Artmagazin 62
Magyarországon a művészettörténészek nem panaszkodhatnak a témahiányra. Még évtizedekig lesz elég munka, akkora a lemaradás a nyugodt szerzeményezést és feldolgozást lehetetlenné tevő történelmi fordulatok meg a háború utáni évtizedek bornírt szempontjai miatt. Feldolgozatlan életművekből van bőven, még a legnagyobbakat, legnépszerűbbeket is olyan egyoldalúan kutatták, gyűjtötték, mutatták be, hogy csak a helyrezökkentésekkel is hosszú évek fognak még eltelni, arról nem is beszélve, hogy az értékeléseknél általában kileng az inga, ami régen háttérbe szorult, azt néha az újrafelfedezője túl lelkesen tartja világra szóló teljesítménynek, jobbnak a franciáknál is, szóval várhatunk, mire összeáll a magyar művészet szinte minden jelenséget magába építő, viszonylag objektíven megírt története. Mindenesetre ez a számunk inkább azoknak kedvez, akik szeretnek új neveket megjegyezni vagy új szemszögből nézni az ismertebb dolgokat. Csupa felfedezés, ismeretlen életmű, de nemcsak magyarok, hanem angol, amerikai és francia is (ha úgy vesszük). Sarkadi Péter, Rex Whistler, Forrest Bess, Sylvester Katalin, vagy ki az, aki hallott már Angeli Henrikről, Nemes Elizáról? (Pedig ők aztán ott vannak kiállítva az Uffizi híres önarc-képgyűjteményében.) Mindannyiukról olvashatnak most, ráadásul sokszor olyasmiket, mintha pletykalap lennénk. Egyébként pedig az ismert művészekről is új dolgok derülnek ki, persze Csontváryról inkább csak olyasmi, hogy pontosan hová is állította a festőállványát, Ország Liliről, hogy miért festette kleopátrásra a szemét. Lehet, hogy a Capa-rajongók eddig is tudták, hogy Robert Capa és Ingrid Begman között szenvedélyes kapcsolat dúlt, és annak eredménye a címlapunkon látható beállítás, ami egyszerre szenvedélyes és hidegen objektív, de én például nem tudtam. Teljesen másképp nézek majd Ingrid Bergman-filmet ezután.
T.T.
Tartalom
5 Reflex
6 Artanzix
8 Szikra Renáta: Rex Whistler kalandjai
12 Koppányi Péter: FORREST BESS – Látni a láthatatlant
18 Stenczer Sári: Egy elfeledett világmodell, Sylvester Katalin univerzuma
26 Zombori Mónika: „Egy ilyen jajcica országban élünk” – interjú Sarkadi Péterrel
30 Szikra Renáta: „Miénk a jövő, mert hiszünk az utópiában” – Interjú Kaszás Tamással
40 Sebestyén Ágnes Anna: Látogatóban Molnár Farkasnál – Egy építész otthona mint a modernizmus reprezentációs eszköze
44 Keleti Éva: Capa, ahogy még soha nem láttad
46 Gréczi Emőke – Topor Tünde: „Lili egyébként folyamatosan jelen van az életemben” – beszélgetés Antal Péterrel
52 Kaszás Gábor: Csontváry nyomában Dél-Olaszországban – Adalékok Csontváry plein air festményeihez (1899–1905)
58 Anatolij Gagyilev: NIZSINSZKIJ – AZ ELSŐ LÉPÉSEK
62 Fáy Miklós: IDEGENBE SZAKADT HAZÁNKFIAI
63 Topor Tünde: Dan Brown a túlnépesedésről gondolkodik
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ
Magyarországon a művészettörténészek nem panaszkodhatnak a témahiányra. Még évtizedekig lesz elég munka, akkora a lemaradás a nyugodt szerzeményezést és feldolgozást lehetetlenné tevő történelmi fordulatok meg a háború utáni évtizedek bornírt szempontjai miatt.
Dan Brown a túlnépesedéről gondolkodik
Mi köti össze Robert Langdon professzort magyar festők önarcképeivel? Segítek, ugyanaz, ami a Palazzo Pittit a Palazzo Vecchióval. A Vasariról elnevezett, mert általa tervezett híres folyosó.
Idegenbe szakadt hazánkfia
Nizsinszkij - az első lépések
Voltaképpen fölfoghatatlan, miért nincs Nizsinszkijnek Magyarországon nagyobb kultusza. Fölfoghatatlan, hiszen mindenütt másutt van, ő a tánc istene, a modern balett feltalálója, a mozgásművészet megújítója, puszta személye rengeteg új balettot és ezekhez való új zenét segített a világra.
Csontváry nyomában Dél-Olaszországban
Különös, hogy Csontváry korai képeinek helyszíneit még soha senki nem határozta meg pontosan vagy tanulmányozta részletesen. Pedig a helyszínen sok minden kiderülhetett volna. Szerzőnk most pótolta a hiányt, odautazott, megnézte az érintett városokat, megkereste a festőállvány helyét, fotózott, majd pontosította némelyik kép címét, helyszínét, keletkezésének valószínű idejét. Most már mi is mehetünk, és megnézhetjük, hol állt Csontváry, amikor mondjuk a Mandulavirágzást festette, illetve az a korábbi feltételezés is bizonyossággá válik, hogy az oroszok által elvitt Egy este Kairóban című kép valójában a castellammarei Piazza Principe közelében készült.
