Artmagazin
full_003911.jpg

Artmagazin 45

Kedves Olvasó, ha valakit egyáltalán nem érdekel a Velencei Biennále, attól elnézést kérünk. De az utóbbi évek hozadékai közül a mobiltelefon és az internet mellett azt élvezem a legjobban, hogy minden évben lehet Velencébe menni biennálét nézni. Páros évben építészetit, páratlanban képzőművészetit. Bár a 7. oldalon is lesz velencés cikk, itt egy szigorúan nem szakmabelinek szóló magánlevélszerűséget is közreadunk, hátha valaki pont ettől kap kedvet ahhoz, hogy elutazzon és körülnézzen, mi megy most épp Velencében. VELENCE ITINER A Giardiniban mindenképpen nézzétek meg a nemzeti pavilonok mellett (a német nyert, az angolba egyszerre csak kevesen mehetnek be, a magyar érdekes és operaként adják elő az eseményeket, kíváncsi vagyok, kibírod-e) a központi pavilonban a Tintorettókat, hogy lássátok, milyen fényben üldögéltek régen a vacsorázók vagy milyen volt egy vihar a tenger mellett. Tintoretto egyébként maketteket használt, meg camera obscurát és ezek alapján festett. Még a Pipilotti Risteket is feltétlenül nézzétek meg (meg minden mást is, amíg csak van erőtök). Utána, ha átmentek az Arsenaléba, ott is menjetek el egész a kiállítás végéig, a kínai pavilonig és nézzétek meg a teafelhőket a kertben, aztán ha lehet mindenképpen menjetek át motorcsónakkal az Arsenale Novissimóba, és ott nézzétek meg a One of a thousand way to defeat entropy-kiállítást, különös tekintettel Hans Op de Beeck fekete szobájára. Ez újromantikus, és mint ilyen érdekelhet téged is. 

KI NE HAGYD! 

Skót Pavilon, Palazzo Pisani
6103 Calle de le Erbe, nagyon közel van a Campo S. Marinához, az meg a Campo S. Maria Formosához, ide ingyenes a belépés és hétfőn van zárva. A művész neve Karla Black, Turner Prize-jelölt, aki például Lush masszákból csinál szobrokat, meg celofánból, púderporból. 

Egy másik jó pavilon, ettől nincs messze: a Singapore Pavilon
Itt egy olyan fi lm megy, amit egy meditációt tanító középkori szöveg inspirált, nagyon misztikus és felfoghatatlan az egész, és hatalmas matracokon lehet pihenni a sok gyaloglás után. Ingyenes, hétfőn zárva van. És közel a San Marcóhoz. Salone di Ss. Filippo e Giacomo del Museo Diocesano di Venezia, Sestiere Castello 4310 

Aztán: Palazzo Malipiero, ez a San Samuelénél van, szemben a Palazzo Grassival, a Canale Grande partján, ebben is felhők vannak, csak multimédia-felhők egy francia művésztől. Fondazione Prada (ez a Prada divatház gyűjteménye) http://www.guardian.co.uk/artanddesign/2011/jun/03/venice-biennaleprada-show
itt kitalálhatod melyik volt a kedvenc művem, és a következő neveket kell megjegyezned: Damien Hirst, Jeff Koons, Anish Kapoor, Donald Judd. (kedden zárva!!!) Calle de Ca’ Corner Santa Croce 2215, Vaporetto 1, San Stae stop 

Punta della Dogana, a Santa Maria della Salute templom mellett
Ez volt régen a vámház, most pedig egy japán építész által tervezett belső térben a leghíresebb kortárs képzőművészek vannak kiállítva, itt is tippelhetsz, melyik a kedvenc művem. Mellette a templomot is meg kell néznetek, mert állítólag kabbalista arányai vannak (hehe), egyébként pedig köszönetképpen épült, hogy Velence megszabadult a pestisjárványtól, ami a város egyharmadát elvitte 1630–31- ben. (De a temlomok általában 12–3-ig zárva vannak.) Maga a Dogana kedden van zárva és egyébként meg 6-kor engedik be az utolsó embereket. vaporetto: Santa Maria della Salute templom. 

