Artmagazin
full_003917.jpg

Artmagazin 39

A múzeumok állapotáról Magyarországon

Nem az állapotukkal van persze a legnagyobb baj, hanem hogy kellenek-e így, ebben a formában. Mert az ember elindul Debrecenbe, a Modembe egy szép szombati napon, és előtte eszébe jut, hogy ó, de hisz tegnap nyílt meg a Hatvany Ferenc-kiállítás Hatvanban, már régóta várjuk, útba is esik, kanyarodjunk le az autópályáról, és nézzük meg Reigl Judit előtt, hogy milyen festő is volt Hatvany. A múzeumra alig lehet ráismerni, a homlokzat állványok mögött, a kapu zárva, még szerencse, hogy van egy kis plakát az ajtón, amiből kiderül, hogy íme, itt egy múzeum, amibe csak a legszorosabban vett munkaidőn belül lehetne bejutni: hétköznap 10–14 óráig (bejelentkezéssel esetleg 16-ig is). Ahhoz képest, hogy Ukrajnában vannak helyek, ahol az éttermek délben nincsenek nyitva, mert ebédszünet van, még akár szerencsésnek is érezhetnénk magunkat, de mégis, itt egy hiánypótló kiállítás, képek érkeztek hozzá a Nemzeti Galériából is, szemben ott a hatalmas kastély, amiben ezek a bárók laktak, akik felvirágoztatták Hatvan városát – nem feszül itt valami ellentmondás? Nem lehetett volna ezt az eseményt tényleg eseménnyé tenni, a múzeumot pedig – legalább ezalatt – látogatható állapotba hozni, kicsit tovább nyitva tartani? És akkor Debrecen. A Modem és a Reigl Judit-kiállítás után van még idő 6-ig, nézzük meg a szomszédos Déri Múzeumot is. Itt kedvesen kérdezik, honnan jöttünk, kiderül, statisztikát csinálnak, hurrá, új szelek fújnak, lépést kell tartani a Modemmel. Továbbra is nagyon kedvesen beterelnek a távol-keleti gyűjteménybe, a poros és napszítta néprajzi részbe, a múmiákhoz már nem hagyom magam, mert a festményeket szeretném látni, de kiderül, hogy pont a modern anyagot a harmadik emeleten, amiben emlékeztem, hogy van egy jó kis Vadász Endre, meg talán egy Fényes Adolf, sajnos nem lehet megnézni, mert nincs elég ember, így ez a rész nincs nyitva. Ketten vagyunk látogatók az egész hatalmas múzeumban, és eddig minden emeleten legalább négy teremőrrel találkoztunk, de hát ők így vannak beosztva, fölkísérés nincs.

Aztán jött Baja. Eredetileg Kaposvár lett volna a célállomás, de szombat volt akkor is, ez nem volt végiggondolva, irtózatos dugó, tehát rögtön az elején úticél-módosítás, menjünk inkább a teljesen üres M6-oson Bajáig, visszafelé Paks, Dunaújváros. Úgyis régen meg akartam már nézni az Oltványi-gyűjtemény (Oltványi Ártinger Imre) Bajának ajándékozott részét, meg a Nagy Istvánokat. Már okulva az előzményekből, telefonon tudakozó, hogy nyitva van-e a képtár, pozitív a válasz, úgyhogy hajrá. Szörnyű melegben a képtár hűvösnek tűnő épülete valóságos menedék – és akkor kiderült, hogy az állandó kiállítást valami miatt raktárban tartják. A Nagy István Képtár minden helyiségében (pedig van több is) helybéli kortárs művészek állítanak ki, és a Türr István Múzeumban sincsenek kitéve a festmények, azok is raktárban vannak, csak a helytörténeti-halászati kiállítást lehetne megtekinteni. Egyébként a képtárban örültek nekünk, nyilvánvaló volt, hogy aznap még nem nagyon nyitotta más rájuk az ajtót.

Újabb telefon, Paks szeptemberig zárva, de jön a happy end: Dunaújvárosban a Kortárs Művészeti Intézet nyitva van, kávézó is van benne, abban emberek is ülnek, az iski Kocsis-kiállításért megérte volna még négyszer ennyit is autózni. Kár, hogy pont ez az intézmény az, ami csak nemrég és csak alig úszta meg a bezárást.



