Ezt nézd! – Tavaszi fotószezon, Budapesttől Kecskemétig

Nemrégiben startolt a Budapest Fotófesztivál, így az elkövetkező hetekben főként a fotográfia kerül előtérbe a fővárosi kiállítóterekben. E heti ajánlónkban azonban nem csak budapesti kiállításokat ajánlunk: a Műcsarnok és a Mai Manó Ház anyaga mellé bekerült a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum tárlata is.

A Budapest Fotófesztivál nyitókiállítását idén is a Műcsarnokban rendezték meg. Martin Parr Strand az egész világ című kiállítása, amely egészen június 26-ig látogatható, népszerű tengeri fürdőhelyeken tett megfigyeléseket, pillanatképeket és már-már csendéletszerű kompozíciókat sorakoztat fel. A fotográfus „vízközeli” kötődése gyermekkorban kezdődött, amikor is amatőrfotós nagyapjával gyakran ellátogattak Észak-Anglia tengerpartjaira. Felnőttként pedig ezekből a tapasztalatokból, emlékekből táplálkozva kezdte el lencsevégre kapni az angol átlagember nyaralási szokásait. Az alkotó hamar ráismert a tengerpartok furcsa jellegére: a kikapcsolódás és pihenés helyszíne, ahol olyan jelenetek vagy jelenségek is megférnek egymás mellett, amelyek a hétköznapi életben kirívónak vagy legalább megmosolyogtatónak hatnának. Képei így, egy kiállítótérbe helyezve, egy „idegen” környezetbe emelve pedig méginkább groteszk hatást keltenek.

Lon6994 comp

Martin Parr: Nagy-Britannia, Anglia, New Brighton, 1985, pigment, print, © Martin Parr / Magnum Photos

A Mai Manó Házban május 29-ig látható Fejér Ernő Post Scriptum című egyéni kiállítása. Fejér Ernő a digitális korszak beköszöntével felhagyott a fotográfiával, így a kiállításon egy lezárt életmű különféle korszakaiba nyerhetünk betekintést. Képeit látva nem meglepő, hogy nem kívánt élni az új technikai lehetőségekkel: a fotókat, amelyek analóg eljárással készültek, körüllengi egyfajta misztikus, titokzatos és egyben éteri atmoszféra. S ugyanez igaz a képek tárgyaira és kompozícióira, amelyeken hol groteszk jelmezbe öltözött figurákat látunk, hol pedig a horrorfilmekből ismerős rituális eszközöket és jeleneteket. A fekete-fehér képek között több önarckép is helyet kapott, amelyeken a fotós nem is feltétlen van jelen – olykor csak arcmása, maszkja köszön vissza a kompozícióról, ahol nem is az arckifejezés árulkodik a kép készítőjéről, hanem maga a miliő, a fotó elkészültének módja. Fejér Ernő kiállítása egy „post scriptum” (azaz utóirat) – ahogy ő is hivatkozik befejezett munkásságáról –, amely összességében hátborzongató, frusztráló, közben pedig misztikus, spirituális hangulatával magával ragadja a nézőt.

Fejér ernő a vesztesek című sorozatból 1983–85 2 magyar fotográfia múzeum © fejér ernő

Fejér Ernő: A Vesztesek című sorozatból, 1983–85, Magyar Fotográfia Múzeum, © Fejér Ernő

A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban Czeizel Balázs Terra Nullius. Árnyak – Maszkok – Arcok című kiállítása tekinthető meg, egészen május 21-ig. A kiállítás címe (magyarul Senkiföldje) és alcíme keretbe helyezi mindazt, ami helyet kapott a kiállítótérben. A leginkább meghatározók (a mennyiségből is adódóan) azok a portrék, amelyek a fotográfus ismeretségi körébe tartozó, a kulturális közegben aktív és ismert személyekről készültek. Jelen esetben azonban a képek nem az ábrázoltakról szólnak, hanem magáról a fotográfiáról. A szkenneléssel készült képek, amelyeken kizárólag az arc kerül középpontba, halotti maszkoknak hatnak, ahogy a főszereplők arcmásai egy pillanatba rögzítve sorakoznak fel, fekete tárlókba rendezve. A behunyt szemek, a fekete-fehér, maszkszerű portrék felett pedig egy-egy levél olvasó, amelyekben az ábrázoltak a fotográfiához, a képrögzítés aktusához fűződő viszonyukról vallanak. A bensőséges vallomások és portrék mellett – ahogy arra az alcím is utal – az „árnyék” a másik főszereplő. Czeizel Balázs kísérleti fotográfiái különféle eljárásokkal készülnek: a fények, a kontrasztok játéka révén dinamikus kompozíciókat hoz létre, amelyek egy archaikus technikából indulnak ki, azt újítják meg, hogy visszavezessenek a médium alapvető kérdéseihez.

Fe 800 0 lepel kep kisebb

Czeizel Balázs: Lepel, digitális fotogram, 2022


haviarchivapriliscoverr.jpg
HAVI ARCHÍV – Április

Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Éppen azért, hogy az általunk kedvelt, szeretett, sokszor forgatott Artmagazin-cikkek ne merüljenek feledésbe, néhány éve elkezdtük az Artmagazin Online HETI ARCHÍV rovatát, ami idén HAVI ARCHÍV-vá alakult.

GryllusSomlo.jpg
Variációk emlékműre – megemlékezés a Covid-19 járvány áldozatairól

A Covid-19 járvány áldozatairól való megemlékezésként és a járvánnyal kapcsolatos társadalmi szolidaritást erősítendő Budapest Főváros Önkormányzata egy, a kortárs művészet eszközeivel létrehozott ideiglenes emlékmű állítását tervezi 2022. április 29. és május 1. között a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

277367511_160499403048588_3653513089014561871_n.jpeg
Ezt nézd! – Tiltakozások archívuma, vészjósló hibaüzenetek és épületportrék

E heti ajánlónkban olyan kiállításokat sorakoztatunk fel, amelyek nemcsak figyelemmel kísérik, feltérképezik a jelenkori problémákat, hanem fel is hívják rájuk a figyelmet – akár dokumentálással, akár mementók állításával. Így került az ajánlóba az Art Department, az acb Attachment és a Budapest Galéria egy-egy kiállítása, amelyek bizakodásra adnak okot, reményt sugároznak egy meglehetősen gondterhelt időszakban.

Nemes_Anna_Nem_is_tudja-scaled.jpeg
Ezt nézd! – Hibrid absztrakció

A hétre három olyan kiállítást ajánlunk, amelyeknél az absztrahálás központi szerepbe kerül, de nem kizárólagosan az határozza meg a bemutatott műveket. Legyen szó nyelvi vagy képi absztrakcióról, személyes történetekről vagy kollektív élményekről, a TOBE Galéria, a Várfok Galéria és a Glassyard Galéria kiállításai érzéki módon, komplex narratívák mentén tárgyalnak meg a társadalom számára (is) jelentős kérdéseket.

276054943_5268996569828622_7479395236813730499_n.jpeg
Ezt nézd! – Nők, nők és nők

A héten csupa olyan kiállítást ajánlunk, amelyeken női művészek munkáit lehet megtekinteni. Kezdve a sort a Nyolcésfél kiállításával, amely március 8-án, a nemzetközi nőnapon startolt, s ahol számos női alkotó „energiája” egyesül egy térben. A VILTIN Galériában két művész értekezik bibliai teremtéstörténeti és evolúciós, vallási és tudományos kérdésekről. A Tér-Kép Galériában pedig magyar és finn kerámia- és textilművészek fedik fel a város és a természet között meghúzódó disszonanciákat.