Ha van még erőtök mindenképpen nézzétek meg a Peggy Guggenheim-gyűjteményt (ott jól néz ki a padló, meg az a Calder-szobor, ami a Peggy G. hálószobájában lógott az ágyánál, meg minden más is, a kert például.) Ez a Salute temlom és az Accademia között van, a Canale Grande partján. Aztán a Palazzo Fortunyt is, (Rialtótól az Accademia felé), amiben régi dolgok meg újak együtt vannak kiállítva szuper módon egy szuper palotában. Itt mindenképpen meg kell nézned a Shirin Neshat videót. Fortuny díszlet- és textiltervező volt, ami neked érdekes lehet, az az, hogy a Wagner-operák jeleneteit kezdte festeni, amikor visszatért Velencébe Bayreuthból. Természetesen még megnézhetitek az Accademiát is. Az is tele van festményekkel. Ahol este jó élet van, az a Dorsoduro negyedben a Campo San Margherita, vagy a San Marco és a Rialto között a Campo San Stefano, meg a San Lorenzo. Éljen a vaporetto.


Tartalom:

4 ARTANZIX
6 Topor Tünde: VELENCE FELHŐI
10 Nagy Mercédesz: ÁTHATÓ JELENLÉT – Kínaiak a Velencei Biennálén
20 P. Szűcs Julianna: KURÁTOR ÉS KORA – Az Enigma című folyóirat két számáról
24 Farkas Zsuzsa: A MARKÓ DOSSZIÉ – Gondolatok a fényképtárban. Hamisítványok és replikák
30 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ 34 Rieder Gábor: DOCTOR MED. COLL. – A műgyűjtő doktorok évszázada I.
40 Somosi Rita: A BUNKERSPECIFIKUS GYŰJTEMÉNY – Christian Boros különleges magánmúzeuma
44 ARTANZIX
46 Kováts Gergely: SZÍNES FORRADALOM – Pop-art és pszichedelia a szocialista Budapest utcáin
52 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
54 GRAFITRI XXV.
58 Lengyel Betrix: SZEMTANÚK LONDONBAN – Magyar fotográfi a a 20. században – Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi
60 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
62 Mózer Erzsébet: Restaurátor-műhelytitkok – FÉRFIAKT FÜRDŐBEN – Czóbel díjnyertes párizsi rajzának megtisztítása
66 GUTENBERG-GALAXIS
70 Winkler Nóra: ÉLETKÉPEK A NYÁRI MELEGBŐL

Screenshot 2022-07-03 at 22.42.22.jpg
ARTANZIX / 45 / 2

Screenshot 2022-07-03 at 19.05.50.jpg
ARTANZIX / 45

full_002432.jpg
Doctor Med. Coll. – A műgyűjtő doktorok évszázada I.

A tizenkilencedik század végi Magyarországon a polgárság vette át a műgyűjtés stafétabotját a történelmi arisztokráciától. Köztük találunk egy feltörekvő új csoportot, az orvosdoktorokét. Új sorozatunk első része a száz évvel ezelőtti, legendás orvosszövetségi kiállítás műgyűjtő doktorait mutatja be.

full_002503.jpg
Velence felhői

Az idei, az 54. biennále hívószava az Illuminazione (Illumination) – utalva a jó művek hatásaként bekövetkező megvilágosodás lehetőségére éppúgy, mint arra, hogy a Velencei Biennále végül is nemzeti alapon szerveződő körképe a világ kortárs művészetének, ha mást jelent is ez ma már, mint amit jelentett 1895-ben, az induláskor.

full_002573.jpg
Életképek a nyári melegből

Hogy örülne Moholy-Nagy László, ha látná az espell fordítóirodában a Bring the Art Home kiállítás megnyitóját! Tetszene neki, ahogy a teraszról ömlik be a délutáni napfény a Károly körútra néző irodába, pont, amit szeret, erkélyrácson át nézni városi tájat, a jól öltözött tömeg, a borok és a DJ, de leginkább az hatná meg, hogy látná: megvalósult saját hitvallása.

full_002575.jpg
Uffizzi

Hogy miért épp a Medicik neve csillog legfényesebben a kultúrtörténet egén, maga mögé utasítva a sok-sok itáliai uralkodócsaládot? A válasz Anna Maria Ludovica de’ Medici, az a bizonyos „utolsó” sarj, aki fiúörökös híján lezárta a família patinás történetét.

full_002571.jpg
Az üstökös csillagot hozott. Történetek Búza Barna szobrászművész életéből

Vajon mi a különbség szobrász és szobrász között? Talán semmi, talán szavakba sem lehetne foglalni, hogy mennyi minden. A kánon részévé válni vagy az úttörők zászlósának lenni ellentétes pólusok képviseletét is jelentheti, s hogy az elvek diktálta elméleti mélység vállvetve építkezzen az utánozhatatlanul ügyes kézzel, nem lehet mindenkiben benne gyökerező követelmény.

