Artmagazin 37
Elvonultak Magyarországról a Botticellik a reneszánsz kiállítás többi nagyágyújával együtt, közben viszont kiadásra került egy kis könyv, DVD-melléklettel, amiben arról próbálnak meggyőzni minket a szerzők, hogy nekünk is van Botticellink, itt Magyarországon, Esztergomban, a Várhegyen. Rieder Gábor interjút készített az egyik szerzővel (a falkép restaurátorával), amiben alaposan körüljárják a témát, különös tekintettel a szerzőség kérdésére. De a beszélgetésből hirtelen nem ez válik a legérdekesebbé, hanem az, hogy 2008 óta a feltárás, vagyis a freskó konzerválása szünetel, mert elment a munkálatokra szánt pénz arra a tetőre, amit sürgősen fölé kellett húzni, nehogy tovább ázzon a Botticelli. Vagy Filippo Lippi, vagy Pollaiuolo, vagy egy ismeretlen. Végül is mindegy, ha azt nézzük, hogy ez szinte az egyetlen kora reneszánsz falkép Magyarországon, egy olyan épületegyüttesben, ahová amúgy is özönölhetnének a turisták. A szervezett csoportok, akiket lehet utálni, ha valakinek az tetszik, meg az olyan kedves holland művészettörténész-párok is, mint amilyenek pár hónapja Feldebrőn próbáltak bejutni az ottani templomba, pontosabban altemplomba, hogy megnézhessék az Európa-szerte híres 12. századi freskókat. Ők mondjuk nehezen értelmezték volna egyedül, hogy azt a számot kellene hívniuk (nyilván magyarul), ami napszítta papíron ki van szegezve a templomkapura, aztán majd jön valaki, és kinyitja a templomot. (Hiába lett véletlenül segítségük, és hiába hívogattam én a számot, mert mint kiderült, épp temetés volt a faluban, mindenki azon volt. Amikor ismét próbálkoztam pár hónap múlva már a hollandok nélkül, akkor meg szüret volt, de mivel megvártam, amíg befejezik, megnézhettem az altemplomot, és még vezetést is kaptam, hiszen ez ma Magyarország kisebb román kori templomainál így működik: érdeklődik az ember a szomszédoknál, jön valaki, hozza a kulcsot, elmondja, amit tudni kell, aztán megy a dolgára, amit miattunk hagyott félbe.)
Igény tehát volna freskókra, én akkor is szívesen megnézném az esztergomi falat, és gondolom, a hollandok is, ha ne adj’ isten kiderülne róla, hogy nem Botticelli karcolta a vakolatába azokat a finom vonalakat, amikről a restaurátor mesél. Csak ehhez be kellene tudni fejezni a munkálatokat, és azután lehetne szedni a belépőjegyek árát. Ha Botticelli, akkor mondjuk jóval többet.
TARTALOMJEGYZÉK
5 REFLEX – Pados Gábor levele
6 REFLEX – Molnos Péter: CSAK EGY VÉLEMÉNY
10 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
12 Markója Csilla: „AKKORÁT KAPSZ, HOGY A FAL ADJA A MÁSIKAT...” – A Nádas-élmény reanimációja
22 Dékei Kriszta: RENDSZERHIBA, AZAZ ERROR – Gerhes Gábor: Bolond világ / Silly World 2009
28 ARTANZIX
30 Entz Sarolta Réka: A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS AZ IDŐ
34 Topor Tünde: AZ ARANYKOR NEM MÚLT EL, MÉG CSAK MOST JÖN
39 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
42 Vécsey Axel: EURÓPA MŰVÉSZETE OSZTRÁK–MAGYAR PERSPEKTÍVÁBÓL
46 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
48 Serfőző Szabolcs: A MAULBERTSCH-JELENSÉG
56 Rieder Gábor: A PANNON BOTTICELLI – Interjú az esztergomi Studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsannával
67 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
68 Ferkai András: MOLNÁR FARKAS CSALÁDIHÁZ-TERVEI A BERLINI BAUHAUS-ARCHÍVUMBAN
72 Barki Gergely: WANTED – A Nyolcak lappangó művei
80 Jósvai Péter: GLENN BROWN – Mutáns szépség (vagy szépség és mutáció)
84 Winkler Nóra: EZ A KISFIÚ MÁR ÉRTELEMSZERŰEN HALOTT, DE MOST MÉGIS ITT KERING VELÜNK... – interjú Glenn Brownnal
86 Keserű Luca: A TRANSITLAND-PROJEKT
88 Aknai Katalin: HÚSZÉVES A KNOLL
90 Rieder Gábor: KRITIKUSI ÖNVIZSGÁLAT
92 Szobrászélet Magyarországon 1. – Nagámival beszélget Hernádi Miklós
96 GUTENBERG-GALAXIS
Németh Aladár
Ha manapság kedvünk támadna beruházni egy Rába-15-ös univerzális kistraktorra, az internetes kínálatban öt-hatszázezer forintért már könnyedén hozzájuthatunk egyhez. Talán nem is sejtve, hogy egyben a magyar dizájntörténet jeles úttörőjének, Németh Aladárnak egyik főművét is hazavittük vele.
