Artmagazin
full_003952.jpg

Artmagazin 65

Idei első címlapunk valójában egy képeslap, amit aki akar, ki is vághat magának, és azzal a boldog tudattal teheti el, hogy évek (vagy esetleg inkább évtizedek) múlva sokat ér majd. Tamas St. Turba, vagyis Szentjóby Tamás munkája, amin egymás mellé került Franz Anton Maulbertsch és Marcel Duchamp egy-egy műve, megoldási lehetőséget kínál arra a kérdésre, mi munkálhatott Duchamp fejében előképként a rejtélyes utolsó mű, az Étant donnés kitalálásakor. Művészet, művészettörténet, erotizmus és katolicizmus mail artként, illetve műmellékletként azoknak, akiket érdekelnek művészeti alap-, illetve létkérdések. Meg azoknak, akik szerint van létjogosultsága egy létminimum projektnek. 

Tamas St. Turba (Agent of NETRAF/Neo- Socialist.Realist. IPUT’s Global Counter Arthist.ory-Falsifiers Front/): Duchamp auf dem Ölberg. Offset on paper, 187×151 mm, 2010

Tartalom:

6 Artanzix Tartalom 

8 Martos Gábor: 30 felett – 2013-as műkereskedelmi rekordok 

16 A másik bűvös 30 – Örökségvédelem újragondolva – az Artmagazin kérdéseire Dr. Buzinkay Péter válaszol 

18 Winkler Nóra: Nők a kult mögött – Ileana Sonnabend és Anna Wintour 

20 Mayer Marianna: Suhogások és sikolyok – egy festmény előélete 

22 Gréczi Emőke: Helyek, ahol emléktáblának kellene állnia 2. – A Rottenbiller 

24 Juhász Anna, Lukács Viola, Mucsi Emese, Szalipszki Judit: MINTHAPORTRÉ: FARKAS GÁBOR 

28 Révész Emese: A művészet Sugárúti palotái 

34 Grozdits Károly: kőnyomó műhelyek 

40 Szikra Renáta: nők a prés alól – plakátok a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből 

42 Barki Gergely: Mégis Berény! – válasz Rum Attilának 

50 Vincze Gabriella: Mézeskalács-revü – Korb Flóra 

56 Anatolij Gagyilev: NIZSINSZKIJ 4. – Az utolsó tánc 

60 Rieder Gábor: Az emberarcú pártfunkcionárius – Redő Ferenc első ötven éve

e9171fe626719986191a01dffaef9542.jpeg
SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNŐ

​Idei első címlapunk valójában egy képeslap

full_003974.jpg
Az emberarcú pártfunkcionárius

Egy rendhagyó karrier a 20. századból: miként vált a kiváló Aba-Novák-tanítványból marxista tótumfaktum. A század egyik nagy tanúja papírra vetette emlékeit.

full_003971.jpg
Nizsinszkij - az utolsó tánc (4. rész)

„Az ember nem is hinné, hogy ez a kis majom a ritkuló hajával, egy számmal nagyobb télikabátban, kalappal a feje tetején a közönség bálványa lehet. És mégis az volt. Színpadon a túlfejlett izomzata hajlékonynak látszott. Magas lett (a sarka soha nem ért a talajhoz), a keze mintha a gesztusok lombjává vált volna, és az arcából sugárzott a fény.”

full_003970.jpg
Mézeskalács-revü Korb Flóra

A Zeneakadémiát tervező édesapa és a tehetséges, ám tragikusan fiatalon elhunyt festő nővér mellett nem lehetett könnyű művészi pályán érvényesülnie a kisebbik Korb lánynak. Flóra azonban nemcsak a mozdulatművészet terén ért el szép sikereket, de igazi hungarikum köthető nevéhez. A két világháború közti időszak felfokozott nemzeti érzületének jegyében társulatával megteremtette a magyaros revü különös műfaját.

full_003969.jpg
Mégis Berény!

