ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 4. RÉSZ – A szórakoztató: Nepp József

Láng Orsolya

A budapesti Iparművészeti Főiskolán Jiří Trnkának, a cseh bábanimáció mesterének tanítványa volt. A stoptrükkel (stop-motion) mozgatott figurák olyan nagy hatással voltak rá, hogy diplomamunkáját is ezzel a technikával készítette el Niccolo Machiavelli szatirikus színművéből, a Mandragórából.

Nepp a diplomázás után jelentkezett a Pannónia Filmstúdió bábfilmosztályára díszlettervezőnek. Mivel ez a munkakör már foglalt volt, Macskássy Gyula maga mellé vette asszisztensnek – 1957-ben. (A bábanimációs pályát a Neppnél egy évvel korábban diplomázó Foky Ottó járta végig, akinek Nepp később több forgatókönyvet is írt.) Interjúiban, amikor gyerekkori moziélményére emlékszik vissza, a csepeli moziban látott Miki egérre és Donald kacsára, kihangsúlyozza, hogy főleg a hátterek tetszettek, ami azért érdekes, mert ezekben a gegekre épülő rövidfilmekben nem rajtuk van a hangsúly. De ez a korai érdeklődés előrevetíti Nepp későbbi irányultságát és tanulmányait (a filmdíszlet-tervezői szakot menet közben szüntették meg, ezért diplomázott a díszítőfestő szakon). Nepp a filmjeiben saját látványtervekkel dolgozott, de háttérfestői érzékenységét a mások által rendezett filmekben is felismerhetjük (pl. a Dargay által rendezett Lúdas Matyiban vagy a Gémes József-rendezte Vili, a veréb-ben). 

Első önálló filmje, a Szenvedély (1960) már önmagán hordozza a mit és hogyan, vagyis a tárgy és a mód azon jellegzetességeit, amelyekre egész életműve épül: az emberi hibák empatikus és kritikus szemléletét. Ugyanakkor megjelenik a későbbi Gusztáv-sorozat prototípusa is, a köznapi hős. A függőségével és elvonási tüneteivel küzdő ember végül egy véletlen, hatókörén kívül eső történés áldozata lesz: fejére esik egy virágcserép. Ezzel elkerüli ugyan azt, amire számít, de nem kerülheti el azt, amire nem. Nepp előszeretettel figurázza ki a fixációkat, a mániákat, a csőlátást. Az átélhetővé tételig azonosul, a színészi játék pedig elsődlegessé válik műveiben. A Szenvedély háttereiben felismerhető a korabeli Budapest, a hajnali pályaudvar környéke lírai tónust visz az alapjában véve karikaturisztikus látványba. A szatirikus hangnemre ráerősítő Öt perc gyilkossággal (1966) megnyerte az oberhauseni fesztivál fődíját. A cím szó szerint értendő: a krimire éhes nézők egy öt percen át tartó gyilkosságsorozatot láthatnak, és amikor a film a filmben véget ér, az öldöklés a mozivásznon kívül folytatódik. Ebben az ars poeticát is magában rejtő fricskában Nepp állást foglal az illúzió és a valóság viszonyával kapcsolatban, vagyis rögzíti két alapelvét: az életet imitálja és szórakoztatni akar.


