Artmagazin 5
Rozsda Endre fotográfiái
Nem mindenkinek, de Rozsda Endrének van legendája. Az első magyar szürrealista. A magyar művészettörténet nagy ismeretlenje. Breton barátja, Picassóné legjobb magyar tanítója. Rozsda, aki még látta Bartók kezét, és ez megváltoztatta az életét. Európai Iskola, Max Ernst, Párizs, párizsi emberünk..." 1
Személyes káosz, univerzális fogódzók
Kedves Olvasó! Nehéz feladat előtt állunk: olyan művész alkotásait kell megközelítsük, akinek munkássága mindannyiunk, szakemberek és kívülállók számára egyaránt „kemény dió". Komoróczky Tamás művei végeredményüket tekintve olyan montázsokra emlékeztetnek, amelyek részleteit, bár ábrázoló jellegűek, nehezen tudjuk beazonosítani, talált és alkotott darabokból összeálló építmények, s megfejtésük talán több időt és energiát igényel, mint egy „átlagos" műalkotásé.
Szappanopera
A kilencvenes évek elején Magyarországon a hétvége érzetéhez szervesen tartozott annak kiindulópontja, a Dallas. Péntek este a fél ország dühöngött Jockey-n, aki kora hajnaltól késő estig csakis szemétségeken törte a fejét, az Olajvállalkozók Klubjában töltött ebédeken alázta halálba konkurrenseit, folyton csalta az emiatt enyhe alkoholizmusba menekülő, amúgy formás feleségét. Csak az adott nyugtot, hogy Elly felnevelt egy rendes fiút is, akinek példásan jó szíve, üzleti etikája és rendezett házassága volt. Mindenki tudott a részletekről, hogy Lucy melyik kretén, hónaljba nyomott táskával csattogott le a vacsorára, hogy Bobby új kocsit vett, meg hogy Pamela szép gyümölcsöstálat rendezett az elmaradhatatlan szabadtéri reggelire. Volt, aki evidens módon beszélte át e fordulatokat, volt, aki mindig épp pont átszaladt a szobán és elkapta az aktuális epizódot.
Önarcképek, művészportrék
A kialakult nyugati műkereskedelmi rendszerben élesen elválik egymástól a galériás és az aukciós tevékenység még ma is, amikor már érezni a közelítés szándékát a nagy árverőházak üzletpolitikájában: életmű-kiállítások rendezésével, reprezentatív galéria fenntartásával, szoros és közvetlen ügyfélkapcsolat kialakításával a klasszikus galériák tevékenységének számos kellékét felvonultatják.
A műtárgy az első
Tágas, elegánsan berendezett iroda, bútorok XVI. Lajos és Mária Terézia korából, és köztük egy igazi politikus, egy mindenre felkészült szakember. Bereczky Lóránd újabb öt évre a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
A köz szolgálata a fontos
Beszélgetés Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum decemberben hivatalba lépő új főigazgatójával
A Pán-Mezei-gyűjtemény II.
Az Artmagazin 2004. júliusi számában (II. évf.,3.sz., 62-67.) Pán Imre (1904-1972) és fia, Mezei Gábor grafikai gyűjteményének magyar anyagát mutattam be. Ez legnagyobb számban az Európai Iskola tagjainak alkotásait tartalmazza, de a századelőtől egészen a kortárs művészetig áttekintést nyújt a hazai rajz- és grafikusművészeiről. A gyűjtemény további része külföldi grafikai alkotásokat tartalmaz, elsősorban az 1940-1970 közötti időszak nevesebb és kevésbé ismert Franciaországban élő mestereitől - néhány közülük ma is alkot. Stílusjegyek tekintetében leginkább absztrakt expresszionista, szürrealista, konstruktivista és informel irányzatokat képviselő műveket találunk a gyűjteményben, hasonlóan a magyar grafikákhoz. Mindez híven tükrözi Pán Imre gyűjtői koncepcióját, azt az irányultságot, amelyet programjában az Európai Iskola is hirdetett.
Reprodukció - a szerzői jog szempontjából
KÖRKÉRDÉS: Milyen műtárgybírálati rendszert tart Ön kívánatosnak?
Válaszolnak: Virág Judit (művészettörténész, Virág Judit Galéria), Kishonthy Zsolt (művészettörténész, Mission Art Galéria), Kieselbach Tamás (művészettörténész, Kieselbach Galéria), Bellák Gábor (művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria), Néray Katalin (művészettörténész, Ludwig Múzeum), Lengyel László (művészettörténész, Szépművészeti Múzeum).
Műgyűjtés és múzeum
Ifjú Kernstok Károly
Kádár Béla ismeretlen képei üvegnegatívokon a Rónai Dénes-hagyatékban
Kádár Béla festői munkásságának nemzetközi ismertsége elsősorban annak köszönhető, hogy az 1920-as évek közepétől a berlini Der Sturm Galériában együtt állított ki az európai avantgárd művészet jelentős alakjaival. Herwarth Walden kiváló érzékkel válogatta maga köré a modern művészet jeles képviselőit és vállalta széles körű népszerűsítésüket. A német expresszionista művészcsoportok, a kubista és futurista irányzat fontos egyéniségei, az orosz konstruktivisták meghatározó élharcosai mind az ő pártfogásával kerültek be a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Walden felfedező érdeklődése a magyar művészekre is kiterjedt: Réth Alfrédtől Mattis Teutsch Jánosig, Moholy-Nagy Lászlótól Péri Lászlóig és Kassák Lajosig, Kádár Bélától Scheiber Hugóig — sokan közülük a Der Sturm Galéria kiállításainak résztvevőiként alapozták meg hírnevüket.