Artmagazin
full_003946.jpg

Artmagazin 6

Párizsi séta David Rosenberggel

full_004496.png
Optikai stimuláció. Braun András struktúra-festményeiről

full_003466.jpg
Stanislav Stückgold

Az utóbbi években több magyar galéria több alkalommal sikeresen működött közre magyar művészek alkotásainak Magyarországra való hazahozatalában, honi köz- vagy magángyűjteményben való elhelyezésében. A MissionArt az elsők között vett részt hasonló mentőakciókban, majd a művek itthoni kiállításokon történő bemutatásában, melyeket rendszerint katalógusokban, könyvekben való publikálás követett. Régebben Mattis Teutsch János, Czóbel Béla, Járitz Józsa, legutóbb pedig Kondor Béla művészettörténeti szempontból is jelentős gyűjteménye került Magyarországra a MissionArt jó nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően. E kollekciókkal rendre olyan, korábban lappangó vagy ismeretlen művek tértek haza, melyek önmagukban is alapvető jelentőségűek, gondoljunk csak Czóbel Béla Bergeni lelkész című munkájára, mely kétségtelenül a tízes évek fő műve, Járitz Józsa addig itthon alig ismert, húszas évekbeli műveire, vagy Kondor Béla néhány, korábban a kutatók számára is ismeretlen grafikájára, melyek egy nagyobb együttes részeként kerültek haza a Kanári-szigetekről.
 

KÖRKÉRDÉS: Véleménye szerint melyik volt 2004 eddigi árverésein a három legfontosabb, legszebb, legérdekesebb festmény illetve szobor?

 

Válaszolnak: Antal Péter, ügyvéd, műgyűjtő; Nudelman László, műgyűjtő; Kemény Gyula, műgyűjtő; Finta József, építész; Kovács Zoltán, művészettörténész; Fehér László, festőművész; Pátzay Vilma, műkereskedő, tanácsadó; Bélai György, műgyűjtő; Bellák Gábor, művészettörténész.

full_003465.jpg
Johann David Werl Szőlős Madonnája magyar magángyűjteményben

Az elmúlt években gyakran fordult elő, hogy Magyarországon nemzetközi mércével mérve is jelentős műtárgyak bukkantak fel, szinte a telj es ismeretlenségből (az Artmagazin korábbi számaiban már esett szó néhány ilyen kiemelkedő műalkotásról). Az európai művészet múzeumainkban, közgyűjteményeinkben őrzött emlékei jórészt ismertek a szakkutatók előtt, azonban az egyházi és főleg a magángyűjtemények még tartogathatnak, és, úgy tűnik, tartogatnak is, meglepetéseket. 
 

full_003464.jpg
Falut ikonért - Hatszáz év ikonfestészete

Az orosz ikon (görög eikón-’kép’, ’ábrázolás’) sajátos értéket képvisel az európai képzőművészet történetében. Szinte mindenki ismeri Andrej Rubljov mesterművét, a Szentháromságot, az átlagnál műveltebbek talán még egy-két más szentképet is ismerhetnek; a többség azonban inkább az „orosz ikonok”-ról tud, s bár talán látott már jó néhányat, nem jegyezte meg egyiket sem. És hát milyenek az „orosz ikonok”? „Szépek, középkoriak, nagyok, érdekesek” vagy éppen „olyanok, mint a szentképek általában”— hangozhat el egy múzeumlátogató válasza. Legyünk őszinték, nem is olyan könnyű megjegyezni egy-egy ikont. Sok közöttük a Madonna, az egyházi ünnepek ábrázolása, a jóságos Szent Miklós, vagy a harcias Szent György képe (kígyóval, sárkánnyal, vagy anélkül) — kissé monotonnak tűnhet a sok szentkép egy-egy kiállításon az impresszionisták izgalmas individualitásához szokott néző számára. Az ikon világába nem egyszerű a belépés. Leginkább a töprengő, érző nézőből vált ki figyelmet, érdeklődést, csodálatot.

full_003463.jpg
Holland bolygó

A holland kulturális évad főszervezője Török András teljesen szabad kezet kapott a kulturális minisztériumtól a programsor összeállításában. Kulturális szakemberként, több terület ismerőjeként kiterjedt kapcsolatrendszerrel és nagy gyakorlattal rendelkezik. A kortárs vizuális művészeti szekció kurátorának Bencsik Barnabást kérte fel, s az együttműködés eredményeként, 2004 júniusától az év végéig tartó, átfogó kiállítássorozat jött létre.
 

full_000214.jpg
Apostol vagy képkereskedő?

Nemes Marcell műgyűjtői tevékenységének korabeli megítélését nem kis mértékben befolyásolta, hogy köztudottan „marchand-amateur” volt, tehát olyan valaki, aki nem csupán gyűjtötte, de folyamatosan adta-vette is a műtárgyakat. Kollekciójának összetétele ebből adódóan szinte állandóan változott. Míg egyes kedvenc darabjaihoz élete végéig ragaszkodott, más műtárgyakon olykor rövid időn belül túladott. Bár szakmai körökben többnyire elfogadták, sőt teljesen természetesnek tartották a gyűjteményfejlesztésnek ezt a módját, sokan nem tudták megbocsátani Nemesnek, hogy műkereskedői tevékenységét itthon igyekezett letagadni. 

