Artmagazin 83
Címlapunkon alma, drapéria, kancsó és egy tájkép sarka: egyszerű csendélet-téma, leegyszerűsítésen alapuló technikával festve. Nyomdai raszterpontok felnagyítása, és szinte csak az alapszínek használata, a minimálisnál is kevesebb festőiség – mégis hat. Sőt pop. E számunk cikkeit olvasva be lehet járni olyan utakat, amiket a 20. században a hagyományos festőiség kiváltása miatt választottak művészek. Ellentétes utakat is, mert mondjuk a pop-artot, amelynek különleges és különös bemutatása zajlik épp a Ludwig Múzeumban, nyugodtan szembeállíthatjuk a bioromantikával, amelynek legklasszikusabb magyar megvalósulásával a Pécsen most látható Gyarmathy Tihamér-kiállításon találkozhatunk. Megtapasztalhatjuk azt is, milyen amikor a két ellentétes törekvés egyesül, például Braun András túl korán lezárult életművében, amelyben sokszor fogyasztási cikkek nyomtatott plakátokból kivágott részletei kavarognak magasabb összefüggések vagy épp a tudat szempontjából mélyebb állapotok ábrázolását megcélozva. Láthatjuk azt is, hogy a művészi munka hagyományos formációiként továbbélő művésztelepek egyikén, Gernyeszegen milyen munka zajlik, a természet közelsége milyen erős inspirációt jelent a művészi tevékenység eredetének, legkézenfekvőbb funkcióinak kutatásához. Persze ehhez nem is kell feltétlenül vidék. A várost is lehet olyan rengetegként kezelni, ami mitikus elképzelések táptalaja, ahol ki lehet alakítani saját rítusokat és ami biztosítja az alapanyagot a túlélést mentálisan megkönnyítő civilizációs terméktörmelékek gyűjtögetéséhez. A Nemzeti Galéria-beli El Kazovszkij-kiállításon ezek a labirintusában bolyonghatunk, és itt szembesülünk minden kérdések kérdésével: elszáll-e a lélek? A kiállításokat nézve, a cikkeket olvasva pedig ezzel: valamennyire visszaidézhető-e?
Topor Tünde
Tartalomjegyzék:
4 ARTANZIX
6 Adél Thüroff: A MODERN FOTOGRÁFIA ELFELEDETT HŐSNŐJE – Germaine Krull (1897 – 1985) retrospektív kiállítása Berlinben
10 P. Szűcs Julianna: KÁR – A Ludwig Múzeum pop-art kiállításáról
14 Német Szilvi: A VÁSÁR LEGSZEBBJÉNEK – Interjú Natalija Vujosevic-csel, a montenegrói Kortárs Művészeti Intézet alapítójával és Jelena Stanovnikkal, a Trema kiadó vezetőjével
18 Mélyi József: HÉTKÖZNAPI NACIONALIZMUS
22 Keserü Katalin: GERNYESZEGI KÉPEK
30 Reichart Dóra: FELHŐKARCOLÓTÓL A KOMBINÁLT BÚTORIG – Feuer Gusztáv és Kurz Auguszta pályaképe
36 Hornyik Sándor: MÉRÉSI PROBLÉMÁK AZ ABSZTRAKT MŰVÉSZET KÖRÜL – Gyarmathy Tihamér művészetének helye
42 Muskovics Gyula: ELSZÁLL-E A LÉLEK – El Kazovszkij életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
50 Topor Tünde: INTERJÚ BRAUN ANDRÁSSAL
58 Zombori Mónika: STÚDIÓ KIÁLLÍTÁSOK A KORABELI DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN – 2. rész: A hetvenes évek
Felhőkarcolótól a kombinált bútorig
Milyen pályamódosításra kényszerít alkotókat a történelem, és milyen felhőkarcoló nem valósult meg Budapesten? Milyen formációban épültek a nagy svábhegyi szállók, amik épp most kerültek helyi védettség alá, és hogy néztek ki belülről? Art deco belsőépítészet és a numerus clausus összefüggései, avagy egy pálya- és házastársi életút rövid története.
Interjú Braun Andrással
Szeptemberben, 48 éves korában meghalt Braun András képzőművész, aki után különleges technikákkal létrehozott – montírozott, különböző sablonokra fújt – pszichedelikus absztrakt képek maradtak. Méltatás helyett olyan beszélgetést közlünk vele, amely egy róla tervezett portréfilmhez készült videofelvétel hanganyaga. A portréfilmhez először egy nyaraláson, a Tisza mellett készültek felvételek, majd András Aradi utcai műtermében. A műtermi beszélgetés eredetileg két részből állt volna, ebből sajnos csak az első rész valósult meg, amelyben a kezdetekről, az indulásról esett szó; azt, hogy hogyan dolgozik, miket csinál éppen, már nem sikerült felvenni. Az itt közölt interjú a 2012. november 6-án rögzített beszélgetés minimálisan szerkesztett változata; igyekeztünk az eredeti szövegből minél többet megtartani.
