Artmagazin 37
Elvonultak Magyarországról a Botticellik a reneszánsz kiállítás többi nagyágyújával együtt, közben viszont kiadásra került egy kis könyv, DVD-melléklettel, amiben arról próbálnak meggyőzni minket a szerzők, hogy nekünk is van Botticellink, itt Magyarországon, Esztergomban, a Várhegyen. Rieder Gábor interjút készített az egyik szerzővel (a falkép restaurátorával), amiben alaposan körüljárják a témát, különös tekintettel a szerzőség kérdésére. De a beszélgetésből hirtelen nem ez válik a legérdekesebbé, hanem az, hogy 2008 óta a feltárás, vagyis a freskó konzerválása szünetel, mert elment a munkálatokra szánt pénz arra a tetőre, amit sürgősen fölé kellett húzni, nehogy tovább ázzon a Botticelli. Vagy Filippo Lippi, vagy Pollaiuolo, vagy egy ismeretlen. Végül is mindegy, ha azt nézzük, hogy ez szinte az egyetlen kora reneszánsz falkép Magyarországon, egy olyan épületegyüttesben, ahová amúgy is özönölhetnének a turisták. A szervezett csoportok, akiket lehet utálni, ha valakinek az tetszik, meg az olyan kedves holland művészettörténész-párok is, mint amilyenek pár hónapja Feldebrőn próbáltak bejutni az ottani templomba, pontosabban altemplomba, hogy megnézhessék az Európa-szerte híres 12. századi freskókat. Ők mondjuk nehezen értelmezték volna egyedül, hogy azt a számot kellene hívniuk (nyilván magyarul), ami napszítta papíron ki van szegezve a templomkapura, aztán majd jön valaki, és kinyitja a templomot. (Hiába lett véletlenül segítségük, és hiába hívogattam én a számot, mert mint kiderült, épp temetés volt a faluban, mindenki azon volt. Amikor ismét próbálkoztam pár hónap múlva már a hollandok nélkül, akkor meg szüret volt, de mivel megvártam, amíg befejezik, megnézhettem az altemplomot, és még vezetést is kaptam, hiszen ez ma Magyarország kisebb román kori templomainál így működik: érdeklődik az ember a szomszédoknál, jön valaki, hozza a kulcsot, elmondja, amit tudni kell, aztán megy a dolgára, amit miattunk hagyott félbe.)
Igény tehát volna freskókra, én akkor is szívesen megnézném az esztergomi falat, és gondolom, a hollandok is, ha ne adj’ isten kiderülne róla, hogy nem Botticelli karcolta a vakolatába azokat a finom vonalakat, amikről a restaurátor mesél. Csak ehhez be kellene tudni fejezni a munkálatokat, és azután lehetne szedni a belépőjegyek árát. Ha Botticelli, akkor mondjuk jóval többet.
TARTALOMJEGYZÉK
5 REFLEX – Pados Gábor levele
6 REFLEX – Molnos Péter: CSAK EGY VÉLEMÉNY
10 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
12 Markója Csilla: „AKKORÁT KAPSZ, HOGY A FAL ADJA A MÁSIKAT...” – A Nádas-élmény reanimációja
22 Dékei Kriszta: RENDSZERHIBA, AZAZ ERROR – Gerhes Gábor: Bolond világ / Silly World 2009
28 ARTANZIX
30 Entz Sarolta Réka: A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS AZ IDŐ
34 Topor Tünde: AZ ARANYKOR NEM MÚLT EL, MÉG CSAK MOST JÖN
39 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
42 Vécsey Axel: EURÓPA MŰVÉSZETE OSZTRÁK–MAGYAR PERSPEKTÍVÁBÓL
46 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
48 Serfőző Szabolcs: A MAULBERTSCH-JELENSÉG
56 Rieder Gábor: A PANNON BOTTICELLI – Interjú az esztergomi Studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsannával
67 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
68 Ferkai András: MOLNÁR FARKAS CSALÁDIHÁZ-TERVEI A BERLINI BAUHAUS-ARCHÍVUMBAN
72 Barki Gergely: WANTED – A Nyolcak lappangó művei
80 Jósvai Péter: GLENN BROWN – Mutáns szépség (vagy szépség és mutáció)
84 Winkler Nóra: EZ A KISFIÚ MÁR ÉRTELEMSZERŰEN HALOTT, DE MOST MÉGIS ITT KERING VELÜNK... – interjú Glenn Brownnal
86 Keserű Luca: A TRANSITLAND-PROJEKT
88 Aknai Katalin: HÚSZÉVES A KNOLL
90 Rieder Gábor: KRITIKUSI ÖNVIZSGÁLAT
92 Szobrászélet Magyarországon 1. – Nagámival beszélget Hernádi Miklós
96 GUTENBERG-GALAXIS
A pannon Botticelli
2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténész professzora, Dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta hűvös elutasítással. Művészettörténész körökben sokan csóválták a fejüket, de a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti rétegek? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a” festmény”, lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.