Az első rövidfilmekben megtalált hős karaktere egy százhúsz epizódra rúgó sorozatot hordozott magában. Az eredetileg mozivászonra készült Gusztáv öt évadot ért meg (1964–68, 1975–77). Nepp ötlete alapján a figurát Jankovics Marcell tervezte, a címszereplő nevét Dargay Attila adta. A sorozat a fiatal pannóniás rendezők stafétajátéka volt: felváltva rendezték, néha többen is, amit láthatólag felszabadult csapatmunka előzött meg. Az első évad kirobbanó mozisikere után az évadok színvonala nem marad egyenletes: a karakter néha érzékelhetően elhalványul vagy egyenesen mellékszereplővé válik, máskor az alapötlet merül ki egy diákcsíny kaliberű heccsorozatban. A vizuális egyenetlenség kezdetben célkitűzése volt a rendezőtriónak: az, hogy újra és újra felborították az előző részben kialakított esztétikai normát, elkerülhetővé tette, hogy az alkotók önismétlésbe csússzanak. Amit a korabeli kritika felrótt nekik – hogy a főszereplő vonásai nem konstansak vagy képlékenyek –, az a magyar animáció távlati szempontjából azt jelentette, hogy a sorozat darabjain tanuló rendezők egyéni hangjukat köszörülték közben. A sorozat epizódjai tematikájukban is eltérnek egymástól, de a cselekmény mindig a fennmaradásért folytatott chaplini harc. A helyzetkomikumtól a társadalmi vetülettel bíró témákig olyan örök érvényű emberi problémák merülnek fel, amelyek mindig túlnőnek a kisemberen. Az egyik epizódba még az előkészítési és gyártási folyamat nehézségei is belekerültek – persze, áttételesen: Gusztáv repülőgépet tervez, a főnökei átrajzoltatják vele a tervet, a repülőgép pedig lezuhan.  

Nepp gusztav

Nepp József és Gusztáv, archív fotó


Míg a Gusztáv epizódjai változatos társadalmi körképet mutatnak, a következő sorozat, a Mézga család abszurdba hajló helyzetei egy klasszikus családi struktúrával kísérleteznek. A Nepp által írt és Romhányi József által dramatizált forgatókönyv humora az angolszász hagyományban gyökerezik – gondoljunk a Monty Python produkcióira, a későbbi Simpson család, BoJack Horseman, Family Guy epizódjaira. A felnőtt világ problémáit tematizáló sorozat egyszerre szólítja meg a felnőtteket és hat a gyerekekre a gegek és a gyerekszempont beemelése által. A sorozat kelet-európai sikere abban áll, hogy ez az ismerős társadalmi-földrajzi környezetbe ágyazott klasszikus családmodell epizódról epizódra végletesen dekonstruálódik, majd újra összeáll, tehát a candide-i elvet érvényesíti. Vagyis ugyanúgy, mint Voltaire műve, kifigurázza a leibnizi optimizmust, miszerint „minden a legjobban van ezen a legeslegjobb világon”. Nepp József szatirikus társadalomábrázolásait mindig áthatja a filantrópia és az ontológiai derű. 

F7cffb4d64c50363008cdc4e0a8cfe3c

A Mézga család


Az első Mézga-széria (Üzenet a jövőből) 1969-ben, a második (Mézga Aladár különös kalandjai) 1972-ben, a harmadik (Vakáción a Mézga család) 1978-ban készült el. A gyártás a Pannónia Filmstúdió válságos anyagi helyzete miatt szakaszokban történt, külföldi producerek és forgalmazók segítségével. A negyedik széria (A Mézga család és az ámítógép) pénzhiány miatt nem készült el. A kádárista Magyarországon játszódó Mézga család egyes részei huszonhat percesek – ilyen hosszú epizódot európai rajzfilmstúdióban addig nem készítettek. A sorozat valamennyi része ugyanazon probléma körül forog: a családban felmerül valaminek a hiánya, amit a jövőben élő leszármazottól, MZ/X-től kérnek fénypostán. A nyelv átalakulása vagy a jövőbeli technológia túlfejlettsége és jelenkorral való inkompatibilitása miatt mindig diszkrepancia támad, ebből születik a helyzetkomikum. A történetszál a 30. században játszódik, a rákosszentmihályi szférakarcolók városában, itt él Mézgáék köb-ükunokája, aki az időkibővítő készülék segítségével bukkant rá őseire. Az író-rendező Nepp és a párbeszédíró Romhányi abból indult ki, hogy a jövőben úgyis felfedezik az időgépet, amellyel majd vissza lehet tekinteni korunkra. Leleményük az újmagyar nyelv is, amit MZ/X beszél, és egyedül Aladár ért (a szavaknak csak az első szótagját használják, ami által a mai nyelvben létező kifejezések kiegészítve mást jelentenek, pl.: „te kerge birka” = „tegnap kerestelek, de gerjedt, nem bírtam kapcsolni”, „valódi kisüsti” = „vadul lódíts kisebb üstökös irányába”). Mindegyik epizód tanulsága az, hogy a ma problémái csak a jelenkor eszközeivel oldhatók meg. Az ősök mohósága végül a misztikus-utópisztikus kapcsolat megszakadásához vezet, de Aladár a második epizódban kamatoztatja a korábban szerzett tapasztalatait.

