Artmagazin 62
Magyarországon a művészettörténészek nem panaszkodhatnak a témahiányra. Még évtizedekig lesz elég munka, akkora a lemaradás a nyugodt szerzeményezést és feldolgozást lehetetlenné tevő történelmi fordulatok meg a háború utáni évtizedek bornírt szempontjai miatt. Feldolgozatlan életművekből van bőven, még a legnagyobbakat, legnépszerűbbeket is olyan egyoldalúan kutatták, gyűjtötték, mutatták be, hogy csak a helyrezökkentésekkel is hosszú évek fognak még eltelni, arról nem is beszélve, hogy az értékeléseknél általában kileng az inga, ami régen háttérbe szorult, azt néha az újrafelfedezője túl lelkesen tartja világra szóló teljesítménynek, jobbnak a franciáknál is, szóval várhatunk, mire összeáll a magyar művészet szinte minden jelenséget magába építő, viszonylag objektíven megírt története. Mindenesetre ez a számunk inkább azoknak kedvez, akik szeretnek új neveket megjegyezni vagy új szemszögből nézni az ismertebb dolgokat. Csupa felfedezés, ismeretlen életmű, de nemcsak magyarok, hanem angol, amerikai és francia is (ha úgy vesszük). Sarkadi Péter, Rex Whistler, Forrest Bess, Sylvester Katalin, vagy ki az, aki hallott már Angeli Henrikről, Nemes Elizáról? (Pedig ők aztán ott vannak kiállítva az Uffizi híres önarc-képgyűjteményében.) Mindannyiukról olvashatnak most, ráadásul sokszor olyasmiket, mintha pletykalap lennénk. Egyébként pedig az ismert művészekről is új dolgok derülnek ki, persze Csontváryról inkább csak olyasmi, hogy pontosan hová is állította a festőállványát, Ország Liliről, hogy miért festette kleopátrásra a szemét. Lehet, hogy a Capa-rajongók eddig is tudták, hogy Robert Capa és Ingrid Begman között szenvedélyes kapcsolat dúlt, és annak eredménye a címlapunkon látható beállítás, ami egyszerre szenvedélyes és hidegen objektív, de én például nem tudtam. Teljesen másképp nézek majd Ingrid Bergman-filmet ezután.
T.T.
Tartalom
5 Reflex
6 Artanzix
8 Szikra Renáta: Rex Whistler kalandjai
12 Koppányi Péter: FORREST BESS – Látni a láthatatlant
18 Stenczer Sári: Egy elfeledett világmodell, Sylvester Katalin univerzuma
26 Zombori Mónika: „Egy ilyen jajcica országban élünk” – interjú Sarkadi Péterrel
30 Szikra Renáta: „Miénk a jövő, mert hiszünk az utópiában” – Interjú Kaszás Tamással
40 Sebestyén Ágnes Anna: Látogatóban Molnár Farkasnál – Egy építész otthona mint a modernizmus reprezentációs eszköze
44 Keleti Éva: Capa, ahogy még soha nem láttad
46 Gréczi Emőke – Topor Tünde: „Lili egyébként folyamatosan jelen van az életemben” – beszélgetés Antal Péterrel
52 Kaszás Gábor: Csontváry nyomában Dél-Olaszországban – Adalékok Csontváry plein air festményeihez (1899–1905)
58 Anatolij Gagyilev: NIZSINSZKIJ – AZ ELSŐ LÉPÉSEK
62 Fáy Miklós: IDEGENBE SZAKADT HAZÁNKFIAI
63 Topor Tünde: Dan Brown a túlnépesedésről gondolkodik
Képrombolók
Tudjuk, hogy már az ókorban is voltak huligánok, de a képrombolást, a műalkotások szándékos megrongálását ritkán írhatjuk a duhaj jókedv számlájára, az elkövetők motivációja szinte mindig politikai vagy vallási meggyőződésből fakad.
Lufikutya
Elsősorban a kalapács alá kerülő Lufikutyától remél rekordbevételt a Christie’s a november 12-i művészeti aukcióján, New Yorkban.
Van Gogh a padlásról
Egy anonimitását egyelőre megőrizni kívánó norvég magángyűjtő birtokában van egy rég elveszettnek hitt Van Gogh-festmény, amit eddig még csak nem is díszhelyen, hanem a padlásán tárolt.