Artmagazin 81
Közeledik a Design Hét, amikor minden a minket körülvevő tárgyakról szól. Címlapunkra is ezért került szögesdrótos éjjeli lámpa: nem nagyon tudtunk ennél aktuálisabb itthoni design-műtárgyat most elképzelni. Pedig nem is emiatt készült, csak a művészi intenciót utolérte a valóság.
Tudósítunk Mona Hatoum párizsi kiállításáról is, aki a Pompidou tereibe csinált drótháló-ketreceket, és bemutatjuk Katarina Šević Leopold Bloom-díjas projektjét – ezek sem mentesek történelmi és aktuálpolitikai felhangoktól, mint ahogy az az amerikai utcai étterem sem, ahol mindig az határozza meg az étlapot, hogy kivel van éppen az USA-nak politikai konfliktusa.
Szintén a design jegyében, konyhatörténet is szóba kerül, kiderítjük, minek köszönhették a hetvenes években felnövő gyerekek az evés közben fellépő klausztrofóbiát, illetve milyen illúziókból következett a modern konyha ideája. Innen már csak egy kis lépés, hogy edényekkel foglalkozzunk, ezüstserlegek útját kövessük a Kádár-kori műkereskedelem egy inkább bűnügyi hírekbe kívánkozó esetén keresztül. Aztán a viselettörténet sem maradhat ki: 14. századi freskókon láthatjuk, milyen kun süvegekben jártak a magyarok, amikor itáliai városokat ostromoltak Nagy Lajos királlyal az élen, és az is kiderül, mi a kordován.
Képzőművészetről is szó esik, legendás székesfehérvári kiállításokra emlékezve, és azt boncolgatva, vajon mi alapján dől el, milyen művek kerülnek egy, az utóbbi évtizedek remekműveit felvonultató válogatásba. Olvasóink megtudhatják, mi az a MADI és mi köze Váchoz, de más nemzetközi hírű szobrokról is írunk, amiket pedig Veszprémben lehet még ősz közepéig látni. És a hab a tortán: a Kröller-Müller-gyűjtemény, ugyancsak szobrokkal és Van Goghokkal a hollandiai Otterlóban. Végül egy találós kérdés: Varázslat és tündérmese, Emberi kéz teremtette, Csodaszalag, ha ezt látod, Magad benne megtalálod.
Mi az? A választ a 61. oldalon találják.
Topor Tünde
Artmagazin főszerkesztő
Tartalomjegyzék:
4 Artanzix
6 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ: don juan de zurbarán
8 Horányi Attila: ESEMÉNY A POMPIDOUBAN – Mona Hatoum retrospektív kiállítása
10 Topor Tünde: A SZAVAK NEM ELEGEK – beszélgetés Fodor Jánossal
18 Mucsi Emese: bloomsday a bálnában
22 Szikra Renáta: a kröller-müller
28 P. Szűcs Julianna: Pars pro toto, totum pro parte, avagy Kovalovszky redukciós listája Balatonfüreden
32 Winkler Nóra: Veszprémi vendégség – vasak Vassnál
36 Nevelő Judit: Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció
40 Német Szilvi: KULINÁRIS BÉKEFENNTARTÓK AZ USA-BAN
42 Szikra Renáta: FŐZ, SÜT, FŰT – A konyha metamorfózisa – Interjú Branczik Mártával, a Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményének vezetőjével
50 Papp Júlia: Az „elvesztett” serleg – Műkereskedelem és műtárgyvédelem az 1950-es években
54 Fehér Ildikó: A Történelmi Képcsarnok középkori falképmásolatai
60 Katona Anikó: A nyolcadik művészet mestere – Macskássy Gyula
Veszprémi vendégség – vasak Vassnál
Nyár derekán, dőlő hőségrekordok közepette diadalmas vasszobrok álltak fel Veszprém közterein. A kezdetben matematikai képleteken, a véletlen fogalmán filozofáló, később gigantikus léptékbe váltó francia szobrász, Bernar Venet művei Bázel, Szöul és Luxemburg után október végéig a Vass Gyűjteményben vendégeskednek.
A szavak nem elegek
Több csatornán is fut a tévében a Dr. Csont című sorozat, amelyben, a címből kitalálhatóan, a főszereplőnő csontmaradványok alapján deríti ki egy-egy bűntény tettesét. Ehhez a mintát egy olyan orvosnő jelentette, aki a pompeji ásatásokon dolgozott, és a megkövült lávafolyamból fejtette ki a megkövesedett testeket. Fodor János művei között egy csomó öntvény szerepel, de nemcsak ezekre jellemző, hogy archeológiai, a művészetet a tudománnyal és a véletlenekkel párosító szemlélet termékei. Egyébként pedig olyanok, hogy 100-200 év múlva, ha múzeumon kívül, csak úgy, találnak majd tőle valamit, művészettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy az a valami micsoda és hogy keletkezhetett.