A család tagjai egy-egy típus jellemvonásainak elmélyítésével válnak  egyedivé, kétdimenziósból háromdimenzióssá (átvitt, dramaturgiai értelemben). Ilyen a potrohos bérelszámoló, Mézga Géza, aki egyszerre gyáva, konformista és elvekkel rendelkező családfő. Ilyen erélyes felesége, az örökké az elszalasztott ideális férfit visszasíró Paula. Ilyen a nyegle, lázadó nagykamasz, Kriszta, aki szándékosan bukik meg az iskolában, álmában viszont okosakat mond. Ilyen a leleményes és öntörvényű kiskamasz, Aladár. Ilyen Máris, a nyers modorú, de művelt szomszéd. Ilyen MZ/X, a kortalan leszármazott, aki negyvenedik érettségijére készül, mert addigra annyira felhalmozódott a tananyag. Ilyenek az állatok is, a szemtelen és lusta macska, Maffia, vagy a készséges Blöki, aki a földelés szerepét kapja az MZ/X-szel való kapcsolatteremtéskor. A sztereotípiák ellenére a Mézga család mégis – vagy éppen emiatt – ma is működik. Vizuálisan emlékezetes az MZ/X-et hívó jel Pethő Zsolt zajzenéjével és a pointillista-op artos spirállal, amely a Tejútrendszert is megidézi

 

A második sorozat már tévére készült, a beállításokat kis képernyőre komponálták – elvétve használ totálképet, ahol a figurák egybeolvadhatnak a háttérrel. Főhőse Aladár és Blöki, akik a legnépszerűbb karakterekként kerültek ki egy közvélemény-kutatáson. Aladár felfújható űrhajóval kalandozik az űrben, a tizenhárom bolygó, ahová eljut, a földi viszonyok karikatúrája. A harmadik sorozat érdekessége, hogy a család a sokat emlegetett Hufnágel Pisti, Paula ifjúkori szerelme meghívására kimozdul budapesti otthonából, és világ körüli útra indul (a szomszédjukkal együtt). Paula, szembesülve a valósággal, kiábrándul. A sorozat részei, az előző szériákkal ellentétben, egymásra épülnek. A Mézga család tanulsága talán ugyanaz, mint a Gusztávé: az első széria olyan telitalálat volt, ami után a többi csak a sorozatfogyasztók igényeinek kielégítésére létrehozott utánérzés lehet.

Mezga urhajo

Aladár űrhajója


Viszont Nepp még így is minőségi sorozatrendezőnek bizonyult. A Dr. Bubóként elhíresült Kérem a következőt! (1974) már a tévé megrendelésére készült a Pannónia Filmstúdióban. A Disney-recept (ötlet + humor + tempó + báj + tanító szándék) itt is bevált, a képi világ letisztult és egységes – a karakterek hullámos kontúrjában visszaköszön a Sárga tengeralattjáró tervezőjeként ismert Heinz Edelmann stílusa (ez elősegítette a könnyebb animálhatóságot is). Ahogy a Mézgáékban, úgy a Dr. Bubóban is alapvető fontosságú a párbeszéd. 

