Artmagazin
full_003947.jpg

Artmagazin 5

full_003450.jpg
Rozsda Endre fotográfiái

Nem mindenkinek, de Rozsda Endrének van legendája. Az első magyar szürrealista. A magyar művészettörténet nagy ismeretlenje. Breton barátja, Picassóné legjobb magyar tanítója. Rozsda, aki még látta Bartók kezét, és ez megváltoztatta az életét. Európai Iskola, Max Ernst, Párizs, párizsi emberünk..." 1

full_003449.jpg
Személyes káosz, univerzális fogódzók

Kedves Olvasó! Nehéz feladat előtt állunk: olyan művész alkotásait kell megközelítsük, akinek munkássága mindannyiunk, szakemberek és kívülállók számára egyaránt „kemény dió". Komoróczky Tamás művei végeredményüket tekintve olyan montázsokra emlékeztetnek, amelyek részleteit, bár ábrázoló jellegűek, nehezen tudjuk beazonosítani, talált és alkotott darabokból összeálló építmények, s megfejtésük talán több időt és energiát igényel, mint egy „átlagos" műalkotásé.

full_003447.jpg
Szappanopera

A kilencvenes évek elején Magyarországon a hétvége érzetéhez szervesen tartozott annak kiindulópontja, a Dallas. Péntek este a fél ország dühöngött Jockey-n, aki kora hajnaltól késő estig csakis szemétségeken törte a fejét, az Olajvállalkozók Klubjában töltött ebédeken alázta halálba konkurrenseit, folyton csalta az emiatt enyhe alkoholizmusba menekülő, amúgy formás feleségét. Csak az adott nyugtot, hogy Elly felnevelt egy rendes fiút is, akinek példásan jó szíve, üzleti etikája és rendezett házassága volt. Mindenki tudott a részletekről, hogy Lucy melyik kretén, hónaljba nyomott táskával csattogott le a vacsorára, hogy Bobby új kocsit vett, meg hogy Pamela szép gyümölcsöstálat rendezett az elmaradhatatlan szabadtéri reggelire. Volt, aki evidens módon beszélte át e fordulatokat, volt, aki mindig épp pont átszaladt a szobán és elkapta az aktuális epizódot.

Önarcképek, művészportrék

 

A kialakult nyugati műkereskedelmi rendszerben élesen elválik egymástól a galériás és az aukciós tevékenység még ma is, amikor már érezni a közelítés szándékát a nagy árverőházak üzletpolitikájában: életmű-kiállítások rendezésével, reprezentatív galéria fenntartásával, szoros és közvetlen ügyfélkapcsolat kialakításával a klasszikus galériák tevékenységének számos kellékét felvonultatják.

full_003446.jpg
A műtárgy az első

Tágas, elegánsan berendezett iroda, bútorok XVI. Lajos és Mária Terézia korából, és köztük egy igazi politikus, egy mindenre felkészült szakember. Bereczky Lóránd újabb öt évre a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

full_003445.jpg
A köz szolgálata a fontos

Beszélgetés Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum decemberben hivatalba lépő új főigazgatójával

full_003444.jpg
A Pán-Mezei-gyűjtemény II.

Az Artmagazin 2004. júliusi számában (II. évf.,3.sz., 62-67.) Pán Imre (1904-1972) és fia, Mezei Gábor grafikai gyűjteményének magyar anyagát mutattam be. Ez legnagyobb számban az Európai Iskola tagjainak alkotásait tartalmazza, de a századelőtől egészen a kortárs művészetig áttekintést nyújt a hazai rajz- és grafikusművészeiről. A gyűjtemény további része külföldi grafikai alkotásokat tartalmaz, elsősorban az 1940-1970 közötti időszak nevesebb és kevésbé ismert Franciaországban élő mestereitől - néhány közülük ma is alkot. Stílusjegyek tekintetében leginkább absztrakt expresszionista, szürrealista, konstruktivista és informel irányzatokat képviselő műveket találunk a gyűjteményben, hasonlóan a magyar grafikákhoz. Mindez híven tükrözi Pán Imre gyűjtői koncepcióját, azt az irányultságot, amelyet programjában az Európai Iskola is hirdetett.

full_003443.jpg
Reprodukció - a szerzői jog szempontjából

Munkám során többször kerestek meg képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti alkotások kiadványokban történő reprodukálása kapcsán. Feladatom az volt, hogy megoldjam az olyan kérdéseket, amelyek közreműködésem nélkül fel sem merültek volna. 
 

KÖRKÉRDÉS: Milyen műtárgybírálati rendszert tart Ön kívánatosnak?

Válaszolnak: Virág Judit (művészettörténész, Virág Judit Galéria), Kishonthy Zsolt (művészettörténész, Mission Art Galéria), Kieselbach Tamás (művészettörténész, Kieselbach Galéria), Bellák Gábor (művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria), Néray Katalin (művészettörténész, Ludwig Múzeum), Lengyel László (művészettörténész, Szépművészeti Múzeum).

