Artmagazin 39
A múzeumok állapotáról Magyarországon
Nem az állapotukkal van persze a legnagyobb baj, hanem hogy kellenek-e így, ebben a formában. Mert az ember elindul Debrecenbe, a Modembe egy szép szombati napon, és előtte eszébe jut, hogy ó, de hisz tegnap nyílt meg a Hatvany Ferenc-kiállítás Hatvanban, már régóta várjuk, útba is esik, kanyarodjunk le az autópályáról, és nézzük meg Reigl Judit előtt, hogy milyen festő is volt Hatvany. A múzeumra alig lehet ráismerni, a homlokzat állványok mögött, a kapu zárva, még szerencse, hogy van egy kis plakát az ajtón, amiből kiderül, hogy íme, itt egy múzeum, amibe csak a legszorosabban vett munkaidőn belül lehetne bejutni: hétköznap 10–14 óráig (bejelentkezéssel esetleg 16-ig is). Ahhoz képest, hogy Ukrajnában vannak helyek, ahol az éttermek délben nincsenek nyitva, mert ebédszünet van, még akár szerencsésnek is érezhetnénk magunkat, de mégis, itt egy hiánypótló kiállítás, képek érkeztek hozzá a Nemzeti Galériából is, szemben ott a hatalmas kastély, amiben ezek a bárók laktak, akik felvirágoztatták Hatvan városát – nem feszül itt valami ellentmondás? Nem lehetett volna ezt az eseményt tényleg eseménnyé tenni, a múzeumot pedig – legalább ezalatt – látogatható állapotba hozni, kicsit tovább nyitva tartani? És akkor Debrecen. A Modem és a Reigl Judit-kiállítás után van még idő 6-ig, nézzük meg a szomszédos Déri Múzeumot is. Itt kedvesen kérdezik, honnan jöttünk, kiderül, statisztikát csinálnak, hurrá, új szelek fújnak, lépést kell tartani a Modemmel. Továbbra is nagyon kedvesen beterelnek a távol-keleti gyűjteménybe, a poros és napszítta néprajzi részbe, a múmiákhoz már nem hagyom magam, mert a festményeket szeretném látni, de kiderül, hogy pont a modern anyagot a harmadik emeleten, amiben emlékeztem, hogy van egy jó kis Vadász Endre, meg talán egy Fényes Adolf, sajnos nem lehet megnézni, mert nincs elég ember, így ez a rész nincs nyitva. Ketten vagyunk látogatók az egész hatalmas múzeumban, és eddig minden emeleten legalább négy teremőrrel találkoztunk, de hát ők így vannak beosztva, fölkísérés nincs.
Aztán jött Baja. Eredetileg Kaposvár lett volna a célállomás, de szombat volt akkor is, ez nem volt végiggondolva, irtózatos dugó, tehát rögtön az elején úticél-módosítás, menjünk inkább a teljesen üres M6-oson Bajáig, visszafelé Paks, Dunaújváros. Úgyis régen meg akartam már nézni az Oltványi-gyűjtemény (Oltványi Ártinger Imre) Bajának ajándékozott részét, meg a Nagy Istvánokat. Már okulva az előzményekből, telefonon tudakozó, hogy nyitva van-e a képtár, pozitív a válasz, úgyhogy hajrá. Szörnyű melegben a képtár hűvösnek tűnő épülete valóságos menedék – és akkor kiderült, hogy az állandó kiállítást valami miatt raktárban tartják. A Nagy István Képtár minden helyiségében (pedig van több is) helybéli kortárs művészek állítanak ki, és a Türr István Múzeumban sincsenek kitéve a festmények, azok is raktárban vannak, csak a helytörténeti-halászati kiállítást lehetne megtekinteni. Egyébként a képtárban örültek nekünk, nyilvánvaló volt, hogy aznap még nem nagyon nyitotta más rájuk az ajtót.
