Artmagazin 50
50. számunk elnőiesedett. Szerencsére a womenpower jegyében a következő oldalak többségén nem csak modellként vannak jelen a nők (vagy pláne mint anatómiai ábráinkon: felvágott hassal, de üdvözült mosollyal az arcukon), hanem ők az alkotók. Például Németh Ilona, aki Többfunkciós nő című tárgyával jelenítette meg mi mindenre használódik egy ember nőszerepben, vagy az a népes társaság, akik a modernista mozgalmak úttörőiként művészként is helyet követeltek maguknak a Nap alatt – így aztán energiájuk egy kis részét fürdőruháik megtervezésébe fektették. Vagy Besnyő Éva, aki fotósként most, halála után majdnem 10 évvel kezdi a világkarriert. Olvashatnak Eva Zeiselről és tárgyteremtményeiről, egy olyan elfeledett életműről, mint az iparművész Márkus Lilié, vagy Kovács Margitról – az ő életműve most van átértékelődőben. Valamennyiüknek alkalmazkodni kellett a sokszor változó körülményekhez, szinte mindegyikükre jellemző az országok és kultúrák közötti átjárás – ez az élmény talán Vera Molnár művészetében jelenik meg a legéteribb formában, ha a szisztematikus geometriára használhatunk egy ilyen jelzőt. Más élmények jelennek meg a címlapképünket is adó Ujj Zsuzsi saját magáról önkioldóval készített fotóin – amik a női egyenjogúság legádázabb propagátorai. Mert a halálban tényleg mindenki egyenlő – legalábbis mai tudásunk szerint. A halhatatlanságban sajnos még nem egészen, de mint az Olvasó látja: már dolgozunk rajta.
T.T.
TARTALOMJEGYZÉK:
4 ARTANZIX
6 Winkler Nóra: KIS RÓKA, NAGY VITA
8 Boros Judit: A SZÉP JEGYÉBEN – Ferenczy Károly és a századvég homoerotikus esztétizmusa
12 Fáy Miklós: CINQUECENTO éS QUATTROCENTO KÖZÖTT – Tintoretto
14 Várnagy Tibor: UJJ ZSUZSI: KÉPEK, 1986-1991
16 Mayer Marianna: ELFOGADNA-E EGy SZLOVÁKIAI MAGYAR MŰVÉSZT, AKI NŐ, SZOMSZÉDJÁNAK, BARÁTJÁNAK, CSALÁDTAGJÁNAK? – Interjú Németh Ilona képzőművésszel
22 Rieder Gábor: A KOLOZSVÁRI SIKERTÖRTÉNET
28 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
30 Szikra Renáta: HELYET A NAP ALATT! – Avantgárd nők a Louisianában
34 Adél Thüroff: BESNYŐ ÉVA – Budapest - Berlin - Amszterdam
38 Szikra Renáta: EVA ZEISEL – avagy a tárgy is ember
42 Szikra Renáta: MODERN OTTHON KFT. – Art deco és modernizmus – Lakásművészet Magyarországon 1920–40
48 Szikra Renáta: MÁRKUS LILI – Kettős asszimiláció
52 Mélyi József: KOVÁCS MARGIT ÉLETE éS UTÓKORA
54 Kumin Mónika: FONAL HALAD ÁT 400 TŰ FOKÁN – Vera Molnar életmű-kiállítása az egri Kepes Intézetben
58 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
60 A. Kovács Ágnes: MORBID VÉNUSZOK
64 Kovács Zoltán: SCHOLTZ RÓBERT EGyKORI RAJZ- ÉS METSZETGYŰJTEMÉNyE II. – Adalékok az európai grafika gyűjtéstörténetéhez
70 HyBRIDART – MÁS – íV&CANDIE
Kis Róka, Nagy Vita
Álmomban nem reméltem olyan szélsőséges reakciókat, mint amilyeneket a LOFFICE, a WEBSTATION, illetve az általam szervezett közös bécsi kiállítás képei váltottak ki.
