Ezt nézd! – Iszony, szentség, játék
Rövidebb a munkahét, de annál sokrétűbb befogadói élményt tapasztalhatunk meg: sáska járta gobelinek a Virág Benedek Házban, Krétától Toledóig ívelő vallásos festészet és világi portrék a Szépművészeti Múzeumban, művészetközvetítés a MODEM-ben (és a múzeumon kívül), mozgó szobrok és térbeli rajzok a Knoll Galériában, a női alkotói szabadság ára a Kassák Múzeumban.
Október 31-e van, Halloween napja, ami talán a keresztény ünnepek szervesebb előzményeként hangzik, ha a rövidítés teljes alakját vesszük: All Hallows’ Eve, vagyis mindenszentek előestéje. Az angolszász utcákat elözönlik a rémisztő lények, ahogy a Virág Benedek Ház négy plusz egy termét is a Horrorokokó kiállításnak adta át. Karácsonyi László mint mondja, a predátorokat, az alieneket, a medveállatkákat és az egyéb szörnyeket mindig is a Szent György által legyőzött sárkánnyal hozta átfedésbe. A díszletfestőként használt rokokó és barokk motívumok festészetében kifordulnak; a horror vacui elidegenítő túldíszítettségét a szörnyek taszításával ütközteti.1 A gyermekkori félelmeket felváltja az irónia és humor, az abszurd vonzása.
Megnyílt a Szépművészeti Múzeum El Greco kiállítása. A spanyol-krétai festő a Szépművészeti gyűjteményében őrzött öt festménye most először kerül az életmű ilyen átfogó kontextusában bemutatásra itthon. Úgy tervezték a teret, hogy a kiállítás is tükrözze a szakralitást; különösen igaz ez például az eredetileg az illescasi templom főoltárát díszítő Jézus születése tondóra, amely hasonlóan magasra lett installálva, mintha az apszisban néznénk fel rá. Krisztus glóriáját hol a felhők gomolygása formázza, hol a megjelenő angyal fénye vetül rá koszorúként, amikor pedig rombusz alakú a szentfény, egyre közelebb hozza az arcot El Greco, a kereszt csak háttérként szolgál hozzá.
De a glória lehet tésztából is, mondjuk Fátyol Viola nagymamája körül. Ez a fotó 2008 kiemelt műalkotása a 30+ művészetpedagógiai projektben, amiben a kurátorok a rendszerváltástól 2020-ig minden évből kiválasztottak egy kortárs magyar műtárgyat, aminek elemzése izgalmas beszélgetéseket indíthat a középiskolás közösségekben. A három éve tartó program nemcsak diskurzust indított, hanem alkotó feladatokat is adott a művekből kiindulva. A kiállításon 1989-től haladva láthatjuk az egy-egy kiválasztott művet, és mindhez megismerhetjük a különböző iskolás csoportok alkotásait is, valamint a projektre adott reflexióikat. A kiállítás tehát egy térbeli tankönyv, ami kivételesen tényleg azokból a fiatalokból indul ki, akikhez szól.
Eva S. Pusztai huszonegy évesen, 1971-ben disszidált Bécsbe, évtizedek után első egyéni kiállítása látható Magyarországon a Knoll Galériában november 19-ig. A műtárgyat megérinteni tilos normájából kiszabadulhatunk kicsit, hiszen konstruktív szobrait a nézőnek kell mozgásba hozni, hogy megismerje, hogyan ring-rezeg a vas.
November 13-ig megtekinthető a Ladik Katalin 80. születésnapja alkalmából rendezett pop-up kiállítás a Kassák Múzeumban. Látható és hallható egy válogatás Ladik 1976-1977 között készült szabásminta-kollázsaiból és képverseiből, valamint Szilágyi Kornél portréfilmje, melyben miközben performanszai archív felvételei váltakoznak, Ladik mesél többek között a „meztelen költőnő”-bélyegről, és Szentjóby Tamás szűkszavú instrukcióiról, mellyel az UFO happeningre invitálta őt.
1 – Tayler Patrick: Kriptobiózis a budoárban. Interjú Karácsonyi Lászlóval, Új Művészet, 33. évfolyam 2. szám (2022)