HAVI ARCHÍV – december
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk.
Éppen azért, hogy az általunk kedvelt, szeretett, sokszor forgatott Artmagazin-cikkek ne merüljenek feledésbe, néhány éve elkezdtük az Artmagazin Online HETI ARCHÍV rovatát, ahol minden szerdán valamelyik munkatársunk választott a heti aktualitásokhoz kapcsolódó tartalmat az Artmagazin nyomtatott és digitális archívumából.
Változtattunk a taktikán: immár minden hónap első szerdáján jelentkezünk, és egyszerre több archív tartalmat is ajánlunk, amiből a hónap során szabadon válogathatnak kedves olvasóink.
Íme a harmadik HAVI ARCHÍV, csupa decemberi történéshez és kiállításhoz kapcsolódó olvasnivalóval:
A héten startol Bullás József egyéni kiállítása a Deák Erika Galériában: a Rolling Colors a művész legújabb munkáit sorakoztatja fel, amelyek az elmúlt években elkezdett formai kísérletek folytatásai. Az Artmagazin 123. számában Winkler Nóra beszélgetett Bullás Józseffel a 60. születésnapja alkalmából – az interjúból többek között az is kiderül, hogy a címek miért mindig dátumok.
A Kisterem idei utolsó kiállítása Káldi Katalin Osztás című solo show-ja, amely amellett, hogy a művész legújabb műveit mutatja be, egy újonnan megjelent anyag felhasználásával készült tárgysorozatot is a nagyközönség elé tár. Káldi Katalinnal Winkler Nóra készített interjút az Artmagazin 9. lapszámban, illetve frissebb munkáiról, pontosabban a Paksi Képtár kiállításán láthatókról Topor Tünde írt a 113. számba.
Az Artmagazin 84. számának karácsonyi címlapján Lukáts Kató csomagolópapírja szerepel, amelyet az Altmann & Kühne számára tervezett. Egger Zsófia Mesebolt című cikke Bécs legelegánsabb édességboltjának termékeiről szól, elsősorban az azokat borító, színes grafikákkal ékesített csomagolóanyagokról, amelyek Lukáts Kató alkotásai. Sőt a szövegből az is kiderül, nemcsak csomagolást tervezett az Altmann & Kühnének, hanem közreműködött a cukrászda helyiségeinek megtervezésében – férjével, Kaesz Gyulával. Az Artmagazin archívumában még számos olyan címlap található, amelyek közvetlenül (vagy éppen közvetve) kapcsolódnak a téli időszakhoz, a karácsonyhoz.
Kihirdették az Esterházy Art Award 2021 díjazottjait – a kétévente odaítélt díjat Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám nyerte. A hír kapcsán Tranker Kata 2017-es a Paksi Képtárban rendezett kiállításáról született írásunkat, valamint Molnár Ráhel Ulbert Ádám munkáit összegző cikkét ajánljuk újraolvasásra. Sőt a két művész egy 2020-as közös kiállításának enteriőrképei is megnézegethetők! A nyerteseket 26 jelöltből választották – az ő közös kiállításuk Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 címmel 2021. december 1-től 2022. február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten.
Tavalyi karácsonyi lapszámunkban a Kisszebeni oltár felújításának kapcsán azzal foglalkoztunk, hogy vajon mi köze lehet az oltárnak a magyar brutalizmushoz? Az immár helyreállított, vasszerkezettel megtámasztott, redukált magasságú oltárváltozat azóta is megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban – az oltár történetének izgalmas olvasata pedig ezen a linken keresztül érhető el.
December negyedikéig látható az Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne című kiállítás a Képzőművészeti Egyetem aulájában, amely nemcsak a Képző történeti és női kultúrájával, de tágabb spektrumon is a női létezés, nézőpont témáival foglalkozik. Az Artmagazin hasábjain is rendre tematizálódnak alkotók nőiséggel, illetve feminizmussal foglalkozó munkái, életművei. Winkler Nóra 2014-es Nők, nők, nők című írása a szerző kedvenc női alkotóit, kurátorait és kultúraszervezőit mutatja be és villantja fel sorsaik kontinuitását. A magyar művészettörénet egyik meghatározó női művészcsoportjáról Gálig Zoltán írt öt évvel ezelőtt Nyolc nő, vagy a női Nyolcak címmel.
December másodikán nyílik és jövő januárig megtekinthető a Szimmetria ellenpontokkal – Festmények a 80-as évek második feléből és a 90-es évek elejéről című kiállítás a Knoll Galériában. Mélyi József Hans Knoll-lal készített interjújában a jelen tárlat fókuszai és alkotói is említésre kerülnek.
Februárig még megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban az európai avantgárd és Cézanne viszonyát, metszéspontjait bemutató Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című tárlat. Gilles Deleuze francia filozófus Cézanne alkotói szemléletét így foglalta össze: „Két út létezik a figurativitás meghaladására (vagyis az illusztráció és a narrativitás együttes meghaladására): vagy az absztrakt forma, vagy az Alak irányában. Az Alakhoz vezető útnak Cézanne adott egyszerű nevet: érzet. Az Alak az érzethez kapcsolódó érzéki forma; közvetlenül az idegrendszerre hat, amely eleven test. Az absztrakt Forma viszont az Agyat célozza meg, az agy közvetítésével fejti ki hatását, és közelebb áll a csonthoz. Persze nem Cézanne találta ki ezt az érzethez vezető utat a festészetben. De ő volt az, aki azelőtt példátlan jelentőséggel ruházta fel.” A Cézanne hagyatékról Gosztonyi Ferenc írt esszét tavaly Hommage à Cézanne címmel.