Eva Zeisel
Jó lenne biztosan tudni, van-e összefüggés a reform-óvoda, a szabad szellemű családi környezet és a kreatív energiák olyan intenzitású áradása között, mint ami a magyar származású Eva Zeisel kivételesen hosszú alkotói útját jellemezte. Mindenesetre ki lehet próbálni: járjon a gyerek reform-óvodába, és reménykedjünk, hogy majd ő is ilyen kis boldogság-bombákat fog tervezni 105 éves koráig.
Kovács Margit élete és utókora
A szentendrei Kovács Margit Múzeum csaknem húsz éven át egyértelmű sikertörténet volt, az 1973-as megnyitástól kezdve a rendszerváltást követő évekig Magyarország (egyik) leglátogatottabb múzeuma, egy város első számú turisztikai célpontja.
Fonal halad át 400 tű fokán
Illetve: Ligetfalvi Gergely (szerk.): Egy százalék rendetlenség. Vera Molnar életműkiállítása az egri Kepes Intézetben. Kepes Intézet, Eger, 2012
Morbid Vénuszok
Tulp tanár úr egyik orvosi könyvének címlapjáról a Medici Vénusz, az Orvostörténeti Múzeum kipreparált női testet ábrázoló viaszszobráról pedig talán egy Bernini-arcú római szent néz ránk. Hogyan fonódott össze vallás, anatómia, művészet a női testtel?
Besnyő Éva
A számtalan magyar származású, külföldön karriert befutott fotós közül most Besnyő Éva életútjának állomásait vesszük sorra, különös tekintettel bizonyos találkozásokra. Pécsi József, Kepes György, Robert Capa, Besnyő Éva – avagy amikor a később világhíres művészek még egymást fotózták és egymás kezéből kapkodták a kamerákat.
Helyet a nap alatt!
Ki tudja hová tűntek a fiúk a művészeti iskolákból? Legalábbis ha megnézzük a művészképzésben a nemek arányát, túlerőben lesznek a lányok.
A kolozsvári sikertörténet
A magyar galériások négy-öt éve sustorognak egy sehonnan jövő, mégis üstökösszerű pályát befutó szomszéd országbeli galériáról, a Plan B-ről. Ami időközben bejutott a nemzetközi műkereskedelem elit világába, a rangos vásárok és a komoly műgyűjtők birodalmába – Kolozsvárról. A Műcsarnok új kiállítása feldolgozza a város kortárs közelmúltját, a folyóiratoktól a kereskedelmi galériákig.
Ujj Zsuzsi: Képek, 1986–1991
Ujj Zsuzsit ma sokan mint a Csókolom együttes énekesnőjét ismerik, bár akadhatnak olyanok is, akik nem tudják, hogy a Péterfy Bori által is énekelt Dunántúli sláger című dal nem az Amorf Ördögök, hanem Zsuzsi szerzeménye.
Cinquecento és Quattrocento között
Megnéztem, nem is ezt mondja Gorcsev Iván, amikor Tintorettóként mutatkozik be, csak annyit mond, hogy Cinquecento, ahonnét származik, kis község Avignon és Toulon között. Mindenesetre egy életre elintézte vele a festőóriást, vagy mit, művelt ember ma is ezen röhög, Tintoretto és mi a tisztelt keresztneve? Kázmér.
A szép jegyében
Ha az ember eltölt némi időt a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy-kiállításának aktos termében (1), egy idő múlva légszomj kezdi gyötörni és nyomasztja a bezártság. Ritka a levegő, a kitekintés széles, de nem vezet út tovább. Az életmű, egy élet műve itt lezárul.
Leonardo Anzix
Az, hogy a művészettörténet mennyire élő, dinamikusan változó diszciplína, nem a modern és kortárs művészet vizsgálata során tapasztalható igazán, hanem az olyan agyonpublikált régi mesterek kapcsán, mint Leonardo da Vinci.