Design
Hol gyökerezik a vágy, hogy a modern ember formatervezett tárgyakkal vegye körül magát? Mikor intézményesült a dizájn a nyugati gondolkodásban, milyen fejlődési fázisokon ment át? Ezek azok a kérdések, amiket a Vince Kiadó monstruózus méretű dizájnkatalógusa nem tesz fel magának.
A művészet képes enciklopédiája (Egyiptom, Reneszánsz)
A Vince Kiadó négynyelvű (angol, cseh, lengyel, magyar) új sorozata, címéhez hűen, nem tesz semmi mást, mint egyfajta leltározásféleséget végez a különféle művészeti stílusok legismertebb alkotásairól.
Berlin
Mit kezdhet magával egy olyan város, amely az 1600-as évek közepén még csupán egy volt a brandenburgi választófejedelemségek jelentéktelen kis falvai közül? És ami aztán – egy szépen felívelő fejlődési szakasz után – a huszadik században olyan változásokon esett át, melyek a szinte teljes lebombázástól kezdve az újraegyesítés széles skáláján mozogva mindig új és legtöbbször hihetetlenül nehéz kihívásokkal szembesítették?
Aranyba rejtett arcok – aranymaszkok Ázsiából
Közel fél éve járta be a sajtót a váratlan hír: dr. Zelnik István, a milliárdos üzletember és volt külügyér múzeumot tervez nyitni felbecsülhetetlen értékű kelet-ázsiai aranykincseinek.
Van Gogh levelei
Mivel Van Gogh – alig tíz alkotó esztendővel a háta mögött – 37 évesen egy revolverrel mellkason lőtte magát, nem maradtak fenn róla fecsegő kiállításrecenziók, színes napilapbeli hírek vagy adatgazdag interjúk. Ráadásul legfőbb támasza, a Párizsban műkereskedőként ügyködő Theo is meghalt rögtön Vincent után.
A Festőművészet titkai
Nem unalmas ma Bécsben múzeumot vezetni. Miután 1998-ban Ausztria komoly lépéseket tett a jogi akadályok elhárítására, sorra érkeztek a restitúciós kérelmek a császárváros híres-neves gyűjteményeihez. A Belvedere elbukott pár turistakedvenc Klimt-festményt, a magán alapítású Leopold Múzeum fapofával hárítja el magától a követeléseket, most pedig már a Kunsthistorischesnek is magyarázkodnia kell.
Vera Molnar – Cézanne nyomában
A Szépművészeti Múzeum elkezdte a ráhangolódást a jövőre nyíló Cézanne-kiállításra, ami a Van Gogh-tárlat örökébe léphet a rekordkiállítások sorában. Az első kedvcsináló az impresszionista teremsorba ékelt Vera Molnar/Cézanne című kabinetkiállítás.
Kiállításajánló: Légiparádé és tűzijáték
A több műfajban is otthonosan mozgó Szacsva y Pál fontosabb videomunkáit sorakoztatta fel a RadaR a Pixel Galéria csigavonalban emelkedő körfolyosójának monitorain.
Kiállításajánló: Irigy idő
A Raiffeisen Galéria hosszú évek óta támogatja a hazai kortárs művészetet, a bank műgyűjteményét és kiállítási programját neves szakértőkből álló kuratórium állítja össze. Most éppen az 1957-es születésű Révész László László legújabb festményei mutatkoznak be a bank Duna-parti székházának kiállítótermében.
REFLEX: Pados Gábor levele
Reflex: Topor Tünde: Budapest Art Fair – Fantomfájás című cikkére (Artmagazin 36. 2009/6, 6–9. oldal)
„Akkorát kapsz, hogy a fal adja a másikat…“
„Személyre szabott tárgy” rovatunk szerzői egy-egy számukra fontos műtárgyról mesélnek – szubjektíven. Ezúttal Markója Csilla művészettörténész mutatja be Nádas Péter Önarckép szélharanggal című fényképét. A mű 2009. október 22. és 2010. január 10. között volt látható a Stuttgart melletti Fellbach városka galériájában, azon a tárlaton, aminek anyagát az író maga válogatta 1959 és 2003 között készült fényképeiből. A kiállítás kíséretében megjelent Nádas Péter Schatten an Mauern (Árnyékok a falakon) című fotóalbuma, melyhez az utószót Joachim Sartorius írta.
A Szépművészeti Múzeum és az idő
Bár még nincs nyoma az építkezésnek, mégis egyértelműen úgy tűnik, hogy a Szépművészeti Múzeum nagyszabású, föld alatti bővítését nem törölte el a gazdasági válság. Tavasszal már megindulnak a munkagépek, hogy megvalósuljanak Karácsony Tamás tervei: az oszlopsor felszín alatti folytatása, a látogatókat fogadó üvegkocka, a széles kőlépcsőkbe metszett lejárati rámpa és persze a Hősök tere alá benyúló kiállítási csarnok.