Artmagazin 57
E számunk szinte kizárólag férfiakról szól, az egyetlen komoly női szereplő benne Somogyi Hajnalka, aki a megújult Artmagazin Online szerkesztőjeként beszél arról, archívumunk mellett mit talál majd az online olvasó a www.artmagazin.hu-n. Például rögtön interjút Bencsik Barnával, a Ludwig Múzeum volt igazgatójával, aki még éppen megnyithatta A meztelen férfi című kiállítást a magára maradt intézményben. Mennyire férfi a férfi, ha nincs rajta ruha? A kiállítás azt a verziót támasztja alá, hogy semennyire. Ha ruhátlan férfit nyilvánosan nézegethetünk, ott a férfiasság mint kategória eltűnik. De a hagyományos férfifelfogásnak az sem felel meg, ha valaki felkötött bajusszal rövidnadrágban tornázik, mert Körösfői Kriesch Aladárék fiatal cselédje épp emiatt rohan halálra rémülten: „Naccsága, naccsága, az úr megbolondult, be van kötve a szája és ugrál” kiáltással Körösfői feleségéhez a gödöllői művésztelepen megvalósult reforméletmódot bemutató cikkünkben. Érdekes sors Plesch Jánosé, aki fürdőorvosból, illetve Jászai Mari szeretőjéből lett többek közt Einstein orvosa, de érdekes végigtekinteni a műkereskedő Kováts Lajos pályafutásán is, főleg ha képet akarunk kapni arról, hogyan hagyta maga mögött az azóta egyre professzionálisabb keretek között működő magyar műkereskedelem a szocializmust. Aztán egy kiállításajánlóban feltűnik Kurt Schwitters, aki lakásait különböző amorf formákból és járatokból álló szoborszerű képződményekké alakította (Merzbau), egy megnyitószövegnek álcázott miniesszében pedig Hocus Pocus Junior, a 17. századi varázsló. Számunk főszereplője persze Nádas Péter, aki olyan kiállítást valósíthatott meg Svájcban, ami mindannyiunk álma lenne: azokat a magyar művészet- és fotótörténetből ismert műveket tehette saját művei mellé, amelyek meghatározták képi gondolkodását, vagy amelyek most is izgatják. Saját művészettörténet. Végül hátsó borítónkon is egy férfi – de róla soha nem tudjuk meg, kicsoda.
(Topor Tünde)
4 Reflex – Topor Tünde: A Munkácsy-dossziéba Tartalom
6 Artanzix
10 Markója Csilla: A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban – David Hockney és Nádas Péter rengetegeiben 2.rész
20 Janesch Péter: Eszik és étetik – megnyitóbeszéd
24 Fáy Miklós: MESÉS FÉRFIAK KURBLIVAL
28 Révész Emese: „Egészélet szigetén” – Reforméletmód a gödöllői művésztelepen
34 Szikra Renáta: Korzózás a Metropolitanben – kiállításajánló
36 Mélyi József: Egy színes mellékalak – A művészetkedvelő orvos portréja
42 Rieder Gábor: Schwitters Nagy-Britanniában – kiállításajánló
44 Rockenbauer Zoltán: Allegro barbaro – Bartók és a modern magyar festészet (1905–1920) 52 Gréczi Emőke – Topor Tünde: A Néphadsereg utcától a MEO-ig – Kováts Lajos 1. rész – Műkereskedő portrék 6.
60 Szikra Renáta: Művésztelep a város szélén – A kecskeméti művésztelep története
62 Winkler Nóra: Összetett látkép – Beszélgetés Somogyi Hajnalkával, az Artmagazin Online szerkesztőjével
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunk szinte kizárólag férfiakról szól, az egyetlen komoly női szereplő benne Somogyi Hajnalka, aki a megújult Artmagazin Online szerkesztőjeként beszél arról, archívumunk mellett mit talál majd az online olvasó a www.artmagazin.hu-n.
Allegro Barbaro
Régebbi összeállításunk duplán aktuális: egyrészt a hónap végéig még látható a #Bartók kiállítás a Ludwigban, másrészt decemberben, a Kieselbach Galéria 2016-os karácsonyi árverésén rekordáron, 170 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban készült látképe. A festmény kikiáltási ára 34 millió forint volt, magyar fauve munkájáért eddig még sosem fizettek ekkora összeget.
Az alábbi összeállítás a Musée d’Orsay 2013-as Allegro Barbaro című kiállítása, valamint az ugyanebben az évben, a budapesti Nemzeti Hangversenyteremben megrendezett „Bartók-maraton” kapcsán készült, és Bartók vonatkozásában hoz példákat a magyar festészeti megújulásra, zene és képzőművészet akkori kapcsolódási pontjaira. Emellett bemutatja, hogy a magyar modernizmus Párizsba szakadt képviselői milyen élményeket olvasztottak be munkáikba a francia fővárosban töltött időszakból. Ezek közé a tapasztalatok közé tartozik az a látvány is, amelyet a siketnéma Tihanyi Lajos a Pont St. Michel (Párizs)*címmel festett meg 1908-ban. A rekordáron elkelt festményen az a motívum jelenik meg, amit abból a párizsi ablakból festett Tihanyi, amely mellett éppen Matisse lakott.
Összetett látkép
10 éves az Artmagazin – ezt talán említettük már –, és idén nemcsak hogy tíz lapszámot jelentetünk meg a korábbi hat helyett – talán ezt is említettük már –, de még egy új fejezetet nyitottunk; március végén ugyanis elindult az új, önálló felületként működő artmagazin.hu oldal. Miközben az online magazin kreatívan tudja hasznosítani a lap kincset érő, tízévadnyi tartalmát, önálló arculata, hangvétele, céljai és tervei is vannak. Somogyi Hajnalkát, az online lap szerkesztőjét kértem, hogy meséljen ezekről.