Esemény a Pompidouban
Azt hiszem, a döbbenet a legjobb szó arra, amit Mona Hatoum párizsi gyűjteményes kiállításán éreztem. Öt percbe se telt, hogy rátelefonáljak családom tagjaira: hagyják a Matisse-okat, Mondrianokat és Rothkókat a Pompidou negyedik emeletén, és azonnal jöjjenek az ötödikre, mert ezt látniuk kell. Elég határozott lehettem, mert jöttek azonnal.
Don Juan de Zurbarán
Noha Francisco Zurbaránt is csak pár évtizede fedezték fel újra, fiáról, Juan de Zurbaránról még kevésbé tudtunk.
A Történelmi Képcsarnok középkori falképmásolatai
Miért visel zsírral impregnált bőr vértet és magyar süveget Szent Orsolya kérőjének angol kísérete egy trevisói kápolna középkori freskóján? Viselettörténeti kuriózumokról és a freskómentő eljárás izgalmas technikájáról egyaránt szó esik Nagy Lajos itáliai hadjáratának egyik különös emléke kapcsán.
Kulináris békefenntartók az USA-ban
Ritkán hallani olyasmiről, hogy egy törzsvendég azért követeli, hogy vegyenek le egy menüsort kedvenc étterme kínálatáról, mert az Egyesült Államok és Kuba között megindultak a diplomáciai tárgyalások. Ennek fényében pedig már nincs értelme ott enni, gondolja. A panaszkönyvi bejegyzés – még akkor is, ha csak a közösségi hálón hagy nyomot – különösen cseng, de nem egy olyan étkezdében, ahol a konfliktusokba csomagolt étel a konyhafőnök ajánlata.
Az „elvesztett” serleg
Szocializmus kori krimi, kár, hogy nem lett belőle film. Ahogy a kitelepítéstől félő, jó családból való tulajdonos átmenekíti kincsszámba menő ezüstserlegeit a vidéki plébániára (esetleg Pécsi Sándor lehetett volna a jó szándékú pap), majd jön a rendőrségi és osztrák kapcsolataival egyaránt dicsekvő ellenszenves nepper, aki felbecsültetés ürügyén elviszi, majd „a postán elhagyja” az ikerserleg egyik felét, és utána azt bizonygatja, úgyis csak értéktelen másolat volt.
Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció
Több mint fél évszázados történelemmel büszkélkedhet a ma is élő nemzetközi művészeti mozgalom, a MADI, amely Dél-Amerikából indult, majd a világ számos országába továbbgyűrűzve fejlődött tovább. Itthon kevesen ismerik az irányzatot, bár egyik alapítója a magyar származású Gyula Kosice volt, a geometrikus absztrakt művészeti áramlat hazai életét pedig már húsz éve szervezi egy elkötelezett művész házaspár, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János.
Pars pro toto, totum pro parte,
Kik örülhetnek annak, hogy bekerültek a modern magyar festészet remekeit felsorakoztató válogatásba? Mennyire objektív a kánonképzés, kihez forduljanak a reklamálók? Erre a legutolsó kérdésre tudjuk a választ: tempus omnia revelat.
Főz, süt, fűt
Sorra rendezik a konyhaforradalommal, designnal és gasztronómiával kapcsolatos kiállításokat az egyébként nem kifejezetten erre szakosodott kiállítóhelyeken. 2011-ben a MoMA-ban Counter Space címen nyílt az első konyhatörténeti tárlat, az idei milánói Art & Food Vadas József szavaival rituális látványshow a konyha körül*, és idén nyáron Bécs is konyhaszemlét tartott. Nemrég zárt a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) Konyha/bútor kiállítása, amely bútortörténet mellett az új trendekre koncentrált.
Bloomsday a Bálnában
Egy rendes dublini – és a világ minden más táján élő Ulysses-fan – június 16-án ünnepli a Bloomsdayt, megemlékezvén arról a híres napról, amelyen James Joyce először találkozott múzsájával, későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel. Ez a nap, egy átlagosnak mondható szerelem történetének kezdete valószínűleg nem sok mindenkit érdekelne, ha Joyce maga nem datálta volna ugyanerre az időpontra világhíres tudatfolyamregényét. Leopold Bloom egy napjának teljes története, a vaskos Ulysses egész cselekménye 1904. június 16-án játszódik.
A nyolcadik művészet mestere
A nyolcadik művészet, a rajzfilm olyan csodálatos világba visz el bennünket, ahol a 7 éves és a 77 éves néző egyformán gyerekké válva élvezi a megelevenedett rajzot…” – írta 1960 körül a rajzfilmgyártásról és annak múltjáról Macskássy Gyula.1 Erről, vagyis a rajzfilmgyártásért az 1930-as évektől folytatott heroikus küzdelemről szól a nemrég megjelent kötet.
A Kröller-Müller
Amikor Helen Kröller-Müller kiváló kortárs gyűjteményét egy erdő közepén álló épületbe költöztette, meg volt győződve arról, hogy a harmincas években a távolság már nem lehet akadály. Tévedett. Még ma sem mindenki tudja, és ha hallott róla, sem veszi a fáradságot, hogy felkeresse Hollandia első modern művészeti múzeumát (nem mellesleg második legnagyobb Van Gogh-kollekcióját), alig egyórányi autóútra Amszterdamtól. És még ha csak Van Gogh lenne…