2017083148

Dr. Bubó és Ursula nővér


A világteremtés legalább annyira nyelvi, mint képi beágyazottságú, köszönhetően a Nepp–Romhányi írópárosnak. Az úgynevezett „klasszikus tisztaságú parabolisztikus animáció” – vagyis a rövid és általában nonverbális filmek – helyét átvette a tömegeknek készített, tévéképernyőre szánt szórakoztató műfaj. Ahogyan a Gusztáv-történetek mozgatórugója egy-egy szenvedély vagy gyarlóság volt, úgy az állatmesék is erre épülnek: mindegyik állat egy-egy magatartásforma megtestesítője, allegóriája. Csakhogy amíg a Gusztávban direkt szembesültünk a csetlés-botlással, magunk végezve a reflexiót, a Dr. Bubóban a rezonőr játssza a főszerepet: a bagolydoktor karaktere a pszichológus archetípusa, pofaszakállal, szemüveggel, csokornyakkendővel és az elmaradhatatlan szivarral. A rezonőr-doktor maga is balek, aki néha félrekezeli a pácienseit. „Már az is jó, ha megússza” – szól a neppi optimizmus, és ez nem csak a Dr. Bubó univerzumában érvényes. A felújított állatmesékben hibát hibára halmozó, életszagú karaktereket látunk, akik egymást ugratják, a haragjuk szalmaláng, és – esetenként – haláluk sem tragédia. 

És végül 1983-ban elkészül Nepp első egész estés filmje, a német mesevilágból táplálkozó Hófehér. Az adaptáció fölött Walt Disney, Nepp mindenkori mesterének szelleme lebeg. Ahogyan az általa írt Macskafogó forgatókönyvében a „Mickey Mouse utáni” időben vagyunk, és az egyik nagyzoló egér is Miki egértől származtatja magát, a Hófehérben is konkrét utalás történik a szakmai példakép ikonikus művére: amikor az egyik törpe elkezdi énekelni a „Hejhó” kezdetű slágert, egy másik figyelmezteti: „Nem szabad, jogdíjas!”. A Hófehér egyszerre hódolatteljes hommage és a felnőtté váláshoz szükséges freudiánus apagyilkosság. Nyilvánvaló, hogy Nepp a Disney-műre (Hófehérke és a hét törpe, 1937) szakmai és nem esztétikai ideáljaként tekintett. 

Hofeher 001

A mostoha, Egetverő Arrogancia és Hófehér, forrás: filmarchiv.hu

A címszereplő inkább hasonlít Toldihoz vagy Fanyűvőhöz a Fehérlófiából, mint a klasszikusan törékeny hercegnőhöz. Stílusában ötvözi a Disney-féle romantikus realizmust és a karikatúrát, annak is a társadalomkritikus, kelet-európai változatát. A végeredmény egy hátborzongatóan torz világ, a velejéig romlott hatalmi játszmák és manipulációk tükörképe. Műfaja behatárolhatatlan: fekete humorral átszőtt pamflet, bizarr ízléssel megrajzolt politikai parabola, bűnügyi mese, persziflázs, amire ráerősít a filmen feltüntetett „...” korhatárjelzés is. Nepp jelzi, hogy az eredeti Grimm-mese horrorisztikus elemeit az utókor cenzúrázta, csúnyaságát eufemizálta. Disney giccsparádéjához képest a Hófehér realista film – címszereplője sem szereti, ha becézik. Nepp a krimiszálra erősít rá: a gonosz és hataloméhes mostoha, Egetverő Arrogancia szép sorjában mindenkit eltesz láb alól, amit különösebb részvét nélkül nézünk végig, hiszen még a pozitív szereplők is kisttílűek és szánalmasak. Egyéniségük az egyéni perverzióik körül rajzolódik ki. Az uralkodópárt kiiktató udvarhölgy egyedül Hófehérrel nem bír el, aki az udvari tudós kísérleteként jött a világra, hiszen egy tyúktojásból kikeltett lombikbébi. A hercegnő munkától megizmosodott, tagbaszakadt cseléd, akinek tenyeres-talpasságát ellenpontozza tiszta szíve, szorgalma és őszintesége. Az eredeti meséhez híven a hét törpe erdei házában húzza meg magát, törékeny világukat romba is dönti, ezért idő és unszolás kell ahhoz, hogy befogadják. Hófehér egy Kaspar Hauser-i karakter, akit eleinte ugyan visszaszorítottak, de végül önerejéből beilleszkedett a civilizációba. Ő az első női rajzfilmhős, akit a mesében azért hoztak létre, hogy NE váljék belőle uralkodó. Öntudatára ébredve dönt úgy, hogy nem megy férjhez, és nem kér a hatalomból. 

