Artmagazin
full_003898.jpg

Artmagazin 60

Michel Houellebecq A térkép és a táj című könyvében rengeteg felszabadító dolgot lehet olvasni, persze, tudom, biztos csak provokálni akar stb., stb., de akkor is: „Picasso mindenképpen ronda, egy utálatosan eldeformálódott világot fest le, mert a lelke is utálatos. (...) ő semmit sem adhat az embernek, nála nincs fény (...) szóval Picassóban abszolút semmi sincs, ami felhívhatná rá a figyelmet, csak az elképesztő hülyeség van benne meg egy priaposzi őrjöngés, ami csak a dúsgazdag hatvanasokat nyűgözheti le.” (Ford. Tótfalusi Ágnes) Minthogy a könyv tulajdonképpen a művészi leképezésről szól, minden oldalán van valami olyan probléma, ami az egész művészet értelmét feszegeti, vagy nagyon viccesen laikus módon, vagy részletekbe menően bennfentesen. Főhőse művész, és egyre inkább úgy él, mint egy növény, hogy utolsó periódusában azt vegye videóra, ahogy a növények lassan visszafoglalják azokat a területeket, amiket az ember elhagy. Noha Houellebecqet (ejtsd: oulbeket) mindenki pesszimista szerzőnek tartja, és ez a könyve sem egy családi regény, ő azért egyik nyilatkozatában azt mondja, hisz a feltétel nélküli örök szerelemben és boldogságban. Úgyhogy most a könyv mellett, az ebben a számunkban megjElent, Ferenczy Béniről szóló cikkhez egy videót ajánlunk, a címe se riasszon el senkit: Egy múzsa emlékei. Még arra hívnánk fel külön is a figyelmet, hogy úgy tűnik, a sikeresebb Tiffany lámpatípusokat is egy nő tervezte. Jó szórakozást!

Topor Tünde

4 Artanzix 

6 Fáy Miklós: NEMZETI ÖNOSTOR 

8 A. Kovács Ágnes: Biciklisták a raktárból 

12 Szikra Renáta: Feltámadás Colmarban 

16 Topor Tünde: Fluxus vagy márvány? – Velencei anzix 

20 Mélyi József: Doktori praxis – A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájáról 

24 Dékei Kriszta: „Későn érő típus vagyok” – Szíj Kamilla képzőművész, grafikus 

32 Katona Anikó: Az úti cél: Buda pest – Ifj. Richter Aladár és a harmincas évek idegenforgalmi plakátjai 

40 Kopócsy Anna: A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI 1896–1946 – Modern magyar rajzok és akvarellek 

46 Gulyás Dorottya: EGYKEZES SZOBROK - MŰVÉSZET A STROKE UTÁN – Ferenczy Béni 

52 Gréczi Emőke – Topor Tünde: A házigazda: Egri János 

58 Winkler Nóra: voksok 

62 Szikra Renáta: A Tiffany lámpák tervezője is nő?

9096be64bf167c7815f868eba77b6cd7.jpeg
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ

​Michel Houellebecq A térkép és a táj című könyvében rengeteg felszabadító dolgot lehet olvasni, persze, tudom, biztos csak provokálni akar stb., stb., de akkor is: „Picasso mindenképpen ronda, egy utálatosan eldeformálódott világot fest le, mert a lelke is utálatos. (...) ő semmit sem adhat az embernek, nála nincs fény (...)

full_003669.jpg
A Tiffany lámpák tervezője is nő?

Ha olyan ikonná vált designtárgyról van szó, mint például a Tiffany lámpa, amely keletkezése idején a legmerészebb technikai újításokat és művészi fantáziát egyesítette magában, azt gondoljuk, mára nyilván mindent elolvastak, kikutattak róla.

full_003668.jpg
Voksok

Kicsit se elegáns neveken szellemeskedni, mégis ez az egyik legviccesebb névadás a tematika felől nézve, és tényleg, bárkinek meséltem, hogy a Lábán táncdíj átadójára megyek, senki nem hagyta megjegyzés nélkül. Lábán Rudolf a Monarchia idején született Pozsonyban, és arisztokrata apja révén udvari körökben töltötte gyerekkorát. Eredetileg festőnek készült, építészetet, színházművészetet tanult Párizsban, de később rájött, a mozgó emberi forma és az ezt körülvevő tér érdekli igazán. Egy táncművészeti kolóniát hozott létre Svájcban, ahol a természetbe olvadni vágyva, a szabadban, mezítláb táncoltak. Lábán később koreográfiai intézetet alapított, könyvekben jelentette meg a táncírástanát, és a harmincas évek végére mozdulatkórusainak már Európában többfelé voltak követői. A náci Németországban Göbbels minisztériumának kötelékében szervezett táncfesztiválokat, 1933-ban a berlini színházak igazgatójaként kitette balettcsoportjából a nem árja táncosokat, de ezekre a fodulatokra később sokan mint a túlélés kényszerű technikáira emlékeztek.