Műgyűjtés és múzeum

Amelyik magángyűjtemény minősége eléri a kívánt szintet, előbb-utóbb múzeumba kerül—vallotta a Szépművészeti Múzeum nyolc évtizeddel ezelőtti igazgatója, Petrovics Elek. Ez gyakran igaznak bizonyult. Petrovics barátjának, Majovszky Pálnak a Szépművészetibe került kollekcióját például nemrég újra megcsodálhattuk a Monet és barátai-kiállításon. Pécs magángyűjtemények egész sorát (Tamás Henrik, Tompa Kálmán, Kunváry Bella, Gegesi Kiss Pál, Ubrizsy Gábor) tudta megszerezni 1957-1981 között. Ugyanakkora 20. század, különösen a második fele, számos feszültséget is hozott a hazai gyűjtők és múzeumok között. Nem biztos, hogy minden kollekció valamelyik múzeumban találja meg a legjobb helyét. Érdemes ezt történetileg áttekinteni, majd három mai példán részletesebben is megvizsgálni.
 

full_003442.jpg
Ifjú Kernstok Károly

Az 1966-ban kiadott Magyar Művészeti Lexikonban hiába keressük nevét, ami kissé érthetetlen, mert a korábbi kis kétkötetes lexikon atyai nagybátyja, majd apja után neki is szentelt néhány sort, ha a művészdinasztia minden tagjának felsorolásával adós is maradt. A lexikon ahelyett, hogy pótolta volna, inkább még kurtította a meglévőt, s így a mai művelődni vágyó már azt sem tudhatja meg, hogy Kernstok Károly, a Nyolcak vezéralakja mellett, előtt és után legalább még öt Kernstok, azaz egy egész művészdinasztia létezett, főként piktorok.
 

Képernyőfotó 2021-07-28 - du. 2.37.33.jpg
Kádár Béla ismeretlen képei üvegnegatívokon a Rónai Dénes-hagyatékban

Kádár Béla festői munkásságának nemzetközi ismertsége elsősorban annak köszönhető, hogy az 1920-as évek közepétől a berlini Der Sturm Galériában együtt állított ki az európai avantgárd művészet jelentős alakjaival. Herwarth Walden kiváló érzékkel válogatta maga köré a modern művészet jeles képviselőit és vállalta széles körű népszerűsítésüket. A német expresszionista művészcsoportok, a kubista és futurista irányzat fontos egyéniségei, az orosz konstruktivisták meghatározó élharcosai mind az ő pártfogásával kerültek be a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Walden felfedező érdeklődése a magyar művészekre is kiterjedt: Réth Alfrédtől Mattis Teutsch Jánosig, Moholy-Nagy Lászlótól Péri Lászlóig és Kassák Lajosig, Kádár Bélától Scheiber Hugóig — sokan közülük a Der Sturm Galéria kiállításainak résztvevőiként alapozták meg hírnevüket.

full_003441.jpg
Művészeti technikák. A fametszet

A sokszorosított grafikai technikák között kétségtelenül a fametszés a legrégebbi eljárás. A művész egy csiszolt fadúcra rajzol, majd a rajzolt vonalakat meghagyva késsel vagy vésővel kivájja a többi felületet. A kompozíció vonalai kiemelkednek, amelyeket festékkel kennek be, majd egy benedvesített papírlapot rápréselve a festéket rányomják a papírra. A nyomat a dúc rajzolatának tükörképe lesz. A metszést általában az erre szakosodott mesteremberek, a fametszők végezték. A művésztől kapott rajzot ráragasztották a dúcra, és a papírral együtt metszették ki az üresnek szánt részeket. De átmásolhatták a papírról úgy is, hogy bekenték szénnel a papír hátoldalát, és a vonalakat átnyomták a fa felületére.
 

full_003440.jpg
Magyarok a "világfaluban"

Aligha van turista, aki a városba látogatva nem mássza meg a párizsi Eiffel-tornyot. De vajon tisztában vagyunk-e vele, hogy a grandiózus építmény eredetileg csak egyike volt az 1889-es párizsi világkiállítás látványosságainak. Légies vasszerkezete mintegy sűrítménye mindazon sajátosságoknak, amelyek a 19. századi világkiállításokat jellemezték: hatásos látvány, virtuóz technikai tudás, minden kézzelfogható funkciót és hasznosságot nélkülöző tiszta reprezentáció. Ám a világkiállítások eszményei, a másság tisztelete, Európa kulturális sokszínűségének felismerése, az ezredfordulón aktuálisabbak mint valaha.
 

full_003439.jpg
Breuer Marcell "Afrikai széke" a Bauhaus Archívumba került

Az elmúlt évszázad tragikus történelmi körülményei között nemzetközi karriert befutott Breuer Marcel, a kiemelkedő képességű bútortervező és építész, 1902. május 21-én született Pécsen. Huzamosabb németországi, rövid hazai, és angliai tartózkodás után 1937-től az Egyesült Államokban telepedett le és fejtett ki sikeres építészeti tevékenységet, egészen 1981. július 2-án New York-ban bekövetkezett haláláig.