Ezt nézd! – Techno-szecesszió és poszthumán fák

Erre a hétre két önálló kiállítást és két csoportos tárlatot ajánlunk: Keresztesi Botondot és Lak Róbertet, valamint Közép-Kelet-Európa határesetét és a Révész-osztályt.

Keresztesi Botonddal augusztusban készítettünk videóinterjút, múlt héten a Longtermhandstandben nyílt kiállítása. Farkas Benedek így ír legfrissebb képeiről: „A Machines With Love kiállítás munkáiban Keresztesi Botond változatos motívumvilága találkozik az Art Nouveau burjánzó ornamentikájával, ezzel alkotva új techno-szecessziós hibrideket. Figuráinak morfológiája korabeli tükrök, bútorok dekoratív ívein alapszik; felületein fluid módon oldódnak egymásba, torzulnak a felismerhetőség határáig a múlt, jelen és egy lehetséges jövő vizuális elemei. Keresztesi kompozícióiban különféle transzformerek, gyöngyházfényű kagylók, Hi-tech karosszériák, Noh maszkok, bionikus testrészek és az antik szobrászat remekei kerülnek szimbiózisba, amelyek lassan simulnak folytonosan fluktuáló, mégis egységes entitássá.”

Botond keresztesi machines with love at longtermhandstand budapest

Keresztesi Botond: Machines With Love enteriőr, fotó: Weber Áron

Révész László Lászlóról írtunk a magyar digitális kultúra kialakulása kapcsán, beszámoltunk hazai és nemzetközi kiállításairól, az Instagramra készített kék rajzairóltavaly váratlanul bekövetkezett halálakor pedig életművéről és személyéről emlékeztünk meg. Október hetedikén, pénteken a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében nyílik Maradjon köztünk címmel harmincöt egykori hallgatójával közös kiállítása. Az osztályaiból induló művészek alkotásai mellett Révész pedagógiáját a közös munkára emlékező interjúk fogják megidézni – ezeket a kiállítás egyik kurátora, Salamon Júlia készített a kiállítókkal. Mélyi József így írt Révész László László oktatói tevékenységéről: „Révész tekintete egy világra nyitott – óvatos és ironikus, fürkésző és vesébe látó – tekintet volt, s mindig biztos voltam benne, hogy pedagógiája köré egy egész egyetemet lehetett volna építeni. Ha képbe kellene foglalnom: egy emelettel följebb dolgozott az Andrássy úti épületben, és ezt szimbolikusan is mindig így gondoltam el.” (1)

Révész

Révész László László: Boris, 1983 (?), olaj, akril, vászon, 140 × 150 cm

Lak Róbert poszthumán festő és kurátor – társkurátora volt az Art Salon Társalgó Galériában rendezett Nonhuman kiállításnak és a The Red Doorban bemutatott Anomalia/Anomalia tárlatnak. Az ISBN galériában október 22-ig látható helyspecifikus installációjában a művész két év alatt válogatott fagyűjteménye jelenik meg. Félig sötétben, félig a hullámzó vízfelszínhez hasonló fényjáték kiemelésében, ami olyan hatást kelt, mintha elsüllyedt világot látnánk. A cím: Found Nature (Talált természet) is erre utal. Talán csak az antropocént jellemző emberközpontúság veszik el, ezért figyeljük az idáig műtárgyaknak fenntartott fürkésző tekintettel a posztamensekre állított természetet.

Isbn

Lak Róbert: A Found Nature kiállítás enteriőrje, fotó: Lukács Máté

Az év elején a MODEM-ben volt látható a Határeset című kiállítás, amelynek megnyitóbeszéde az Artmagazin archívumában visszaolvasható. A debreceni tárlaton öt kelet-közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) fiatal képzőművészei állítottak ki, akiknek a rendszerváltások már nem feltétlenül jelentenek elsődleges viszonyítási pontot a régió állandóan változó és viszonylagos alakjának megrajzolásában. A debreceni kiállítás megnyitója után egy hónappal kitört a háború, ami újrarajzolta Kelet-Közép-Európa mentális térképét és megkerülhetetlenné tette a régiós szolidaritás kérdését. A november végéig a Budapest Galériában megtekinthető Határeset 2.0 kiegészült két ukrán művésszel, a korábban a történeti kontextusra helyezett hangsúly helyett ezúttal a régión belüli marginalizált csoportok helyzetére reflektál a kurátori nézőpont.

Határeset

Megan Dominescu: Piața Unirii (Unirii tér), 2021, fotó: Biró Dávid


Jegyzetek:

1 – Mélyi József: Végtelen film, Élet és Irodalom, 65. évfolyam, 11. szám