Újabb telefon, Paks szeptemberig zárva, de jön a happy end: Dunaújvárosban a Kortárs Művészeti Intézet nyitva van, kávézó is van benne, abban emberek is ülnek, az iski Kocsis-kiállításért megérte volna még négyszer ennyit is autózni. Kár, hogy pont ez az intézmény az, ami csak nemrég és csak alig úszta meg a bezárást.
TARTALOMJEGYZÉK
4 WANTED – kiállítások Artmagazin-szervezésben a Virág Judit és a Kieselbach Galériában
6 Winkler Nóra: ART BASEL – KETTŐS BEAVATÁS
10 Somosi Rita: KORTÁRS A KIRAKATBAN – Luxusmárkák és a kortárs művészeti csodafegyver
18 ARTANZIX
22 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
24 AKTOK, NYOLCAK, CSINSZKA
P. Szűcs Julianna: A „NEM ZSENI” DIADALA - Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia
30 Rockenbauer Zoltán: „A Nyolcakat támogató sajtó hozsannázott: hogy végre, itt a nyugatos, korszerű, magyar művészet; a túloldal meg átkozódott, hogy ez se nem magyar, se nem művészet.” - tárlatvezetés a Márffy-kiállításon
34 Duna-parti szobrok 2. Mélyi József: SZOBOR HÁBER – Rákosi Péter fotóival
42 Mórocz Csaba: ROBERT CAPA A SZÍNPADON – A fotográfia diadala
50 Gergely Mariann: MARINETTI NYOMÁBAN – Olasz futurizmus és magyar avantgárd a Nemzeti Galériában
56 Fáy Miklós: EGY CSALÁDREGÉNY KÖZEPE
59 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ – vidéki körkép
68 Rieder Gábor: TERMÉSZETFÖLÖTTI SZUPERREALIZMUS – iski Kocsis Tibor
72 Földes András: GERBER PÁL: NEM VAGYOK KIÁBRÁNDULT
78 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
80 DÍJAZOTTAK
82 Szobrászélet Magyarországon 3. BOHUS ZOLTÁNNAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS
86 GUTENBERG-GALAXIS
Idősb Pieter Bruegel kalandos élete
Az Artmagazin előző számában már boncasztalra került John Vermeulen holland bestseller-író egyik munkája, Hieronymus Bosch finoman szólva is regényes életrajza (2010/2. 92. o.). A sort most a Boscht bizonyos értelemben szellemi előképnek tekintő tanítvány, id. Pieter Bruegel bemutatása folytatja, egy újabb biográfiai köntösbe öltöztetett akció-erotika-thrillerrel.
Kínai műgyűjtés Magyarországon
Manapság, amikor nagyon divatos a távol-keleti kultúrákkal foglalkozni, amikor a magukat egzotikusnak tituláló és a ténylegesen kínai árucikkel tele boltok mindegyikének kínálatában találhatunk apró kerámiákat, dobozokat vagy faragványokat, talán azon sem árt elgondolkozni, hogy mióta tart hazánkban ez az „őrület” és miért érezzük magunkat közel egy ilyen távoli civilizációhoz.
Design évkönyv
Van értelme számba venni a hitelválság utáni sivár 2009-es esztendő dizájntermését? Természetesen van, hiszen a dizájn – szemben a közkeletű elképzelésekkel – nemcsak csillagászati áron kínált teljesen fölösleges, de divatos kiegészítőket jelent, hanem a praktikus formatervezés, az időtálló kialakítás és a magas haszonérték kombinációját.
Gyilkosság és Rembrandt
1669. Amszterdam. A vesztfáliai béke után megerősödött szabad Hollandia aranykora. A közkedvelt német regényíró, Jörg Kastner Amszterdam valós díszleteit használja Az ördög színe kék című történelmi krimijéhez.
A nagy Dalí-szemfényvesztés
„Tudja, résen kell lenni, ha az ember boldogulni akar a műkereskedelemben. Pár éve még hűtőgépeket és mosógépeket árultam. Ma Dalí-képeket árusítok. Most mondja meg nekem őszintén, mi a különbség egy Dalí-kép és egy mosógép között? Semmi. Az üzlet az üzlet, az alku az alku. De először adjon még pénzt!” Így hangzik Stan Lauryssens ars poeticája, aki több mint egy évtizeden át kereskedett Salvador Dalí műveivel.