Képernyőfotó 2021-04-07 - du. 3.21.16.jpg
Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen I. – Károlyi Zsigmond

Lapunk új sorozatot indít a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárairól: szeretnénk bemutatni művészetüket, hatásukat tanítványaikra. Sorozatunk első része Károlyi Zsigmondról, a Festő Tanszék vezetőjéről szól.

Tükrözések a Várfok utcában

 
A Várfok Galériában megrendezett Reflexió című kiállítást végigjárva felvetődik az emberben a kérdés, hogy mennyiben adekvát már létező, „kanonizált" műalkotásokra reflexiót vagy parafrázist készíteni ma? Az 1980-90-es évekre volt ez jellemző, amikor a már a művészettörténet által kanonizált műalkotásokból beemeltek, idéztek olyan festők, mint Kelemen Károly, Csernus Tibor, vagy Konkoly Gyula. A hangsúly akkor a „keresésen", a hagyományos témák újra értelmezésén volt. Arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségei, új útjai vannak a valóság tükrözésének.
 

full_003461.jpg
Mezítelenség, erkölcs, emancipáció

A cím által sugallt összefüggések, utólag visszatekintve, mintha evidenciák lennének. A női emancipációs mozgalmak, amelyeknek szerteágazó szálairól sokan és sokféleképpen értekeztek már, manapság azt a benyomást keltik, mintha ez a téma „túl lenne tárgyalva", és elveszíteni látszik aktualitását. Mégis, ha az ember felteszi azt a kérdést: miért van az, hogy a női akt mint látvány gyakran többet nyújtott annál, mint egy „szemlélésre" szánt tárgy, rájön, hogy a nőkhöz való viszony nemcsak társadalompolitikai, hanem művészetfilozófiai kérdés is. Milyen legyen a nő: ártatlan vagy érzéki? Van-e zseniális nő (Friedrich Schlegel), vagy vannak közöttük „boldog érzékiséggel megáldott alkatok" (Goethe), vagy teljességgel „unesztétikusak" (Schopenhauer), maradjanak tudatlanok vagy lehetővé kell-e tenni számukra az educatiót?

full_000217.jpg
Peggy Guggenheim

A Guggenheim-múzeumok rendkívül igényes gyűjteményei méltán világhírűek. New Yorkban, Las Vegasban, Bilbaóban, Berlinben - és talán majd Budapesten - is megbizonyosodhat erről a közönség. A Guggenheim-múzeumok a modern művészet lélegzetállító palotái, nem egy közülük igazi építészeti műalkotás. Van egy azonban, a velencei, amely kitűnik közülük, és nem csak azért, mert a dúsgazdag Solomon Guggenheimtől és későbbi alapítványától függetlenül jött létre. Hanem, mert ez a múzeum egy asszony álma és élete volt.

full_000177.jpg
Egy világraszóló magyar

Az év tavaszán a neves párizsi Vallois Galéria közös kiállítást mutatott be az idehaza főként kubistaként ismert Csáky József (1888– 1971), valamint barátja és pályatársa, Miklós Gusztáv (1888–1967) munkáiból. Csákyval szemben Miklós egyelőre nálunk nem nagyon van jelen a hazai köztudatban, munkássága az elfeledett életművek kategóriájába tartozik. Ha szívünkre tesszük kezünket, valóban elmondhatjuk, nem sokat tudunk róla – példázva, hogy a 20. századi progresszív magyar művészetnek bizony vannak még fehér foltjai.

full_003458.jpg
Egy deli leány

Az Artmagazin előző számában Gergely Mariann Kádár Béla mindeddig ismeretlen műveinek újonnan előkerült reprodukcióit mutatta be. A Rónai Dénes hagyatékában felbukkant üvegnegatívok a festő legértékesebb, „sturmos" korszakának stílusát illusztrálják. Páratlan lehetőség ez, hiszen éppen ez az időszak szűkölködik a legjobban az ismert lelőhelyű művekben. A magyar festészet történetének tárgyalásakor a Rónai-képanyaghoz hasonló másodlagos „leletek" felkutatása és tanulmányozása rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az elmúlt száz év magyar képzőművészetének termését igencsak megritkította a térség drámai eseményekben gazdag történelme.

full_003457.jpg
Poptudatos kritikus analitikus

A jelenleg Berlinben élő Németh Hajnalt a szakmai körök a fiatal magyar művészgeneráció azon ritka eseteként tartják számon, aki már főiskolai évei alatt feltűnt egyedi fényképeivel, szimbolikus témáival. Érdeklődése a mai napig jellemezhető poptudatossággal, azaz a populáris kultúra ismeretével és feldolgozásával. A kezdeti fényképhasználatot azonban igen gyorsan felváltották számítógépes printek, tapéták, majd videók készítése. De mielőtt napjainkban készített munkáira térnénk rá, kövessük a klasszikus bemutatás menetét és nézzük meg részleteiben, hogyan alakult Németh Hajnal pályája.