Artmagazin 59
E számunkban különböző bűvöletekbe eshet az olvasó, először Olympia várja (ha várja), aztán egy szabad női lélek, Meret Oppenheim, aki a hetvenedik születésnapján őt méltatóknak azt mondta, a szabadságot nem adják, azt el kell venni. A szabadság bűvöletében dolgozott az 1989-ben alakult Újlak Csoport is, bár lehet, hogy ez a tény csak visszatekintve ennyire nyilvánvaló. A 19. századi festészet bűvöletébe is eshetünk, ha ennek a korszaknak azt a képét látjuk, ami magángyűjteményekben maradt ránk, egzotikus madarakkal, bájos ifjú hölgyekkel vagy mondjuk Berzsenyi Dániel portréjával. A Nemzeti Múzeumban meggyőződhetünk róla, hogy teljesen másképp nézett ki, mint ahogy az iskolai tankönyvből ismerjük, de lehet, hogy csak annyi történt: Donát János modelljei néha jobban hasonlítanak egymásra, mint arra, amilyenek élőben voltak. A tizenkilencedik század után a huszadikkal is foglalkozunk: mik voltak a modern élet alapelvei, és hogyan hatott ez az építészetre, vagy éppen az építészeti fotóra. Aztán folytatjuk a magyar plakát első aranykorát bemutató sorozatunkat, majd hirtelen kiesünk a bűvöletekből: Ungváry Krisztián cikkében nyilasok, majd ügynök és tartótisztjei szerepelnek, illetve Páger Antal kislánya és egy horrorisztikus plakát. A kitérő után két könyvtervezőről olvashatnak, Falus Elekről, akiről nemrég az 1919-es utcadekorációk kapcsán volt szó, és barátjáról, Pólya Tiborról, hogy az utolsó oldalakon már csak könyvekről essen szó – ahogy általában mindig.
Tartalom
4 Artanzix
6 Fáy Miklós: Kurtizánok Velencében, avagy Manet öreganyja
10 P. Szűcs Julianna: Meztelenül és szabadon – Meret Oppenheim Bécsben
14 Topor Tünde: Szirénhangok a Modemből – Roskó Gábor-retrospektív, Hornyik Sándor rendezésében
20 Juhász Anna –Mucsi Emese – Salamon Júlia – Szalipszki Judit: Újlak Csoport, 1989–1995 – Szócikk-rekonstrukció
32 Révész Emese: Vonzások és taszítások – A 19. század magyar festészete magángyűjteményekből
38 Sebestyén Ágnes Anna: Új nő és új építészet – Avagy mit keresnek fürdőruhás nők a modern építészeti fotókon?
42 Katona Anikó: Filmek, revük, sztárok – Réz-Diamant Tibor és a ’20–30-as évek filmplakátjai
48 Ungváry Krisztián: Antiszemitától a rabbifestőig
54 Gréczi Emőke: Két vidám könyvművész: – Falus Elek és Pólya Tibor
60 Rieder Gábor: Gyűjtőlexikon haladóknak
61 A. Kovács Ágnes: Restaurátor-titkok
63 A. Kovács Ágnes: Emlékkönyv az Operaház óvóhelyéről
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
E számunkban különböző bűvöletekbe eshet az olvasó, először Olympia várja (ha várja), aztán egy szabad női lélek, Meret Oppenheim, aki a hetvenedik születésnapján őt méltatóknak azt mondta, a szabadságot nem adják, azt el kell venni.
Emlékkönyv az Operaház óvóhelyéről
Mi történik akkor, ha összezárnak több hónapra több száz (némely források szerint kétezer) embert egy pincében? És mi történik akkor, ha a II. világháború idején összezárják több hónapra a kor színházi és kulturális életének legjelentősebb alakjait az Operaház pincéjében?
Restaurátor-titkok
Gazdagon illusztrált anekdotafüzér a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorának munkásságát bemutató kiadvány. A Gránátalma a szárnyasoltáron magját tizenhárom, Szentkirályi Miklós keze alatt megújult festmény története alkotja, amit a restaurátor/konzervátor tevékenységének leírása, a könyvben használt szakkifejezések szótára, a fontosabbnak ítélt, általa restaurált művek jegyzéke, illetve életrajz („önvallomás”) egészít ki.
Gyűjtőlexikon haladóknak
A pesti műkereskedelem nagyágyúi megszállottan keresik-kutatják a hajdanvolt magyar műgyűjtés nagyjait, feltárva az aranykor kincseit, az utolsó utáni pillanatban rekonstruálva az eltűnt pompát.