TARTALOMJEGYZÉK


4 WANTED – kiállítások Artmagazin-szervezésben a Virág Judit és a Kieselbach Galériában

6 Winkler Nóra: ART BASEL – KETTŐS BEAVATÁS

10 Somosi Rita: KORTÁRS A KIRAKATBAN – Luxusmárkák és a kortárs művészeti csodafegyver

18 ARTANZIX

22 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

24 AKTOK, NYOLCAK, CSINSZKA

P. Szűcs Julianna: A „NEM ZSENI” DIADALA - Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia

30 Rockenbauer Zoltán: „A Nyolcakat támogató sajtó hozsannázott: hogy végre, itt a nyugatos, korszerű, magyar művészet; a túloldal meg átkozódott, hogy ez se nem magyar, se nem művészet.” - tárlatvezetés a Márffy-kiállításon

34 Duna-parti szobrok 2. Mélyi József: SZOBOR HÁBER – Rákosi Péter fotóival

42 Mórocz Csaba: ROBERT CAPA A SZÍNPADON – A fotográfia diadala

50 Gergely Mariann: MARINETTI NYOMÁBAN – Olasz futurizmus és magyar avantgárd a Nemzeti Galériában

56 Fáy Miklós: EGY CSALÁDREGÉNY KÖZEPE

59 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ – vidéki körkép

68 Rieder Gábor: TERMÉSZETFÖLÖTTI SZUPERREALIZMUS – iski Kocsis Tibor

72 Földes András: GERBER PÁL: NEM VAGYOK KIÁBRÁNDULT

78 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

80 DÍJAZOTTAK

82 Szobrászélet Magyarországon 3. BOHUS ZOLTÁNNAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS

86 GUTENBERG-GALAXIS

39_Gutenberg9.jpeg
Idősb Pieter Bruegel kalandos élete

Az Artmagazin előző számában már boncasztalra került John Vermeulen holland bestseller-író egyik munkája, Hieronymus Bosch finoman szólva is regényes életrajza (2010/2. 92. o.). A sort most a Boscht bizonyos értelemben szellemi előképnek tekintő tanítvány, id. Pieter Bruegel bemutatása folytatja, egy újabb biográfiai köntösbe öltöztetett akció-erotika-thrillerrel.

39_Gutenberg8.jpg
Kínai műgyűjtés Magyarországon

Manapság, amikor nagyon divatos a távol-keleti kultúrákkal foglalkozni, amikor a magukat egzotikusnak tituláló és a ténylegesen kínai árucikkel tele boltok mindegyikének kínálatában találhatunk apró kerámiákat, dobozokat vagy faragványokat, talán azon sem árt elgondolkozni, hogy mióta tart hazánkban ez az „őrület” és miért érezzük magunkat közel egy ilyen távoli civilizációhoz.

39_Gutenberg7.jpeg
Design évkönyv

Van értelme számba venni a hitelválság utáni sivár 2009-es esztendő dizájntermését? Természetesen van, hiszen a dizájn – szemben a közkeletű elképzelésekkel – nemcsak csillagászati áron kínált teljesen fölösleges, de divatos kiegészítőket jelent, hanem a praktikus formatervezés, az időtálló kialakítás és a magas haszonérték kombinációját.

39_Gutenberg6.jpeg
Gyilkosság és Rembrandt

1669. Amszterdam. A vesztfáliai béke után megerősödött szabad Hollandia aranykora. A közkedvelt német regényíró, Jörg Kastner Amszterdam valós díszleteit használja Az ördög színe kék című történelmi krimijéhez.

39_Gutenberg5.jpeg
A nagy Dalí-szemfényvesztés

„Tudja, résen kell lenni, ha az ember boldogulni akar a műkereskedelemben. Pár éve még hűtőgépeket és mosógépeket árultam. Ma Dalí-képeket árusítok. Most mondja meg nekem őszintén, mi a különbség egy Dalí-kép és egy mosógép között? Semmi. Az üzlet az üzlet, az alku az alku. De először adjon még pénzt!” Így hangzik Stan Lauryssens ars poeticája, aki több mint egy évtizeden át kereskedett Salvador Dalí műveivel.