"Lili egyébként folyamatosan jelen van az életemben"
Jövő év elejéig Körkörös romok – Ország Lili falai címmel látható kiállítás a MODEM-ben. Antal Péter (aki a MODEM gyűjteményének alapját képező Antal–Lusztig Gyűjtemény tulajdonosa) 19 évesen ismerte meg az akkor 47 éves Ország Lilit. Az ő emlékei alapján rajzolódik most elénk egy zárkózott, csak a művészetének élő, titokzatos, a jelent szinte kizáró, maga köré a különböző korok és kultúrák emlékeiből falakat emelő nő alakja.
Capa, ahogy még soha nem láttad 2.
A világhírű fotóriporter születésének 100. évfordulója alkalmából Robert Capa / A Játékos címmel történeti kiállítás látható a Nemzeti Múzeumban. Capa Mestersorozatának eddig még be nem mutatott képei és press printek is szerepelnek a tárlaton, amit a fotográfus életének és munkájának körülményeit is érzékeltetve rendeztek a kurátorok: Fisli Éva és Lengyel Beatrix. Sorozatunk a kiállításhoz kapcsolódva új meg új szempontokból mutatja be Capát, illetve egy-egy híres fotóját. A második részben Keleti Éva, a magyar színházi fotózás megteremtője ír Capa egyik legnagyszerűbb portréfotójáról, de közben azért azt is megtudjuk, mitől sikerült ennyire jól ez a beállítás.
Látogatóban Molnár Farkasnál
"Miénk a jövő, mert hiszünk az utópiában"
Gyűjtögetés, újrahasznosítás, ökológiai tudatosság, avagy a műtárgyak második élete. Multifunkcionális installációk, madárodúk hommage à Kassák, színes üvegházak meditálóknak és fűszernövényeknek. Beszélgetés határhelyzetekről, művészi és életstratégiákról Kaszás Tamással horányi kertjében.
"Egy ilyen Jajcica országban élünk"
A történet még jórészt feldolgozatlan, de az már régóta tudható, hogy az Andrássy úton, a Képzőművészeti Főiskola és az Epreskert közé eső valamikori Rózsa presszóban érdekes események zajlottak. A hetvenes évek művészetének egyik kultikus helyszínéről és a hozzá kapcsolható, akkor keletkezett műveiről beszél Sarkadi Péter festő, grafikus, aki egyébként 1979 óta Egerben él. Művek, amiben a 77 magyar népmese világa Seduxennel és LSD-vel keveredik, David Bowie-ra és Andy Warholra pedig Munkácsy Mihály árnyéka vetül.
Egy elfeledett világmodell, Sylvester Katalin univerzuma
Sylvester Katalin életművét bemutató írásom elején meg kell említenem, hogy párizsi tartózkodásom éveiben a művész nagyon közel került hozzám. Ezért nem tagadom, hogy személyes tapasztalataim és élményeim, sejtéseim is irányítani fogják szövegemet, amely ezek nélkül a benyomások nélkül meg sem születhetett volna. Sylvester Katalin egész életében kívülálló volt, munkássága pedig egy feldolgozatlan és talán mára már feldolgozhatatlan gesamtkunstwerk. Az alkotó visszahúzódva, szinte önkéntelenül-öntudatlanul követte a kor szellemét, és műveiben éles gondolatokkal és biztos kezekkel hozta létre az emberi archetípusok kritikai ábrázolását, s animálta vég nélkül műtermének maga teremtette univerzumát.
Forrest Bess
Forrest Bess, a halász és haleledelboltos (korábban olajfúró munkás), aki élete nagy részét Texas talán legeldugottabb pontján töltötte, különc figura volt. Elvonult saját maga eszkábálta kunyhójába, ott készítette látomásos festményeit. Vízióitól és egy általa kidolgozott elmélettől vezérelve a saját testén nyitott kaput az örök élet és egy magasabb létezési forma felé. Közben levelezésben állt Meyer Shapiróval, a neves művészettörténésszel, képeivel pedig a New York-i Betty Parsons Galéria kereskedett, az, amelyik ugyanekkor Pollock képeivel is. Az ellentmondásokban bővelkedő életút 1977-ben ért véget. Bess látomásoktól, skizofréniától és alkoholizmustól gyötörten halt meg agyvérzés következtében. Testét, kívánsága szerint, orvosi célokra használták.
Rex Whistler kalandjai
A két háború közti békeévekben nem volt koktélparti, rókavadászat vagy szalonesemény Rex Whistler nélkül.
Földközi-tenger melléki civilizációk múzeuma: MuCEM
Három hónap alatt egymillió látogatóval rekordokat dönt Marseille vadonatúj múzeumkomplexuma, a MuCEM (Európa és a Földközi-tenger melléki Civilizációk Múzeuma).
Mediterrán macska
A serdülő leánykákról készített érzékeny (és a pedofíliagyanú borotvaélén egyensúlyozó) portréiról elhíresült Balthusnak volt egy másik hasonlóan fontos képtémája, egyben szenvedélye: a macskák.