Két vidám könyvművész:
Mi visz rá egy képzőművészt, hogy könyveket kezdjen tervezni, illusztrálni? Az elhivatottság, a pénzhiány, a politikai üldöztetés, az élvezet, netán a műfaj iránti érdeklődés? A magyar képzőművészet történetében mindegyikre találunk példát, a különbség viszont számottevő: némelyikük nagyot fordított a könyvészet, tipográfia irányán, míg mások „csak” olyan címlappal, rajzokkal díszítették a köteteket, amelyektől a legjelentéktelenebb szöveges tartalom is kedvessé, élvezetessé válhatott.
Antiszemitától a rabbifestőig
Ritka, hogy valaki, aki papírt-ceruzát-festéket hivatásszerűen használ, katonai egyenruhában akarjon járni. De ha olyan a kor, akadnak rajzolók a másik oldalon is. Vigyázat, művészeti lapok hasábjain szokatlan, bár élénk korfestő erővel bíró történet következik.
Filmek, revük, sztárok
Súlyos art deco luxus, leomló selymek, hatalmas ékszerek, rövid ruhák, tollas kiskalapok, frakkok és cilinderek, revük, mulatók, bárok, sanzonok, automobilok és nagyvárosok: a húszas évek világa ma „divatban van”. A maihoz hasonló gazdasági válság közepén, a régi világ romjain épített csillogó álmot az art deco. Ennek a világnak volt kiemelkedő plakátosa a rejtélyes Réz-Diamant Tibor.
Új Nő és Új Építészet
Fény és levegő, napozás és testmozgás: ezek a huszadik századi modern életvitel hívószavai. építészeti megjelenésük pedig az uszoda és a tetőteraszos, benapozott lakás. Az ideális tetőteraszon betonkád is van, amit persze az építész saját magának tervezett, a fotózáshoz bele is ült a kádba, mellette a kislányát látjuk napozóban. éljen tehát tovább a modern építészet, tetőteraszt mindenkinek!
Vonzások és taszítások
A szerethető 19. század. Kevesebb pátosz, cserébe több értelem és érzelem. A magyar festészet ártatlanságának kora magángyűjteményekben maradt remekekkel illusztrálva.
Újlak csoport, 1989–1995
Azok a csodálatos kilencvenes évek, mondhatjuk, ha végiggondoljuk, hogy az akkori struktúrák szétesése micsoda szabadságot jelentett pár évig. Be lehetett költözni használaton kívüli, a város régi életének emlékét őrző ingatlanokba, pályázni a Soros-alapítványhoz, ami akkoriban még mindent támogatott, ami a zártból a nyitott felé törekedett, közös akciókat eltervezni, majd teljesen másképp végrehajtani, figyelmen kívül hagyni az egyébként is még alig-alig éledező művészeti piacot, az állandóan változóban lévő, de merev intézményrendszert, de mindenekelőtt a műfaji határokat. És itthon még kurátorok se nagyon voltak. Az utolsó időszak, amikor a művész még önmaga kurátora.
Szirénhangok a MODEMből
Azt hiszem, a másodikos olvasókönyvben volt az az olvasmány, amelyikben egy kislánynak kanyarója van, ezért piros cédulát tesznek a lakás ajtajára, hogy vigyázat, fertőző beteg, látogatni tilos. Emlékszem, mennyire nem értettem, hogy amikor én voltam kanyarós, ránk miért nem ragasztottak ki ilyet. Ezek szerint van egy másik világ, hiszen az olvasókönyvír róla, de nálunk nem az a világ van.
Meztelenül és szabadon
Egy nő a szürrealisták között. éppen idén lenne 100 éves a svájci hegyek közt nevelkedett, majd Párizsban sikereket arató Meret Oppenheim.
Kurtizánok Velencében
Édouard Manet életében kétszer járt Velencében, ahhoz képest eléggé megbecsülik. Olympiája kedvéért idehozták Tiziano Urbinói Vénuszát Firenzéből, hogy a biennále közönsége számára is nyilvánvaló legyen: Manet festészetére nemcsak a spanyol, hanem a velencei elődök is nagy hatással voltak.
Vérrel festett tetőkert
Vérrel festett tetőkert – ilyen és ehhez hasonló, botrányízű szalagcímek kísérik Imran Qureshi a Metropolitan Museum számára készített új alkotását.
Felhőszakadás a MoMA-ban
Az esőhöz számtalan misztikus jelentéstartalmat és kevésbé poétikus asszociációt párosított már az emberiség: az indiánok termékenységi esőtáncától kezdve Gene Kelly klasszikusán, az Ének az esőben-en át a rajzfilmek azon momentumáig, amikor csak a pórul járt szereplő feje felett esik az eső.