full_002569.jpg
Daniel Spoerri

A csapdaképeiről ismert neves képzőművész, Daniel Spoerri eddigi munkásságát bemutató impozáns kiadvány jelent meg a Kijárat Kiadó gondozásában.

full_002566.jpg
Hősök Tere

Archív filmrészletek és hangfelvételek, eredeti helyszínek, korabeli nőügyek – a Nyolcak működését bemutató több mint egyórás filmhez szeptember 12-ig még élőben meg lehet nézni a műveket is a Szépművészeti Múzeum termeiben. Nyolcak: újratöltve.

full_002560.jpg
Restaurátor-műhelytitkok – Férfiakt Fürdőben

A Nyolcak-kiállítás egyik kurátora, Lost and found sorozatunk elindítója, Barki Gergely megint talált valamit. Legutóbb – filmen is meg van örökítve – a párizsi Julian Akadémia poros mappájából bukkant elő egy akkoriban díjat is nyert tanulmányrajz, Czóbel Béla kicsit még iskolás szignójával. És hatalmas ázásfolttal a tetején. Mi történik a restaurátorműhelyben? Mi lép reakcióba mivel? Egy kis természettudomány a művészet berkeiben.

full_002557.jpg
Szemtanúk Londonban – Magyar fotográfia a 20. században

A Szépművészeti Múzeum nagy sikerű londoni bemutatkozója után a magyar fotográfia is tiszteletét teszi a Royal Academy of Arts illusztristermeiben.A tárlat feladja a leckét a szigetország kiállításnézőinek: „Mindenkit megragadnak ezek a teremről teremre sorakozó híres képek” – írja a The Observer recenzense, Laura Cumming az alcímben is szereplő öt sztárra utalva, „de hogy mindegyikük magyar, az újdonság lehet.” Jóleső, hogy feltétel nélkül dicséri az otthon maradottakat is, akiket eddig csak Magyarországon tartottak számon. És az is, hogy nem egy legendás Capa-fotó vagy egy emblematikus Moholy-felvétel illusztrálja a legtöbb cikket, hanem Fejes László – mellesleg World Press-díjas – fényképe egy szétlőtt gangon elvonuló násznépről, a hatvanas évekből.

full_002540.jpg
A Bunkerspecifikus gyűjtemény – Christian Boros különleges magánmúzeuma

A dúsgazdag műgyűjtők világszerte kilépnek az ismeretlenség homályából hatalmas múzeumokat építve a sztárművészekből álló kollekcióiknak. De sajnos kevés a fantázia: ugyanaz a névsor, ugyanazok a témák, ugyanazok a kurátorok. A berlini bunkerban berendezett magángyűjtemény nem ezt az utat járja. Óvóhelytől a penthouse-ig, nemmúzeumtól a kötelező látványosságig.

full_002521.jpg
A Markó dosszié

A Nemzeti Galériában rég nem működik a műtárgybírálati osztály, a hamisítványok adatbázisát zárolták, felnőtt egy művészettörténész-nemzedék a régiek tudása nélkül. Az egykor kérdőjeles Markó- vagy Gulácsy-képek ma életmű-kiállításokon parádéznak. A hamisítványok és replikák bonyolult kérdéskörét újra napirendre kéne tűzni, itt az ideje, hogy kinyissuk az irattárakban porosodó dossziékat.

full_002515.jpg
Kurátor és Kora – Az Enigma című folyóirat két számáról

Mérlegelő portré a római iskola spiritus rectoráról, Gerevich Tiborról. Mérlegen a hedonista agglegény, a Horthy-korszak modernségének megteremtője, a magyar művészettörténet legnagyobb hatalmú kegyelmes ura. Szabadsághiány és tetterő, szaktudás és könyörtelen víziók. Hatalom és művészet.

full_002388.jpg
Színes forradalom – Pop-art és pszichedelia a szocialista Budapest utcáin

A hatvanas-hetvenes években a magyar plakát újra feltámadt, jó fél évszázaddal az első aranykor, Bíró Mihály vagy Bortnyik Sándor emblematikus falragaszai után. A korszak egyik kulcsfigurája, a pop-art plakát hazai harcosa Kemény György. Flippergép a pártüdülőben, imperialista pornó, kirúgott reklámosok és habzó szájú vállalatigazgatók. A Nyugat illúziója a Kádár-kor ölén.