Artmagazin
full_004534.jpg

Artmagazin 81

Közeledik a Design Hét, amikor minden a minket körülvevő tárgyakról szól. Címlapunkra is ezért került szögesdrótos éjjeli lámpa: nem nagyon tudtunk ennél aktuálisabb itthoni design-műtárgyat most elképzelni. Pedig nem is emiatt készült, csak a művészi intenciót utolérte a valóság.

Tudósítunk Mona Hatoum párizsi kiállításáról is, aki a Pompidou tereibe csinált drótháló-ketreceket, és bemutatjuk Katarina Šević Leopold Bloom-díjas projektjét – ezek sem mentesek történelmi és aktuálpolitikai felhangoktól, mint ahogy az az amerikai utcai étterem sem, ahol mindig az határozza meg az étlapot, hogy kivel van éppen az USA-nak politikai konfliktusa.

Szintén a design jegyében, konyhatörténet is szóba kerül, kiderítjük, minek köszönhették a hetvenes években felnövő gyerekek az evés közben fellépő klausztrofóbiát, illetve milyen illúziókból következett a modern konyha ideája. Innen már csak egy kis lépés, hogy edényekkel foglalkozzunk, ezüstserlegek útját kövessük a Kádár-kori műkereskedelem egy inkább bűnügyi hírekbe kívánkozó esetén keresztül. Aztán a viselettörténet sem maradhat ki: 14. századi freskókon láthatjuk, milyen kun süvegekben jártak a magyarok, amikor itáliai városokat ostromoltak Nagy Lajos királlyal az élen, és az is kiderül, mi a kordován.

Képzőművészetről is szó esik, legendás székesfehérvári kiállításokra emlékezve, és azt boncolgatva, vajon mi alapján dől el, milyen művek kerülnek egy, az utóbbi évtizedek remekműveit felvonultató válogatásba. Olvasóink megtudhatják, mi az a MADI és mi köze Váchoz, de más nemzetközi hírű szobrokról is írunk, amiket pedig Veszprémben lehet még ősz közepéig látni. És a hab a tortán: a Kröller-Müller-gyűjtemény, ugyancsak szobrokkal és Van Goghokkal a hollandiai Otterlóban. Végül egy találós kérdés: Varázslat és tündérmese, Emberi kéz teremtette, Csodaszalag, ha ezt látod, Magad benne megtalálod.

Mi az? A választ a 61. oldalon találják.

 

Topor Tünde
Artmagazin főszerkesztő


Tartalomjegyzék:

4 Artanzix 

6 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ: don juan de zurbarán 

8 Horányi Attila: ESEMÉNY A POMPIDOUBAN – Mona Hatoum retrospektív kiállítása 

10 Topor Tünde: A SZAVAK NEM ELEGEK – beszélgetés Fodor Jánossal 

18 Mucsi Emese: bloomsday a bálnában 

22 Szikra Renáta: a kröller-müller 

28 P. Szűcs Julianna: Pars pro toto, totum pro parte, avagy Kovalovszky redukciós listája Balatonfüreden 

32 Winkler Nóra: Veszprémi vendégség – vasak Vassnál 

36 Nevelő Judit: Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció 

40 Német Szilvi: KULINÁRIS BÉKEFENNTARTÓK AZ USA-BAN 

42 Szikra Renáta: FŐZ, SÜT, FŰT – A konyha metamorfózisa – Interjú Branczik Mártával, a Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményének vezetőjével 

50 Papp Júlia: Az „elvesztett” serleg – Műkereskedelem és műtárgyvédelem az 1950-es években 

54 Fehér Ildikó: A Történelmi Képcsarnok középkori falképmásolatai 

60 Katona Anikó: A nyolcadik művészet mestere – Macskássy Gyula

Screenshot 2022-03-02 at 10.20.38.jpg
ARTANZIX / 81

Screenshot 2022-03-02 at 10.15.25.jpg
Szerkesztői beköszöntő

Screenshot 2022-03-02 at 11.28.00.jpg
Veszprémi vendégség – vasak Vassnál

Nyár derekán, dőlő hőségrekordok közepette diadalmas vasszobrok álltak fel Veszprém közterein. A kezdetben matematikai képleteken, a véletlen fogalmán filozofáló, később gigantikus léptékbe váltó francia szobrász, Bernar Venet művei Bázel, Szöul és Luxemburg után október végéig a Vass Gyűjteményben vendégeskednek.

full_004613.jpg
A szavak nem elegek

Több csatornán is fut a tévében a Dr. Csont című sorozat, amelyben, a címből kitalálhatóan, a főszereplőnő csontmaradványok alapján deríti ki egy-egy bűntény tettesét. Ehhez a mintát egy olyan orvosnő jelentette, aki a pompeji ásatásokon dolgozott, és a megkövült lávafolyamból fejtette ki a megkövesedett testeket. Fodor János művei között egy csomó öntvény szerepel, de nemcsak ezekre jellemző, hogy archeológiai, a művészetet a tudománnyal és a véletlenekkel párosító szemlélet termékei. Egyébként pedig olyanok, hogy 100-200 év múlva, ha múzeumon kívül, csak úgy, találnak majd tőle valamit, művészettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy az a valami micsoda és hogy keletkezhetett.