Stúdió kiállítások a korabeli dokumentumok tükrében
Sorozatunk második részében először úgy tűnik győz a reakció a Stúdióban, de aztán az autodidakták felvételével új erőre kapnak a jók, hogy számos akadályon átverekedve magukat (és közben jelentős vérveszteséget szenvedve) győzelemre vigyék az újfajta művészet ügyét, és a jubileumi kiállításon a Nemzeti Galéria falain belül megjelenhessenek az első installációk. Avagy hogyan mászott elő fonnyadt bimbókból a miniszter 1224-es italbolt előtt elhaladó fekete Mercédesze.
Mérési problémák az absztrakt művészet körül
Ki gondolná, hogy Gyarmathy Tihamér képei kezdetben nem kigondolt konstrukciók voltak, hanem ábrázolni igyekeztek mindazt, ami szabad szemmel nem, vagy csak alig látható? Mit is akartak a bioromantikusok, és végül hogyan alakult a Kleehez fogható magyar művész festői programja? Hogyan történik a gondolati tér geometrikus vizualizációja? Szerzőnk Pécsen járt.
A vásár legszebbjének
Idén már ötödszörre adtuk át a budapesti kortárs művészeti vásárok legszebb (értsd legmenőbb, leginnovatívabb, a kiállított művek között a legérdekesebb összefüggéseket mutató, az Artmagazin koncepciójával leginkább egybecsengő) standjának járó díjunkat, ami most egy aranyszínű alma sablon-plakettben testesült meg. Ennek segítségével fújtuk rá az alma jelet a montenegrói Kortárs Művészeti Intézet standjának falára. A győztes kiállítókkal készített interjúnk következik.
A MODERN FOTOGRÁFIA ELFELEDETT HŐSNŐJE
Man Ray maga mellett őt tartotta a kor legjobb fotósának – ma pedig egyike lenne az avantgárd elfelejtett hősnőinek, ha egy német házaspár kitartó nyomozása vissza nem helyezte volna az őt megillető helyre. Radikális politikai nézetei és kíváncsisága nemegyszer sodorták extrém helyzetekbe hosszú és kalandos élete során. Fények és árnyak, gépóriások és lágy aktok: Germaine Krull élete és művészete mindig a végletek között mozgott.
Elszáll-e a lélek?
„(…) a szerelemben tényleg megmutatkozik valami isteni, de mindenképpen valami pokoli is, mert annyira szörnyű, annyira a bezártságra utaló, negatív minden, ami a szerelemből áramlik az emberre, annyira embertelen, hogy az már emberfölötti. Ha ebben mégis megjelenik valami emberfölötti, az a csoda. A csoda az, hogy az ember szerelmes valakibe, és az viszontszereti őt.”
Gernyeszegi képek
Milyen művek születnek egy erdélyi barokk kastélyban, ha az épületet, a parkot, a park szobrait, fáit és a kert végében folyó Marost mind-mind ihletforrásnak tekintik a nyárra odaköltöző művészek, és a hívószó először a múlt és jelen, aztán a víz? Természet- és performatív művészet találkozása a hagyományos műfajokkal, tájátalakítás, trompe-l’oeil, pszeudo-restauráció – mindez egy művészettörténész szemével, kitekintéssel az előképekre és egyéb érdekes kapcsolódásokra.
Kár
Népszerű lesz-e a Ludwig Múzeum pop-art kiállítása, aminek rendezői jól érzékelhetően nem a klasszikus utak közül választottak, sem koncepcióban, sem elrendezésben? Az East Side Storyból kiderül-e, mi a különbség a Nyugat túlfogyasztástól pörgő-megcsömörlő és a Kelet hiánygazdaságok zárványaiban mocorgó művészete között? Kapunk hideget, meleget.
Hétköznapi nacionalizmus
Zászlót leordító ember, putyinista ifjúsági tábor, felvágott erekből folyó nemzeti színű román vér, különös szertartás a szerb–magyar határon, színes kamuflázs zászlósorok, vérrel festett kördiagram, zászlónyelű ásó, terepasztal szobormakettekkel, dinoszaurusz a metróban, a nagymama díszmagyarja és a nagypapa keresztlevele: ilyen képzetek társulnak különböző országok különböző művészeinek nemzeti érzéseihez. Megtaláljuk-e köztük azt, ami a miénkhez hasonlít, vagy nézzünk magunkba és keressünk sajátot?