39_Gutenberg4.jpeg
Festménytalányok

Az esztétika és filozófia találkoztatása a történeti tudományokkal manapság – és már talán több évtizede – az egyik legnépszerűbb tudományos szakterület, elsősorban a tőlünk nyugatra eső országokban. Daniel Arasse második magyarul megjelent munkája (az elsőről: Artmagazin 2008/6. 87. o.) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy hosszú évek ide vagy oda, bőven van még mit tanulnia egymástól a két ágnak.

39_Gutenberg3.jpeg
999 remekmű

A Vince Kiadó a tőle megszokott módon ismét négy nyelven (angol, cseh, lengyel és magyar) jelentetett meg egy új, vaskos, képekből álló művészettörténeti összefoglalót.

39_Gutenberg1.jpg
Friss levegővétel

Ha azt mondanám, hogy hiánypótló kiadvány jelent meg Kovásznai György életművéről, csak keveset írnék le a kötet valódi jelentőségéből. Nem egyszerűen hiánypótló és nem csak Kovásznai miatt fontos. Egy valóban a teljesség igényével létrejött nagymonográfiáról van szó, amely megpróbál az „új” művészettörténet-írás szemléletének megfelelően hozzányúlni egy eddig feldolgozatlan életműhöz.

39_kiallitasajanlo14.jpg
Fundamenta–Amadeus díjak

A képzőművész-hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendő Fundamenta–Amadeus ösztöndíj tovább bővült. Az idén tizenegyedik alkalommal meghirdetett díj mögé tavaly beállt a Fundamenta Lakáskassza, átvéve a finanszírozást.

39_kiallitasajanlo11.jpg
A K&H-díjazottak

A K&H Bank két évvel ezelőtt egy sikeres aukció során vált meg a húsz év alatt felhalmozott klasszikus kollekciójától. A neves magyar mesterek – köztük Szőnyi István, Kmetty János vagy Czigány Dezső – alkotásaiból befolyt 30 millió forintot a bank a kortárs műgyűjteményének és a kortárs mecenatúra-programjának a beindítására használta fel.

39_kiallitasajanlo9.jpg
Kiállításajánló: Pipilotti bevacsorált

​Az 1971-ben született festőművész, Kemenesi Zsuzsanna fotográfiái láthatók a Raiffeisen Galéria termeiben.

39_kiallitasajanlo8.jpg
Kiállításajánló: Portrék akkor és most

Deák Dénes, a második világháború utáni hazai műgyűjtés és mecenatúra egyik kulcsfigurája kedvelte a portrékat. A különc könyvtáros hatalmas – főleg a szentendreiekre összpontosító – műgyűjteményében több mint 100 arckép szerepel, többek között Anna Margit, Czóbel Béla, Farkas István, Mednyánszky László és Rippl-Rónai József alkotásai.

39_kiallitasajanlo7.jpg
Kiállításajánló: Ilosvai Varga István Szentendrén

Ez év januárjában nyílt Ilosvai Varga István, a Kunhegyesről induló, Párizst és Nagybányát is megjárt, végül pedig ízig-vérig szentendreivé váló festőművész állandó kiállítása a Czóbel Múzeumban.

39_kiallitasajanlo6.jpg
Kiállításajánló: Budapest Pécs Weimar Dessau Berlin

Az internetes útvonaltervező térképek szerint Pécsről 920 kilométer távolságra van a türingiai Weimar. A ma 12 óra alatt megtehető autóút hetven-nyolcvan évvel ezelőtt sokkal hosszabb volt. Mégis, a modernista építészet és iparművészet bölcsőjénél, a weimari (majd dessaui) Bauhausban hemzsegtek a pécsi diákok.

39_kiallitasajanlo5.jpg
Kiállításajánló: A gondolat szépsége

A patinás veszprémi Vár utcában otthonra talált Vass László-gyűjtemény egyre-másra vonzza magához – az E.ON Energie és az E.ON Hungaria hathatós támogatásával – az absztrakt művészet nemzetközi sztárjait, a meditatív százas szögekről ismert német Günther Ueckertől kezdve a városszövet geometrikus formarendjével játszó, ír származású festőművészig, Sean Scullyig.