Artmagazin
full_004737.jpg

Artmagazin 88

Címlapunkon szenzáció: Gerlóczy Gedeon terve 1963-ból egy Csontváry Múzeumhoz, a festő intenciói szerint, de a legjobb modernista elvek alapján. Egyszerű, tájba simuló tömegképzés, felülről jövő, természetes fény, átrium kerttel, koncertterem, könyvtár és a kiállítótérben elegendő távolság a rálátáshoz minden nagy festményre. Ezt kell elképzelnünk a címlap (illetve a belül is közölt rajzok) alapján. Gerlóczy Gedeon, Csontváry hagyatékának megmentője ugyanis építész volt, például a Balesetit is ő tervezte.

És nem akarjuk borzolni a kedélyeket, de a Csontváry Múzeumot a Ligetbe szánta, egy olyan, azóta lebontott épület, a régi Iparcsarnok helyére, amelyben Csontváry többször is kiállított. A tervet akkor ismerhettük meg, amikor a Gerlóczy család történetének kezdtünk utánajárni, ekkor kerültünk kapcsolatba Gerlóczy Gáborral, akinek nyílt levelét Reflex rovatunkban közöljük. Publikálásuk persze nem jelenti azt, hogy szeretnénk még egy épületet a Ligetbe, de fontosnak tartjuk, hogy mindenkinek tudomása legyen arról, milyen megállapodást kötött a magyar állam a Csontváry-képek tulajdonosával, és mik voltak Gerlóczy Gedeon szándékai nagylelkűen közkinccsé tett javaival. Háttéranyagunk pedig elkezdi felfejteni a családtörténetet.

Másik témánk, amit körüljárunk, több oldalról is megvilágítunk, megmutatjuk, honnan jött, mi most és hová tart: a design. Írunk az Iparművészeti Múzeumról, a New York-i Moholy-Nagy László-kiállításról, beszélgetünk Fülöp Józseffel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorával, és egy nemzetközi karriert befutó, Svédországban élő magyar designerrel, Palotai Gáborral. Az animáció is szóba kerül, így lesz egy cikkünk Kiss Vilmáról, a festőnőről, aki a francia rajzfilmgyártás születésénél is jelen volt. Arról is szó esik majd, hogyan lehet egy képzőművész inspirációs forrása a haditechnológia és az ott használt anyagok, de jártunk Velencében is, erről szól Jelentés a frontról című összeállításunk. Olvasóink nézegethetnek Chanelba öltöztetett magyar modelleket vagy Szinyei Merse Pál feleségét a fűben fekve, de ez már a festők magánéletét boncolgató új sorozatunk nyitódarabja. És végül egy könyv: szerzőnk a Művészeti Alap történetének feldolgozását ismerteti, illetve kritizálja.

TARTALOM

4 REFLEX 

6 ARTANZIX 

8 Szántó András: MOHOLY-NAGY NEW YORKBAN – A komplexitás kápolnája 

12 Topor Tünde: A DESIGNER MINT... – Beszélgetés: Palotai Gáborral 

20 Mucsi Emese & Szilágyi Róza Tekla: JELENTÉS A FRONTRÓL – Jó példák a 15. Velencei Építészeti Biennáléról 

24 Topor Tünde: AZ EGYETEMNEK JÖVŐKUTATÓ INTÉZETKÉNT KELLENE MŰKÖDNIE... – Beszélgetés Fülöp Józseffel, a MOME rektorával 

30 KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ – HÁROM SZÍN: ZÖLD 

32 Kopócsy Anna: AZ ÁTVÁLTOZÓ MŰVÉSZADALÉKOK – KISS VILMA – WILMA DE QUICHE FESTŐI ÉLETMŰVÉHEZ 

38 Kaszás Gábor: WANTED-BERLIN – Lappangó alkotások az emigrációból 

44 Winkler Nóra: OTTHONOS HAUTE COUTURE 

50 Sirbik Attila: TOTÁLIS MOST – Jegyzetek és gondolatok Fridvalszki Márk művészete kapcsán 

56 A GERLÓCZY CSALÁD I. RÉSZ – Gerlóczy Gedeon és felmenői 

62 Nyáry Krisztián: „A CSALÁDI BOLDOGSÁG MINDENÉRT KÁRPÓTOLHATOTT VOLNA” – Szinyei Merse Pál és Probstner Zsófia 

68 Zombori Mónika: AZ ÁLLAMI MECENATÚRA FÉL ÉVSZÁZADA, AVAGY A MŰVÉSZEK BEVONULÁSA AZ ALAPBA

full_004954.jpg
A KOMPLEXITÁS KÁPOLNÁJA

Május utolsó napjaiban és ötven év óta először Moholy-Nagy-kiállítás nyílt Amerikában. A New York-i Guggenheim nagyvonalú gálavacsorájának nemzetközi vendégei között szerzőnk, Szántó András is elsőként láthatta a múzeumot betöltő anyagot. Az Art Basel mellett számos globális márka művészeti tanácsadójaként dolgozó Szántó nemcsak azt értékelte, milyen mainak hat Moholy életműve, és mennyire jól mutat a Frank Lloyd Wright épületben, hanem hogy a kiállítás milyen fontos lépés az egész magyar művészet számára.