Artmagazin 6
Stanislav Stückgold
KÖRKÉRDÉS: Véleménye szerint melyik volt 2004 eddigi árverésein a három legfontosabb, legszebb, legérdekesebb festmény illetve szobor?
Válaszolnak: Antal Péter, ügyvéd, műgyűjtő; Nudelman László, műgyűjtő; Kemény Gyula, műgyűjtő; Finta József, építész; Kovács Zoltán, művészettörténész; Fehér László, festőművész; Pátzay Vilma, műkereskedő, tanácsadó; Bélai György, műgyűjtő; Bellák Gábor, művészettörténész.
Johann David Werl Szőlős Madonnája magyar magángyűjteményben
Falut ikonért - Hatszáz év ikonfestészete
Az orosz ikon (görög eikón-’kép’, ’ábrázolás’) sajátos értéket képvisel az európai képzőművészet történetében. Szinte mindenki ismeri Andrej Rubljov mesterművét, a Szentháromságot, az átlagnál műveltebbek talán még egy-két más szentképet is ismerhetnek; a többség azonban inkább az „orosz ikonok”-ról tud, s bár talán látott már jó néhányat, nem jegyezte meg egyiket sem. És hát milyenek az „orosz ikonok”? „Szépek, középkoriak, nagyok, érdekesek” vagy éppen „olyanok, mint a szentképek általában”— hangozhat el egy múzeumlátogató válasza. Legyünk őszinték, nem is olyan könnyű megjegyezni egy-egy ikont. Sok közöttük a Madonna, az egyházi ünnepek ábrázolása, a jóságos Szent Miklós, vagy a harcias Szent György képe (kígyóval, sárkánnyal, vagy anélkül) — kissé monotonnak tűnhet a sok szentkép egy-egy kiállításon az impresszionisták izgalmas individualitásához szokott néző számára. Az ikon világába nem egyszerű a belépés. Leginkább a töprengő, érző nézőből vált ki figyelmet, érdeklődést, csodálatot.
Holland bolygó
Apostol vagy képkereskedő?
Nemes Marcell műgyűjtői tevékenységének korabeli megítélését nem kis mértékben befolyásolta, hogy köztudottan „marchand-amateur” volt, tehát olyan valaki, aki nem csupán gyűjtötte, de folyamatosan adta-vette is a műtárgyakat. Kollekciójának összetétele ebből adódóan szinte állandóan változott. Míg egyes kedvenc darabjaihoz élete végéig ragaszkodott, más műtárgyakon olykor rövid időn belül túladott. Bár szakmai körökben többnyire elfogadták, sőt teljesen természetesnek tartották a gyűjteményfejlesztésnek ezt a módját, sokan nem tudták megbocsátani Nemesnek, hogy műkereskedői tevékenységét itthon igyekezett letagadni.
Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen I. – Károlyi Zsigmond
Lapunk új sorozatot indít a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárairól: szeretnénk bemutatni művészetüket, hatásukat tanítványaikra. Sorozatunk első része Károlyi Zsigmondról, a Festő Tanszék vezetőjéről szól.
Tükrözések a Várfok utcában
Mezítelenség, erkölcs, emancipáció
A cím által sugallt összefüggések, utólag visszatekintve, mintha evidenciák lennének. A női emancipációs mozgalmak, amelyeknek szerteágazó szálairól sokan és sokféleképpen értekeztek már, manapság azt a benyomást keltik, mintha ez a téma „túl lenne tárgyalva", és elveszíteni látszik aktualitását. Mégis, ha az ember felteszi azt a kérdést: miért van az, hogy a női akt mint látvány gyakran többet nyújtott annál, mint egy „szemlélésre" szánt tárgy, rájön, hogy a nőkhöz való viszony nemcsak társadalompolitikai, hanem művészetfilozófiai kérdés is. Milyen legyen a nő: ártatlan vagy érzéki? Van-e zseniális nő (Friedrich Schlegel), vagy vannak közöttük „boldog érzékiséggel megáldott alkatok" (Goethe), vagy teljességgel „unesztétikusak" (Schopenhauer), maradjanak tudatlanok vagy lehetővé kell-e tenni számukra az educatiót?
Peggy Guggenheim
A Guggenheim-múzeumok rendkívül igényes gyűjteményei méltán világhírűek. New Yorkban, Las Vegasban, Bilbaóban, Berlinben - és talán majd Budapesten - is megbizonyosodhat erről a közönség. A Guggenheim-múzeumok a modern művészet lélegzetállító palotái, nem egy közülük igazi építészeti műalkotás. Van egy azonban, a velencei, amely kitűnik közülük, és nem csak azért, mert a dúsgazdag Solomon Guggenheimtől és későbbi alapítványától függetlenül jött létre. Hanem, mert ez a múzeum egy asszony álma és élete volt.
Egy világraszóló magyar
Az év tavaszán a neves párizsi Vallois Galéria közös kiállítást mutatott be az idehaza főként kubistaként ismert Csáky József (1888– 1971), valamint barátja és pályatársa, Miklós Gusztáv (1888–1967) munkáiból. Csákyval szemben Miklós egyelőre nálunk nem nagyon van jelen a hazai köztudatban, munkássága az elfeledett életművek kategóriájába tartozik. Ha szívünkre tesszük kezünket, valóban elmondhatjuk, nem sokat tudunk róla – példázva, hogy a 20. századi progresszív magyar művészetnek bizony vannak még fehér foltjai.
Egy deli leány
Az Artmagazin előző számában Gergely Mariann Kádár Béla mindeddig ismeretlen műveinek újonnan előkerült reprodukcióit mutatta be. A Rónai Dénes hagyatékában felbukkant üvegnegatívok a festő legértékesebb, „sturmos" korszakának stílusát illusztrálják. Páratlan lehetőség ez, hiszen éppen ez az időszak szűkölködik a legjobban az ismert lelőhelyű művekben. A magyar festészet történetének tárgyalásakor a Rónai-képanyaghoz hasonló másodlagos „leletek" felkutatása és tanulmányozása rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az elmúlt száz év magyar képzőművészetének termését igencsak megritkította a térség drámai eseményekben gazdag történelme.
Poptudatos kritikus analitikus
A jelenleg Berlinben élő Németh Hajnalt a szakmai körök a fiatal magyar művészgeneráció azon ritka eseteként tartják számon, aki már főiskolai évei alatt feltűnt egyedi fényképeivel, szimbolikus témáival. Érdeklődése a mai napig jellemezhető poptudatossággal, azaz a populáris kultúra ismeretével és feldolgozásával. A kezdeti fényképhasználatot azonban igen gyorsan felváltották számítógépes printek, tapéták, majd videók készítése. De mielőtt napjainkban készített munkáira térnénk rá, kövessük a klasszikus bemutatás menetét és nézzük meg részleteiben, hogyan alakult Németh Hajnal pályája.