Művésztelep a város szélén
A Corvina Kiadó Művészcsoportok sorozatának legújabb kötete olyan célpontot választott, amelyről a szerző elöljáróban rögtön megjegyzi, hogy a századfordulón létrejött művésztelepek között mindig is sereghajtónak számított. Nagybányához, Gödöllőhöz, de még Szolnokhoz képest is alig foglalkozott vele a szakirodalom, s ha mégis, akkor gyakran ellentmondásos, sőt pontatlan adatokkal szerepelt még a közelmúltban is.
A Néphadsereg utcától a MEO-ig
Műkereskedőket bemutató, a műkereskedelem 80-as évek utáni újraindulását rekonstruáló interjúsorozatunk következő szereplője Kováts Lajos, aki igazi rendszerváltáskori karriert befutva lett beatzenészből az 1990-es évek műkereskedelmének abszolút főhőse, egy magánkézben lévő hatalmas kortárs művészeti múzeum, az azóta sajnos megszűnt MEO alapítója. Rézágy, kisipari cipő, zenestúdió a melléképületben, az első elárverezett Csontváry és a műpiac azóta meghatározóvá vált szereplői mind-mind feltűnnek a beszélgetésből kirajzolódó kortörténeti tablón.
Schwitters Nagy-Britanniában
A brit képzőművészetnek tetemes hátrányt kellett ledolgoznia a több évszázadnyi lord-, kutya- és lóportré után, hogy utolérje a moderneskedő kontinenst. Ez a kilencvenes években maradéktalanul sikerült, de az előzményeken van még mit csiszolni.
Egy színes mellékalak
„Csak annyi maradjon belőlem, amennyire belőlem neked szükséged van” – írta valaha Jászai Mari sok-sok évvel fiatalabb szeretőjének. De vajon mennyi maradt meg ebből a szeretőből? Hogy ő szerzett ragasztót Velencében Marlene Dietrich letört körméhez? Vagy hogy ő írta elő Einstein diétáját? Vagy annyi, hogy ő könyököl be a feleségét és gyerekeit ábrázoló Max Slevogt-képbe?
Korzózás a Metropolitanben
A legújabb divat (...) nélkülözhetetlen egy festményhez. Sőt, ez a legfontosabb.
„Egészélet szigetén”
Légfürdő, vegetáriánus étrend, reformruha, gyermekkultusz. Ilyen modern elvek szerint éltek a gödöllői művészek száz éve. Számukra az alkotás az életreform része volt. Utópiájuk pedig testet öltött Gödöllőn. Visszatekintésünk apropója a művésztelep egyik alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár centenáriumi kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban.
Mesés férfiak kurblival
Talán hatéves lehettem, amikor föltettem édesanyámnak azt a kérdést, ami már egy ideje foglalkoztatott. Ha egyszer nem szabad meztelen nős újságokat nézegetni, és elzárják a tévét, amikor melltartós színésznők közlekednek a képernyőn, akkor hogyan lehetséges, hogy egy tök pucér nőci lóg a falon bekeretezve. Nem tudom, hogy az ilyen kérdésekre felkészülnek-e a szülők, mindenesetre az enyém nem jött zavarba, azt mondta, hogy az egy akt.
Eszik és étetik
A nyelv a természetes kiválasztódás során, a hominidák alkalmazkodó apparátusa révén alakult ki. Még egy olyan hangsúlyos megfogalmazás, mint „a nyelv az emberi lét alapja” sem eléggé hangsúlyos, ha egyszer a nyelv, mint rend, túlmutat a fajon is, aminek evolúciója során egyszer kialakult. A szimbólum megjelenése nemcsak egy olyan újdonság, ami egy bizonyos faj túlélési esélyeit erősítette, hanem a legradikálisabb ismert lépés a fajok fejlődése történetében.
A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban
Nádas Péter mint fa. Ez is lehetett volna a címe annak a tárlatnak, amely Svájc egyik kulturális csomópontjában, Zugban töltötte meg az ottani múzeum mindkét szintjét. Az író és fotográfus Nádas képi gyökereit kutató, a „szöveg, a kép és a gondolat közti átjárásként” elgondolt kiállítás a fordító Christina Viragh dialógus-műhelyéből nőtte ki magát a modern magyar festészet, szobrászat és fotográfia több száz alkotását Nádas-művek vonatkozásában felvonultató érzékelés-analízissé.
Közös piac
A nemzetközi műkereskedelem éves összefoglalóját első ízben készítette kínai kollégájával, az Art Market Monitor of Arttronnal (AMMA) az Artprice. Ezzel csupán feltette a pontot az i-re, hiszen jó pár éve az országokra lebontott éves forgalom tekintetében toronymagasan vezet Kína: a tavalyi év 41 százalékos részesedésével a nyugati aukciósházak fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak együtt tudják tartani az iramot.
Poussin szörnyetege
Különleges csemege várja a Christie’s londoni árverésén idén nyáron a Poussin-rajongókat, adta hírül a Reuters. A hagyományosan történelmi vagy mitológiai történeteket feldolgozó francia klasszikus korai alkotása az Alpokon átkelő Hannibált és seregét ábrázolja.
Kafka a síneken
Két nő Berlinből keletnek tart. Poggyászuk mindössze egy hegedű és Kurtág György Kafka-töredékeinek (op. 24) kottája. Isabel Robson és Susanne Vincenz filminstallációja a berlini Zsidó Múzeumban – mintha csak Kurtág kívánságára tenné, aki mindig szerette volna a darabot a steril koncertteremből kiemelni – egyszerre von hétköznapi és imaginárius teret a zenemű köré.