Artmagazin 57
E számunk szinte kizárólag férfiakról szól, az egyetlen komoly női szereplő benne Somogyi Hajnalka, aki a megújult Artmagazin Online szerkesztőjeként beszél arról, archívumunk mellett mit talál majd az online olvasó a www.artmagazin.hu-n. Például rögtön interjút Bencsik Barnával, a Ludwig Múzeum volt igazgatójával, aki még éppen megnyithatta A meztelen férfi című kiállítást a magára maradt intézményben. Mennyire férfi a férfi, ha nincs rajta ruha? A kiállítás azt a verziót támasztja alá, hogy semennyire. Ha ruhátlan férfit nyilvánosan nézegethetünk, ott a férfiasság mint kategória eltűnik. De a hagyományos férfifelfogásnak az sem felel meg, ha valaki felkötött bajusszal rövidnadrágban tornázik, mert Körösfői Kriesch Aladárék fiatal cselédje épp emiatt rohan halálra rémülten: „Naccsága, naccsága, az úr megbolondult, be van kötve a szája és ugrál” kiáltással Körösfői feleségéhez a gödöllői művésztelepen megvalósult reforméletmódot bemutató cikkünkben. Érdekes sors Plesch Jánosé, aki fürdőorvosból, illetve Jászai Mari szeretőjéből lett többek közt Einstein orvosa, de érdekes végigtekinteni a műkereskedő Kováts Lajos pályafutásán is, főleg ha képet akarunk kapni arról, hogyan hagyta maga mögött az azóta egyre professzionálisabb keretek között működő magyar műkereskedelem a szocializmust. Aztán egy kiállításajánlóban feltűnik Kurt Schwitters, aki lakásait különböző amorf formákból és járatokból álló szoborszerű képződményekké alakította (Merzbau), egy megnyitószövegnek álcázott miniesszében pedig Hocus Pocus Junior, a 17. századi varázsló. Számunk főszereplője persze Nádas Péter, aki olyan kiállítást valósíthatott meg Svájcban, ami mindannyiunk álma lenne: azokat a magyar művészet- és fotótörténetből ismert műveket tehette saját művei mellé, amelyek meghatározták képi gondolkodását, vagy amelyek most is izgatják. Saját művészettörténet. Végül hátsó borítónkon is egy férfi – de róla soha nem tudjuk meg, kicsoda.
(Topor Tünde)
4 Reflex – Topor Tünde: A Munkácsy-dossziéba Tartalom
6 Artanzix
10 Markója Csilla: A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban – David Hockney és Nádas Péter rengetegeiben 2.rész
20 Janesch Péter: Eszik és étetik – megnyitóbeszéd
24 Fáy Miklós: MESÉS FÉRFIAK KURBLIVAL
28 Révész Emese: „Egészélet szigetén” – Reforméletmód a gödöllői művésztelepen
34 Szikra Renáta: Korzózás a Metropolitanben – kiállításajánló
36 Mélyi József: Egy színes mellékalak – A művészetkedvelő orvos portréja
42 Rieder Gábor: Schwitters Nagy-Britanniában – kiállításajánló
44 Rockenbauer Zoltán: Allegro barbaro – Bartók és a modern magyar festészet (1905–1920) 52 Gréczi Emőke – Topor Tünde: A Néphadsereg utcától a MEO-ig – Kováts Lajos 1. rész – Műkereskedő portrék 6.
60 Szikra Renáta: Művésztelep a város szélén – A kecskeméti művésztelep története
62 Winkler Nóra: Összetett látkép – Beszélgetés Somogyi Hajnalkával, az Artmagazin Online szerkesztőjével
Nyit a Rijksmuseum
Nagy változásokat hoz az idei április a hollandok életében: nemcsak azért, mert április 30-án trónra lép az új király, Willem-Alexander, aki 1890 óta az első férfi uralkodó lesz Hollandiában, hanem mert tízévnyi felújítás és restaurálás után újra látogatható lesz a Rijksmuseum.
Rubens és Korea
Rubens egyik rejtélyes krétarajza köré szerveződik a J. Paul Getty Museum legújabb kiállítása. Az 1617-ben készült rajzon ábrázolt férfi a magas rangú koreai tisztviselők hagyományos, dúsan redőzött, áthajtós selyemöltözékét viseli. Az eredetileg lószőrből készített áttetsző csúcsos süveg a mai ember számára leginkább a császári udvar intrikáit több száz részben tárgyaló koreai tévésorozatokból lehet ismerős, ám Rubens kortársai még nem láthattak ilyet.
Fényes vagy ékes?
Kismartonig kell utaznia annak, aki bepillantást szeretne nyerni az Esterházy család hölgytagjainak ékszerdobozába. A ritkaságszámba menő barokk ékszergyűjteményt nemrégiben restaurálták a fraknói vár ősgalériájának családi portréi és a Budapesti Levéltár gyűjteményében található ékszerekről készített tusrajzok alapján.
A Munkácsy-dossziéba
Az Artmagazin 2012/3-as számában körkérdést tettünk fel különböző szakembereknek Munkácsy Mihály bitumenhasználatáról, az ezzel kapcsolatos kutatás állásáról és az érintett képek további sorsáról. (Munkácsy és a bitumen. Artmagazin 51, 2012/3, 38–42. o. Összeállította: Buzogány Anna) Akik válaszoltak: dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, dr. Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátor-osztályvezetője, a Magyar Restaurátorkamara Egyesület elnöke, Juhász István, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Restaurátor osztályának vezetője, festő-restaurátor, Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője és Ralph Gleis művészettörténész, a Wien Múzeum munkatársa.