Amikor a laikus csak annyit lát, volt egy pár festő a 20. század elején, akik nagyjából hasonlóan festettek, a téma szakértői nagyon apró, de fontos különbségeket tesznek. Próbáljuk meg követni a gondolatmeneteket, és közben sok mindent megtudunk az akkori Párizsról, benne a festőkről, a festői problémákról és azok különböző megoldásairól.

full_004368.jpg
Nők a prés alól

A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik kiállítóhelyiségében az elmúlt hónapokban az intézmény egyik legizgalmasabb gyűjteménye kapott helyet: a Barcsay Termet a 19–20. század fordulóján készült litografált plakátok foglalták el.

full_003967.jpg
Kőnyomó műhelyek

A litográfiát, bár eredetileg nem erre találták fel, manapság már leginkább csak a képzőművészetben használják. Ahhoz, hogy nagy szériában is termelni képes kőnyomó gépet találjunk, olyat, aminek nem nagyon van már párja Európában, elmehetünk Vácra vagy különböző budapesti helyszínekre.

full_003966.jpg
A művészet sugárúti palotái

Kevesen tudják, hogy a budapesti Képzőművészeti Egyetem hallgatói két különálló, később összenyitott, az elmúlt évtizedek során rendkívül változatos funciókat betöltő épületben tanulnak. Régi Műcsarnok, Mintarajztanoda, Plasticon, a Kalifa Tündérkertje, Nagy Endre Kabaré, avagy egy hely szelleme.

full_003965.jpg
Minthaportré: Farkas Gábor

Míg a volt újlakosok a csoport 1995-ös feloszlása óta különböző intenzitással, de aktívan tevékenykednek a magyarországi és a nemzetközi művészeti közegben, addig Faresz inkább öntörvényűen utazgat a világban, és néha-néha kiállít itthon. Megmagyarázhatatlanul hosszú időre eltűnik, aztán teljesen kiszámíthatatlanul előkerül.

full_003964.jpg
A Rottenbiller

Budapesti utca, ami egyúttal művészettörténeti fogalom. Egy ottani lakásban koncentrálódott ugyanis a háború utáni évtizedek művészi energiáinak aránytalanul nagy része. Máig ható történet – a Nemzeti Galéria Bálint Endre-kiállításának apropóján. Egy furcsa világ különleges modellje.

full_003961.jpg
Suhogások és sikolyok

2010-ben Giovanni Boldini egy tipikus (mondhatni 12 egy tucat) festménye rekordáron kelt el Párizsban a Drouot-nál. A rekordösszeg hátterében egy időkapszulaszerű lakásban érintetlenül megőrződött szerelem emlékei állnak. Festő és modellje, valamint a német megszállás.

full_003962.jpg
Nők a kult mögött

Két jelentős nő kap kiemelt figyelmet jelenleg a művészet világában, egyikük nem meglepő módon, a másik ittléte elég nagy fordulat. Mindketten hazájukat elhagyva lettek világhírűek, egyikük történelmi kényszerből menekült, a másikat simán csak ambíciói mozgatták. Lehetőségeiket, családi hátterük adottságait jól használva tudtak látványos változásokat hozni – részben pop-kulturális területen. Közben mindketten házasodtak, majd váltak, és felneveltek két-két gyereket.

A másik bűvös 30

2014 januárjától a műtárgyak védettségét, a műtárgykivitelt és a restitúciót is érintően módosult az örökségvédelmi törvény, majd nagyjából ezzel egy időben került nyilvánosságra a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank 30 milliárd forintot költhet magyar műkincsek visszavásárlására – akár külföldről, akár a magyar múzeumokból, ahol emblematikus, turistacsalogató művek is lehetnek nem megfelelő tulajdonjogi helyzetben. Az összefüggésekről Einspach Gábor kérdezte dr. Buzinkay Pétert, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ – Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét.

full_003963.jpg
30 FELETT

24 festmény; három szobor – egy kortárs (Jeff Koons), egy klasszikus modern (Alberto Giacometti) és egy 15. századi kínai –; négy gyémánt; egy autó és egy szőnyeg. Vajon mi bennük a közös?

full_005488.png
Artanzix / 65