Artmagazin 84
Kedves Olvasóinknak ezúton is boldog, sikeres és vidám 2016-ot kívánunk!
6 ARTANZIX
8 Birkás Ákos: ÖRÖMZENE, MACSKAZENE
– Egy festő jegyzetei a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti
Múzeum pop art kiállítása kapcsán
16 Horányi Attila: ÜRESSÉG – Xu Zhen Grazban
18 Egger Zsófia: MESEBOLT – Kaeszné Lukáts Kató csomagolásai
a bécsi Altmann & Kühne csokoládéüzlet számára
26 Szikra Renáta: A PÁRIZSI NŐ – Vigée Le Brun
28 Vécsey Alex: FESTETICS LÁSZLÓ, A MAGYAR HERKULES
– Johann Jakob Stunder festményén
34 Fehér Ildikó: LIBER VERITATIS – Markó András vázlatkönyve.
Firenze elfeledett Markói II. rész
38 SZUBJEKTÍV KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
40 Sípos László: KLIMT / SCHIELE / KOKOSCHKA ÉS A NŐK
– Kiállítás a bécsi Belvederében
44 Kiállításajánló: ELVARÁZSOLT KASTÉLY
Olafur Eliasson "barokk" kiállítása a bécsi Winterpalais-ban
46 Simon Bettina: ÉGBE EMELT UTCÁK, AVAGY A JÓLÉTI
ÁLOM VÉGE – Balfron Tower – Ernő Goldfinger
brutalista utópiája
52 Boros Géza: HUNGÁRIA A LIDÓN
54 Zombori Mónika: STÚDIÓ KIÁLLÍTÁSOK A KORABELI DOKUMENTUMOK
TÜKRÉBEN – 3. rész: A nyolcvanas évek
Stúdió kiállítások a korabeli dokumentumok tükrében
Páros évben budapesti, páratlanban vidéki helyszín, konkurens macskakiállítás, irritáló művek, építkezési terület, lakályos lövészárok, új szenzibilitás, siralomház, elmegyógyintézet, artikulálatlan őskiáltás. Fokozatos függetlenedés a felettes szervtől, végül a verebek kiszabadítása.
Hungária a lidón
„Mi, nem olaszok, leginkább azért zarándokolunk Itáliába, hogy megtaláljuk ott azt, ami nálunk nincs, a múltnak emlékeit” – írta Elek Artúr 1913-ban.1 Különösen izgalmas a találkozás, amikor nem egyszerűen csak egy szokásos helyi nevezetességre, hanem olyan helyre bukkanunk, amelyhez a múltban nekünk is közünk volt. Például, mert ott járt Ady Endre.
Égbe emelt utcák, avagy a jóléti álom vége
Önkormányzati bérlakások beton lakótoronyban valahol London külvárosában. Csakhogy ami ötven évvel ezelőtt a város szélének számított, ma már a közepe. És ami valaha lélektelen óriáskaszárnyának tűnt a többség szemében, mára műemléki védettséget élvez, mint a modernista építészet különleges példája, esetleg művészeti megnyilvánulások kultikus színhelye. De mi egy épület? Csak a betonváz, vagy életmódfelhő, a benne lakók épületgenerálta közössége is? És mi köze mindennek a 007-es ügynökhöz?
Festetics László, a magyar Herkules
A legendás Georgikon-alapító, Festetics György erkölcsi leckével ajándékozta meg fiát huszadik születésnapjára. És hogy ne csak szó legyen, mely elszáll, az atyai intelmet egy allegorikus festmény formájában adta át. A lecke végül mégis falra hányt borsónak bizonyult, ám a kép a felvilágosodás kori magyarországi művészet egyik legszebb alkotása lett.
A párizsi nő
A festőnők karrierje mindig izgalmas téma, különösen, ha egy elegáns párizsi hölgyről van szó, aki a francia történelem legizgalmasabb és legviharosabb időszakában ért karrierje csúcsára, mint Marie Antoinette udvari portréfestője.
Üresség
Tulajdonképpen dermesztő a látvány. Balra hatalmas monitorok egymás mögött, öt összesen, rajtuk ugyanaz a rövid videó fut: elképesztően intenzív neonszínekben pompázó massza kavarog, akárha fagylaltot látnánk egy látványcukrászdában vagy tortadíszítést alig fél méterről. Mindezt bevásárlóközpontokból ismerős háttérzene kíséri. Jobbra egy bolt, pénztárral, pénztárossal, bevásárlókosárral, polcokkal és temérdek áruval, kínai feliratú Coca-Colától Tobleronén át különféle kekszekig, testápolóktól gyógyitalokig. Középen különös hot dogok sorakoznak két sorban: az átlagosnál háromszor nagyobbak, és a virslik mindkét vége egyegy bajszos-szakállas, hosszú hajú üvöltő fejben végződik, szem és orr nélkül. De miért üvölt? És mit? És miért a rosszullétig ínycsiklandozó kavargó massza a monitorokon? Egyáltalán miből van? És mit keres egy mini szupermarket a grazi Kunsthaus második emeletén?
Liber Veritatis
A kisebbik Markó fiú vázlatkönyvét, a 17. századi nagy francia tájképfestő, Claude Lorrain azonos című grafikai sorozatára utalva, Liber Veritatis néven publikálták Olaszországban, de a mai napig feldolgozatlan maradt a magyar szakirodalomban. Pedig az oeuvre hiányzó tételeire is fényt deríthet, hiszen Markó András rajzgyűjteménye egyben pontos műtárgyjegyzék is volt, vázlatai hátoldalán a későbbi olajfestmények tulajdonosait névvel és címmel tüntette fel, amely akár a lappangó képek utáni nyomozásban is segítséget jelenthet.
Klimt/Schiele/Kokoschka és a nők
A nőkérdés megítélése 1900 körül homlokegyenest különbözött a ma megszokottól. Az azóta eltelt több mint száz évben a nők filozófiai, szociális és gazdasági helyzete a hagyományos társadalmi berendezkedés módosulása révén átértékelődött. A Belvedere kiállítása a modern szexuális identitás kialakulása felé vezető út kezdeti fázisába nyújt bepillantást az osztrák festészet legnevesebb alakjainak nőábrázolásain és pályaképén keresztül.
Mesebolt
Ki tervezte Bécs legelegánsabb édességboltjának egész világon ismert, fekete alapon színes jelenetekkel díszített csokoládésdobozait, amit aztán, ha a csoki elfogyott belőle, a boldog megajándékozottak fő helyen tartanak az öltözőasztalkán, ékszereket őrizgetve benne? A különböző források a leghíresebb osztrák designereket sejtik tervezőként, de a tervek és a néhol feltűnő monogramok azt bizonyítják, hogy az egyik legkedveltebb ausztrikum (vagy wienerikum) tervezője magyar: a legendás Lukáts Kató, mesés minták és gyerekeket boldogító képek megrajzolója, aki az art deco finom konstruktivizmusát néha magyar népi motívumokkal, néha kínai paravánok látványelemeivel, néha pedig a bécsi biedermeier világával ötvözte.
Örömzene, macskazene
Ahogy belépek, látom, ez örömkiállítás. Milyen remek korszak volt! Nem a saját szerencsétlenkedő ifjúságom nosztalgiája miatt, az biztos. Maga a hatvanas évek volt nagyszerű. Ki hiszi el ma ezt nekem?