Artmagazin
Hommage á Kurtag- cover.jpg
Bak Imre / Kurtág György

IMG_4436.jpg
Elsöpört vagy elsöprő nők? Boszorkánygyűlés Óbudán

68.753.JPG
Európa közepe: Szentendre

vakuum-pink.jpg
Vákuumból a levegőre

csobothkover.jpg
Lehúzhatsz még egy bőrt, van alatta másik

Alexander Wessely Kortex című kiállításáról a Fotografiska stockholmi bázisán.

Tamas Dezso - Transcript - detail 02.jpg
Szénbe száradt sikolyok

Dezső Tamás munkásságának egyik fő fókusza humán és nonhumán viszonya. Legújabb munkái az Einspach galériában megrendezett, Kóda című kiállításán pedig ezen belül is az emberi megismerés és értelmezés lehetőségeivel foglalkoznak.

muzslai_cover.jpg
Önszerveződés és önreflexió – gondolatok A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben című kiállítás kapcsán

Idén nyáron országszerte nyíltak kiállítások 20. századi magyar alkotónők műveiből, melyek különböző nézőpontok, koncepciók szerint mesélnek a művészetet hivatásul választó nők helyzetéről és megítéléséről. A pécsi Modern Magyar Képtár igen nagy feladatra vállalkozott, hiszen a téma egyik origójának tekinthető az az 1931-ben megalakult csoportosulás, az Új Nyolcak, vagy hivatalos nevén a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Új Csoportja, amelynek műveiből időszaki tárlatot rendezett. A kurátorok a múzeum munkatársai: Nagy András esztéta és Szakács Vanda Kíra művészettörténész, a kiállításhoz tartozó szöveget pedig a téma egyik szakértője, Kopócsy Anna állította össze.

részlet.JPG
Két pécsi, akik rengeteget nézhették ezt a képet. Egy festő és egy esztéta gondolatváltása

16_Giorgi Gago Gagoshidze_Hito Steyerl_Miloš Trakilović_MISSION ACCOMPLISHED BELANCIEGE_2019.jpg
Könnyedén a „botpokolban” találhatjuk magunkat

kolodkodobozcover.jpg
A művészet értékelés-elmélete (művészetfilozófiai kísérlet)

2022 tavaszán Pólya Zsombor fiatal képzőművész bedobozolta Kolodko Mihály Dunakorzón álló bronzszobrát (2014), amely Roskovics Ignácot ábrázolja festés közben, s amelynek eredetijét Kolodko először Ungváron állította fel 2012-ben. Pólya „fragile” feliratú deszkadobozát gerillaakcióként helyezte el Kolodko szobra körül, miután a szobrot becsomagolta, hogy ne érhesse kár, és ezzel „elszállításra ítélte”, mivel, mondja a művész „szeretném azt gondolni, hogy nem ez jellemzi a budapesti ízlést…”. Az akciót a 24.hu-n megjelent cikk írója számára azzal indokolta, hogy Roskovicstól „távol állt a plein air festészet, azaz valószínűleg soha nem festette ilyen módon egyik képét sem, így szobra többszörösen is hazug, jelentéktelen, harmadlagos tákolmány, a festészet közérthető és perverz metaforája, nem műalkotás, így műélvezeti értéke sem lehet” (Benedek 2022).

IPD-2221_press1 -2-.jpeg
„Látás mozgásban” – A kép időbelisége David Hockney-nál

A különböző kultúrákban alkalmazott térábrázolási megoldásokat kutató David Hockney munkásságában művészet és tudomány folyamatosan összefonódik, ezzel megidézi a reneszánsz művészek habitusát. A klasszikus akadémiai módszert meghaladva nem pusztán lemásolja a klasszikus képeket, hanem az adott kor optikai, geometriai hátterének ismeretében analizálja, értelmezi és gyakran újraalkotja őket. Ennek eredményeit gyakorló művészként nemcsak rengeteg műalkotása őrzi, hanem a gyakorlaton alapuló elméleti művei is.

crimes_cover.jpg
MEGINT EGY EVANGÉLIUM

David Cronenberg új filmje, a Crimes of the Future se az ökológiai katasztrófa által sújtott jövőbeli világában, se bonyodalmainak feloldásával nem tud igazán érdekes megállapításokra jutni. Eljövendő bűneinken túl viszont jövőképében fontos szerepet játszik a body art és a performance művészet, fiktív műalkotásai és bemutatott művészeti közege a mozi legizgalmasabb és leggondolatébresztőbb koncepciói.

kover_011.jpg
VISSZASEEDELT MÁR A PATYOMKIN PÁNCÉLOS, MON AMI?

A Pécsi Tudományegyetem oktatójaként és filmes szerzőként is ismert Lichter Péter újabb kísérleti játékfilmmel jelentkezett a nyár elején. A titokzatos stylesi eset című Agatha Christie-adaptáció következetesen folytatja a művész egyre öntörvényűbbé váló alkotásainak sorát.

IMG_5589.JPG
Memento mori

Napjainkban a kortárs képzőművészet kiemelten fontos témája bolygónk kizsákmányolása, a klímakatasztrófa, illetve az ezekkel járó disztópikus következmények. Ahogy a különféle növényi és állati fajok szépen lassan kezdenek eltűnni a Földről, úgy egyre inkább körvonalazódni látszik egy mesterséges, az egykori valóságot már csak illúzióként megjelenítő világ képe. A digitális fejlődés éppen ebben nyújt segítő kezet: a virtuális platformok fő célja is az, hogy minél hitelesebben leutánozzák a valódi létet. Martinkó Márk és Vadászi Zoltán fotósorozatai nemcsak egy ilyen disztópikus jövőt tárnak elénk, hanem a növényvilágot az idő múlása és a halál allegorikus alakjaként jelenítik meg.

fridvalszkihorizon22kover.jpg
68 89 21–22 420

Fridvalszki Márk a magyar alkotók azon szűk csoportjához tartozik, akiknek munkáit, korszakait, sőt side-projectjeit is mindig lereagálta a kortárs kritika, részletesen és értő módon dolgozta fel az elmúlt években, talán pont aktualitásuk és intellektuális megközelíthetőségük miatt. Ez a tavaly előtt a dunaújvárosi ICA-D-ben megrendezett Future Perfect – Befejezett jövő című kiállításban csúcsosodott ki, ahol Zemlényi-Kovács Barnabás áramvonalas kurátori gondozásában ismerkedhettek meg a befogadók a hatvannyolcas és nyolcvankilences jövőcsonkok látszólag színes és felszabadult, a mélyben viszont már bizonyára repedező világképeivel.