Artmagazin
full_003957.jpg

Artmagazin 70

Címlapunkon Erdély Miklós mára már valószínűleg elpusztult (jó esetben csak befalazott vagy levakolt) fotómozaikja – boldogok lehetünk, hogy egyáltalán maradt róla fotó. Mint ahogy nagyon boldogok lehetünk attól is, hogy a mintegy háromezer négyzetméternyi mozaikos falburkolatból valamennyi még fellelhető itt-ott. Cikkünk apropója épp az, hogy nemrégiben tüntették el az egyik utolsót, igaz, rajtahagyva a falon, az új hőszigetelés alatt. Néhány éve még sikerült megmenteni Pataki Ágit, aki a Kálvin téren hirdette évtizedekig a Fabulon bőrre gyakorolt jótékony hatását, hatalmas tűzfalburkolatként. Az OTP (mert a leszigetelt mozaikon a fiatal pár épp egy OTP-takarékkönyvbe réved) úgy tűnik, nem rendelkezik ilyen rajongótáborral, és nyilván tanácsadókkal sem, akik meglátták volna a fotómozaik-mentésben a PR-lehetőséget. Nemrég jelent meg egy ilyen szempontból is tanulságos történeteket ismertető könyv Leonardo Utolsó vacsorájáról, aminek apostol alakjain részeg katonák gyakorolták a célbadobálást (nem elég, hogy a haláluk sem volt általában egyszerű), aztán ajtót is vágtak bele, és hiába küzdöttek érte a restaurátorok, ma már alig látszik belőle valami. Profánnak tűnhet persze egy OTP-hirdetést az Utolsó vacsorához hasonlítani, de akárhonnan nézzük is: mű, mű. És ez a miénk volt. 

artmagazin70.jpg
Szerkesztői beköszöntő

full_004051.jpg
Zene vagy szín

Leonardo mindenkin kifogott, Ross Kingen is, pedig ő már megbirkózott a sokkal nehezebb természetű Michelangelóval és az első látásra kevésbé érdekes témával, Brunelleschi firenzei kupolaépítésével is, hogy csak az itáliai feldolgozásoknál maradjunk.

full_004050.jpg
Magyar kockák

Festett homlokzatú vidéki házak, geometrikus mintákkal, sorba rendezve. Gondos gyűjtemény.

full_004049.jpg
A Nirvána-feledésen innen, a pokoli vérfarsangon túl

Noha a nagybányai neósok egyik vezéregyéniségének számító Boromisza Tibor nem került a frontra, azért szatmárnémeti állomásparancsnokként sem érezte szerencsésnek magát. Három éven át nem látott mást, csak a szatmári piacot „beszorítva egy ablakkeretbe”, ezt a motívumot viszont kiváló festményeken örökítette meg. Aztán az őszirózsás forradalom alatt katonai parancsnok lett, legnagyobb eredménye, hogy sikerül megakadályoznia az atrocitásokat a román beözönléskor is. Később egy évet festhet Dunavecsén, majd bebörtönzik. A börtönben kerül a buddhizmus hatása alá, de ez már egy másik történet...

full_004048.jpg
A vonalak élete

Manapság a vizuáliskultúra-kutatások egyik fő tárgya a grafika, azon belül is a sokszorosított grafika, amely virágkorát élte a 19. században – Magyarországon is. Az ismeretterjesztés, a kommunikáció és a nevelés egyik eszköze lett, ezzel alapozva meg a kultúra vizuálissá válását. Ekkor váltak a tudományos, művészeti és populáris kiadványok „képessé”: az illusztrációk, mellékletek a korábbi fa- és rézmetszet-technika helyett rézkarcként és litográfiaként készültek (míg meg nem jelent és el nem terjedt a fotográfia).

full_004043.jpg
Halottat szeretni

Északi tájak, faunok a tajgáról, vörös vitorlájú hajók és vörös falú templomok, tobzódás a textilekben, virágmintákban, gyöngyhímzésekben, a nagy Orosz Balett díszletei, jelmezei és a mi Nizsinszkijünk már öregen, filmen. Az orosz ezüstkor művészete, illetve ami abból Bécsben megjelent.

full_004042.jpg
„Felszabadítom magamat”

Még augusztus 24-ig láthatók Esztergomban a Keresztény Múzeum termeiben azok a régi és kortárs kárpitok, amelyek közül most egy alkotó műveivel ismertetjük meg olvasóinkat.1 Munkái által betekintést nyerhetnek nemcsak a kárpitszövés hagyományos és megújított technikájába, hanem a szemléletmódba is, ami csak egy olyan nőt jellemezhet, aki évtizedeket tölt egy kétméteres szövőszék előtt.

full_004038.jpg
Leletmentés

A huszadik századi magyar művészet kiemelkedő alakja, Erdély Miklós (1928–1986) igen sokoldalú alkotó volt: építész, képzőművész, filmes, költő és teoretikus. Művészi szabadságát és megélhetését egy prózai állás tette lehetővé: burkoló részlegvezetőként dolgozott a Budapesti Építőanyagipari Kisszövetkezetnél, ahol kifejlesztette a fotómozaik technikát.

full_004037.jpg
45 év

A jó karban lévő negyvenes Art Basel az art fair műfaj koronázatlan királynője, mára a világ három pontjáról uralva a kortárs műkereskedelmet. Anekdotikus elemekkel tarkított, hevenyészett visszatekintés az indulásra, és az azóta eltelt évtizedekre.

full_004036.jpg
Nincs határ – Az „x” az egy jó dolog

A londoni Design Museum minden évben kiosztja Az év designja díjakat. 2014-ben 76 munkát jelöltek hat kategóriában, ezek közé válogatták be digitális kategóriában Gálik Györgyi PAN Studióval és Tom Armitage-dzsel közösen létrehozott installációját, a Hello Lamp Postot, melyet azután készítettek, hogy megnyerték az első Playable City Awardot Bristolban.

full_004030.jpg
Dada-szürrealizmus

A meghökkentés talán mindmáig a dada és a szürrealizmus legfontosabb jellemzője, ehhez képest a két stílusirányzatról (sőt, művészi beállítottságról vagy máig élő gyakorlatról) szóló kiállításnak már a címében sincs semmi meglepő. Nincs jelentéseltolás, minden pontosan az, ami.

full_004029.jpg
Festmények, fájdalmak és a folytatás: mit mond Frida Kahlo a kortársaknak?

Rómában, dacolva a hőséggel, idén egész nyáron turisták kelnek korábban vagy hagyják ott sebtiben a reggelizőasztalt, hogy időben beálljanak a Scuderie del Quirinale előtt formálódó sorba és bejussanak Frida Kahlo életmű-kiállítására. A teljes pályaívet bemutató anyaghoz mexikói, európai, amerikai intézmények és magángyűjtők kölcsönöztek, a negyvennél is több portré és önarckép között van, amit Olaszország először láthat élőben. Ekkora ismertségű művésznél mindig kérdés, képes-e egy kiállítás visszaadni a nézés örömét, fel tudja-e fogni a látogató, hogy most az eredeti előtt áll, és meglátja-e benne magát a képet, átjön-e még annak ereje, élménye.

full_005436.png
Artanzix / 70