Festménytalányok
Az esztétika és filozófia találkoztatása a történeti tudományokkal manapság – és már talán több évtizede – az egyik legnépszerűbb tudományos szakterület, elsősorban a tőlünk nyugatra eső országokban. Daniel Arasse második magyarul megjelent munkája (az elsőről: Artmagazin 2008/6. 87. o.) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy hosszú évek ide vagy oda, bőven van még mit tanulnia egymástól a két ágnak.
999 remekmű
A Vince Kiadó a tőle megszokott módon ismét négy nyelven (angol, cseh, lengyel és magyar) jelentetett meg egy új, vaskos, képekből álló művészettörténeti összefoglalót.
Friss levegővétel
Ha azt mondanám, hogy hiánypótló kiadvány jelent meg Kovásznai György életművéről, csak keveset írnék le a kötet valódi jelentőségéből. Nem egyszerűen hiánypótló és nem csak Kovásznai miatt fontos. Egy valóban a teljesség igényével létrejött nagymonográfiáról van szó, amely megpróbál az „új” művészettörténet-írás szemléletének megfelelően hozzányúlni egy eddig feldolgozatlan életműhöz.
Fundamenta–Amadeus díjak
A képzőművész-hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendő Fundamenta–Amadeus ösztöndíj tovább bővült. Az idén tizenegyedik alkalommal meghirdetett díj mögé tavaly beállt a Fundamenta Lakáskassza, átvéve a finanszírozást.
A K&H-díjazottak
A K&H Bank két évvel ezelőtt egy sikeres aukció során vált meg a húsz év alatt felhalmozott klasszikus kollekciójától. A neves magyar mesterek – köztük Szőnyi István, Kmetty János vagy Czigány Dezső – alkotásaiból befolyt 30 millió forintot a bank a kortárs műgyűjteményének és a kortárs mecenatúra-programjának a beindítására használta fel.
Kiállításajánló: Pipilotti bevacsorált
Az 1971-ben született festőművész, Kemenesi Zsuzsanna fotográfiái láthatók a Raiffeisen Galéria termeiben.
Kiállításajánló: Portrék akkor és most
Deák Dénes, a második világháború utáni hazai műgyűjtés és mecenatúra egyik kulcsfigurája kedvelte a portrékat. A különc könyvtáros hatalmas – főleg a szentendreiekre összpontosító – műgyűjteményében több mint 100 arckép szerepel, többek között Anna Margit, Czóbel Béla, Farkas István, Mednyánszky László és Rippl-Rónai József alkotásai.
Kiállításajánló: Ilosvai Varga István Szentendrén
Ez év januárjában nyílt Ilosvai Varga István, a Kunhegyesről induló, Párizst és Nagybányát is megjárt, végül pedig ízig-vérig szentendreivé váló festőművész állandó kiállítása a Czóbel Múzeumban.
Kiállításajánló: Budapest Pécs Weimar Dessau Berlin
Az internetes útvonaltervező térképek szerint Pécsről 920 kilométer távolságra van a türingiai Weimar. A ma 12 óra alatt megtehető autóút hetven-nyolcvan évvel ezelőtt sokkal hosszabb volt. Mégis, a modernista építészet és iparművészet bölcsőjénél, a weimari (majd dessaui) Bauhausban hemzsegtek a pécsi diákok.
Kiállításajánló: A gondolat szépsége
A patinás veszprémi Vár utcában otthonra talált Vass László-gyűjtemény egyre-másra vonzza magához – az E.ON Energie és az E.ON Hungaria hathatós támogatásával – az absztrakt művészet nemzetközi sztárjait, a meditatív százas szögekről ismert német Günther Ueckertől kezdve a városszövet geometrikus formarendjével játszó, ír származású festőművészig, Sean Scullyig.