Screenshot 2022-03-02 at 10.28.20.jpg
Esemény a Pompidouban

Azt hiszem, a döbbenet a legjobb szó arra, amit Mona Hatoum párizsi gyűjteményes kiállításán éreztem. Öt percbe se telt, hogy rátelefonáljak családom tagjaira: hagyják a Matisse-okat, Mondrianokat és Rothkókat a Pompidou negyedik emeletén, és azonnal jöjjenek az ötödikre, mert ezt látniuk kell. Elég határozott lehettem, mert jöttek azonnal.

full_004611.jpg
Don Juan de Zurbarán

Noha Francisco Zurbaránt is csak pár évtizede fedezték fel újra, fiáról, Juan de Zurbaránról még kevésbé tudtunk.

81-12-1.jpeg
A Történelmi Képcsarnok középkori falképmásolatai

Miért visel zsírral impregnált bőr vértet és magyar süveget Szent Orsolya kérőjének angol kísérete egy trevisói kápolna középkori freskóján? Viselettörténeti kuriózumokról és a freskómentő eljárás izgalmas technikájáról egyaránt szó esik Nagy Lajos itáliai hadjáratának egyik különös emléke kapcsán.

Screenshot 2022-03-02 at 11.38.40.jpg
Kulináris békefenntartók az USA-ban

Ritkán hallani olyasmiről, hogy egy törzsvendég azért követeli, hogy vegyenek le egy menüsort kedvenc étterme kínálatáról, mert az Egyesült Államok és Kuba között megindultak a diplomáciai tárgyalások. Ennek fényében pedig már nincs értelme ott enni, gondolja. A panaszkönyvi bejegyzés – még akkor is, ha csak a közösségi hálón hagy nyomot – különösen cseng, de nem egy olyan étkezdében, ahol a konfliktusokba csomagolt étel a konyhafőnök ajánlata.

Screenshot 2022-03-02 at 11.47.46.jpg
Az „elvesztett” serleg

Szocializmus kori krimi, kár, hogy nem lett belőle film. Ahogy a kitelepítéstől félő, jó családból való tulajdonos átmenekíti kincsszámba menő ezüstserlegeit a vidéki plébániára (esetleg Pécsi Sándor lehetett volna a jó szándékú pap), majd jön a rendőrségi és osztrák kapcsolataival egyaránt dicsekvő ellenszenves nepper, aki felbecsültetés ürügyén elviszi, majd „a postán elhagyja” az ikerserleg egyik felét, és utána azt bizonygatja, úgyis csak értéktelen másolat volt.

full_004817.jpg
Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció

Több mint fél évszázados történelemmel büszkélkedhet a ma is élő nemzetközi művészeti mozgalom, a MADI, amely Dél-Amerikából indult, majd a világ számos országába továbbgyűrűzve fejlődött tovább. Itthon kevesen ismerik az irányzatot, bár egyik alapítója a magyar származású Gyula Kosice volt, a geometrikus absztrakt művészeti áramlat hazai életét pedig már húsz éve szervezi egy elkötelezett művész házaspár, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János.

Screenshot 2022-03-02 at 11.24.08.jpg
Pars pro toto, totum pro parte,

Kik örülhetnek annak, hogy bekerültek a modern magyar festészet remekeit felsorakoztató válogatásba? Mennyire objektív a kánonképzés, kihez forduljanak a reklamálók? Erre a legutolsó kérdésre tudjuk a választ: tempus omnia revelat.

81-10-6.jpeg
Főz, süt, fűt

Sorra rendezik a konyhaforradalommal, designnal és gasztronómiával kapcsolatos kiállításokat az egyébként nem kifejezetten erre szakosodott kiállítóhelyeken. 2011-ben a MoMA-ban Counter Space címen nyílt az első konyhatörténeti tárlat, az idei milánói Art & Food Vadas József szavaival rituális látványshow a konyha körül*, és idén nyáron Bécs is konyhaszemlét tartott. Nemrég zárt a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) Konyha/bútor kiállítása, amely bútortörténet mellett az új trendekre koncentrált.

full_004809.jpg
Bloomsday a Bálnában

Egy rendes dublini – és a világ minden más táján élő Ulysses-fan – június 16-án ünnepli a Bloomsdayt, megemlékezvén arról a híres napról, amelyen James Joyce először találkozott múzsájával, későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel. Ez a nap, egy átlagosnak mondható szerelem történetének kezdete valószínűleg nem sok mindenkit érdekelne, ha Joyce maga nem datálta volna ugyanerre az időpontra világhíres tudatfolyamregényét. Leopold Bloom egy napjának teljes története, a vaskos Ulysses egész cselekménye 1904. június 16-án játszódik.

81-13-3.jpeg
A nyolcadik művészet mestere

A nyolcadik művészet, a rajzfilm olyan csodálatos világba visz el bennünket, ahol a 7 éves és a 77 éves néző egyformán gyerekké válva élvezi a megelevenedett rajzot…” – írta 1960 körül a rajzfilmgyártásról és annak múltjáról Macskássy Gyula.1 Erről, vagyis a rajzfilmgyártásért az 1930-as évektől folytatott heroikus küzdelemről szól a nemrég megjelent kötet.

Screenshot 2022-03-02 at 10.57.18.jpg
A Kröller-Müller

Amikor Helen Kröller-Müller kiváló kortárs gyűjteményét egy erdő közepén álló épületbe költöztette, meg volt győződve arról, hogy a harmincas években a távolság már nem lehet akadály. Tévedett. Még ma sem mindenki tudja, és ha hallott róla, sem veszi a fáradságot, hogy felkeresse Hollandia első modern művészeti múzeumát (nem mellesleg második legnagyobb Van Gogh-kollekcióját), alig egyórányi autóútra Amszterdamtól. És még ha csak Van Gogh lenne…