30 Tátrai Júlia: ÉJJELI ŐRJÁRAT – új megvilágításban
34 Vécsey Axel: A KÉPSÍKBÓL KINYÚLÓ KÉZ
– Botticellitől Tizianóig: Az itáliai festészet két évszázadának remekművei
40 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
44 Radványi Orsolya: A NAPKIRÁLY ÚJRA VERSAILLES-BA KÖLTÖZÖTT
52 PARIS PHOTO
– Szmolka Zoltán képriportja
55 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
56 Dékei Kriszta EGY KÁDÁR-KORI SZIGET – Más hangok, más szobák – rekonstrukciós kísérlet(ek)
60 Entz Sarolta Réka: CSÖRGŐ ATTILA – az arkhimédészi pont meg a formateremtés
64 Vékony Délia: GENDER CHECK – NOW OR NEVER – Bécs
68 Földes András: CHINTAN UPADHYAY: „ÚGY DOLGOZOM, MINT EGY DJ”
72 Fenyvesi Áron: TE MEGENNÉD GOYÁT? – (avagy barangolások a tetvek mezején) Kis Róka Csaba műveiről
76 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
78 Festőélet Magyarországon 9. – Kováts Alberttel beszélget Hernádi Miklós
82 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
83 MNG BULVÁR
84 GUTENBERG-GALAXIS
Egy Kádár-kori sziget
A Balázs Béla Stúdió ötvenéves történetéhez sokféle módon lehet közelíteni: más-más narratív struktúrákat tart érvényesnek az, aki a hatvanas, hetvenes vagy a nyolcvanas években kötődött a fiatal filmkészítők műhelyéhez, s az is, aki elkötelezte magát a BBS-ben a kezdetektől megjelenő kettősség valamelyike, a dokumentatív vagy az experimentális tendenciák mellett. Mások a szempontjai és elvárásai a Kádár-korszakban szocializálódott vagy a rendszerváltás után született nemzedéknek, s az is valószínű, hogy az 546 filmet – természetesen nem teljes körűen, de – nagyon különböző módon lehet prezentálni.
Kiállításajánló: Ökodizájn a brazil őserdőből
A Fernando és Humberto Campana brazil testvérpárnak köszönhetően Dél-Amerika néhány éve felkerült a dizájnvilág nemzetközi térképére.
Késő barokk impressziók
Megszokhattuk már, hogy az európai művészettörténetet a nagy nyugati egyetemeken és múzeumokban írják. Onnan nézvést a 18. század a felvilágosodásról és a rokokóról szólt, hiába tombolt Kelet-, Közép- és Dél-Európában teljes pompájában a késő barokk. Régiónkban például – a katolikus Habsburgok égisze alatt – az itáliai eredetű egyházi reprezentációs művészet virágzott rendületlenül. Ennek volt az egyik legragyogóbb képviselője Franz Anton Maulbertsch, aki hiába tűnik kissé korszerűtlennek a dekadens Fragonard mellett, de még a fénnyel átitatott Tiepolóval összevetve is, akkor is a miénk.
Magyar művészet
A címlapon egy zöldszemű, melankolikus szépasszony, Botticellihez illő, ívesen szögletes arcvonásokkal – valójában a gödöllői művésztelepen dolgozó szövőnő, Frey Vilma, Remsey Jenő felesége, akit a festő örökített meg egy késő szecessziós portrén. Ez a bánatos preraffaelita ízű nőalak fedi a Corvina kiadó új kötetét, ami ambiciózus módon – lezárva a 15 kötetes, olaszból fordított egyetemes művészettörténeti albumsorozatot – feldolgozza a teljes magyar képzőművészet és építészet történetét. Olvasmányos és korszerű formában.