full_003667.jpg
A házi gazda: Egri János

„Szerencsés időszakban meghozott jó döntések sorozata.” Egri János így jellemzi azt az időszakot, amikor máig meglévő gyűjteménye összeállt, és amelyben a nagyobb tőke helyett „kis” odafigyeléssel még remekművekhez lehetett jutni. Ma már nem látjuk az árveréseken licittárcsát emelgetve, ám nagy idők tanújaként tudja, milyen csúszdán jutottak le a MOM alsó szintjére a leütött tételek cédulái, hogyan értékelte Barcsay az aukciók előtti kiállításon látott műveket és miért nem voltak színek Vasarely lakásában. Összeszámolta, 29 olyan művésszel készített interjút, akik a művészettörténet nagy alakjai, de már nincsenek közöttünk. Az egykori jégkorongjátékos és televíziós műsorvezető ezúttal mint művészek riportere és a rendszerváltás előtti műgyűjtés tapasztalt alakja áll az olvasók elé.

full_003666.jpg
Egykezes szobrok

2013. június 18-án az egykori Pajor-kúria épületében megnyitotta kapuját az új Ferenczy Múzeum, amelynek elődje Szentendre főterén állott. A régi múzeumra 2010 őszén került lakat, amikor is a megyei önkormányzat visszaadta épületét a szerb ortodox egyháznak. A művek nagy része az elkövetkezendő években a város különböző kismúzeumainak raktárában várta sorsát, míg Ferenczy Károly főművei a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállításán szerepeltek. Nagy adósságot törlesztett ezzel a hazai művészettörténet, mint ahogy a Ferenczy család művészetét bemutató megújult állandó kiállítással is, amely az új múzeumépület emeleti kiállítótereiben kapott helyet.

full_003665.jpg
A rajzművészet mesterei 1896–1946

Modern magyar rajzok és akvarellek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből

full_003664.jpg
Az úti cél: Budapest

Budapest nemcsak napjainkban számít trendi úti célnak romkocsmáival és fesztiváljaival, az 1930-as években a „fürdővárost” már népszerűvé tették strandjai, mulatói, csodálatos fekvése és épületei. Egy 1934-es Reklámélet számban(1) arról olvashatunk, hogy míg a gazdasági válság idején Párizs látogatottsága 34 százalékkal, Budapesté csak 6 százalékkal csökkent. Hogy miért? A sikerben kulcsszerepet játszott a nemzetközi mércével mérve kimagasló színvonalú idegenforgalmi propaganda.

full_003662.jpg
„Későn érő típus vagyok”

"Nehéz elkezdeni, összeszedni magam, mert tudom, hogy akkor nagyon sokáig belezuhanok, és minden szabad percemet ezzel töltöm. Minél jobban előrehaladok, annál jobban belevisz, és annál lázasabban akarom tovább rajzolni. Iszonyú jó érzés. Maga a csinálás a fantasztikusan jó benne."

full_003661.jpg
Doktori praxis

1882 januárjában az élettan akkor már neves kutatója, Sigmund Exner előadást tartott a bécsi Osztrák Művészeti és Ipari Múzeumban A repülés és a lebegés fiziológiája a képzőművészetekben címmel. Előadása középpontjában az angyalszárnyak álltak; azt vizsgálta, hogy a klasszikus műalkotásokon, Giotto, Michelangelo vagy Tintoretto festményein ábrázolt szárnyas lények élettanilag lehetségesek-e, illetve hogy az egyes régi művészek mennyire voltak képesek hihetően megjeleníteni az éteri figurákat.

full_003619.jpg
Fluxus vagy márvány?

Vajon mit gondolhat magában Germano Celant, aki két kiállítást is rendezett az 55. Velencei Biennále kísérőrendezvényeként? Mitől függ, melyik mű lesz maradandóbb: amelyiknek a híre marad fenn, vagy amelyiknek az anyaga?

full_003617.jpg
Feltámadás Colmarban

Keletkezésének 500. évfordulója éppen a megfelelő alkalom, ilyenkor egy régóta esedékes restaurálásra könnyebb szakembergárdát verbuválni és támogatót találni. Még inkább, ha ez a múzeum átépítésével is egybeesik. A közeljövőben ugyanis nemcsak a késő gótikus szárnyas oltárok egyik remeke, Matthias Grünewald leghíresebb műve, az Isenheimi oltár, hanem Franciaország leglátogatottabb vidéki múzeuma, a colmari Musée Unterlinden is megújul.

Biciklisták a raktárból

Ha Iparművészeti Múzeum, akkor szecesszió, ha szecesszió, akkor Iparművészeti Múzeum – az intézmény új kiállításaival is azoknak kedvez, akik a századforduló művészete miatt térnek be a lechneri épületbe.

Nemzeti önostor

A Magyar Nemzeti Galériában a jeruzsálemi Izrael Múzeum vendégeskedik. Az ő francia képeik mellé válogattak a Szépművészeti Múzeum francia és a Galéria magyar impresszionista-posztimpresszionista anyagából. A bevallott cél a magyar festészet nemzetközi kontextusba helyezése.

Eszterházi marionett

Mivel a felújítás során nemcsak a zenekari árkot (ahol Haydn vezényelte muzsikusait), hanem a díszletmozgató szerkezetek és technikai berendezések maradványait is feltárták a szakemberek – elméletben semmi akadálya, hogy egyszer újra zsinóron táncoltatott bábok lépjenek fel a fertődi Esterházy-kastély júniusban felavatott Marionettszínházában.

Herma

1762-ben természeti csapások sora sújtotta Győrt: június 27-én vihar, másnap pedig több épületet is megrongáló földrengés pusztította.