 

A film gyenge jellemei férfiak (a király, a vadász, a szomszéd ország trónörököse), vagyis a Hófehér nemcsak realista, de feminista film is. Ez nincs másként az eredeti Grimm-mesében sem, tehát a Hófehérke-történetet nem Nepp forgatta ki, ahogyan kritikusai azt a szemére vetették, hanem Walt Disney. A rajzfilm legkiemelkedőbb teljesítményét a vizuális játékok és a nyelvi lelemény nyújtja (szerzőtárs: Romhányi), így amikor a cselekmény a film második részében leül, mert követi a klasszikus narratívát, a frappáns párbeszédek vagy aktualizáló kiszólások akkor is fenntartják a néző figyelmét. Ehhez nagyban hozzájárul a szinkron, ahogy a megfelelő hang kiválasztásának fontossága Nepp sorozataira is érvényes volt. Azt, hogy a Hófehér több értelemben is nóvumnak számított, az is bizonyítja, hogy a korabeli magyar kritika – egy-két kivételtől eltekintve – lesújtó véleménnyel volt róla, a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon viszont életműdíjat hozott a rendezőjének. 

Nepp – bár közönségfilmeket és közkedvelt sorozatokat is rendezett – szerzői filmes volt, abból a fajtából, aki a gyártás legkülönfélébb fázisaiban vállalt részt, akár zeneszerzőként is. Vonósnégyest írt a Szenvedély című rövidfilmjéhez, a Macskássy Gyula- és Várnai György-rendezte A számok története 1, 2, 3-hoz pedig a bemutatott történelmi korok hangszerelését és tipikus zenei formáit felvonultató illusztratív szimfonikus művet komponált. Nepp kedvenc munkájaként emlegette a Megalkuvó macskák című animációs videóklipet, amely a Kell néha egy kis csavargás (1976) című zenés, humoros rádiós musical Macskaduett című dalára készült. 

266519 1614630465.1612

Részlet a Megalkuvó macskák című animációs videóklipből, bal oldalon a Koós János, míg jobb oldalon a Hofi Géza inspirálta karakterrel

A rendező-animátor-tervező Hofi Gézával és Szenes Ivánnal együtt írta a forgatókönyvet. A kevert műfaj ugyanúgy hajaz egy élőszereplős színpadi előadásra, mint egy Tom és Jerry-féle macska-egér harc dinamikus rajzfilmsnittjeire. A két főszereplő ugyanis Hofi Géza és Koós János macskatestben, de a valósághoz hű emberi arcvonásokkal. Így létrejön egy olyan fikciós műfaj, amelyben a meganimált színészek az általuk megénekelt abszurd helyzetben láthatók. Az animátori profizmus kivitelezi azt, amit mások megálmodtak, kicsit úgy, mint annak idején a metanyelvi önreflexióval élő Öt perc gyilkosságban.

Íróként a Lúdas Matyi, a Szaffi, a Macskafogó, a Vili, a veréb és Az erdő kapitánya egész estés magyar rajzfilmek forgatókönyvét jegyzi. Hasznosnak szerette tudni magát, nem csak elvben, hanem a filmkészítés gyakorlatában is.


STOPTRÜKK (STOP-MOTION):

Jellemzően 24 képkocka szükséges ahhoz, hogy a szemünk folyamatos mozgásként érzékelje a látványt. A stoptrükk egy képkockánként beállított rögzítési eljárást jelent, amelyet később mozgóképpé dolgoznak össze. Azaz a stoptrükktechnika alkalmazói a képkockákat nem a mozgás folyamatában rögzítik, hanem a mozgás fázisairól egyenként készítenek egy-egy állóképet, amelyeket egymás mögé fűzve és lejátszva létrejön a mozgás illúziója.Az állóképsorozatokból létrehozott animációk egyik legismertebb hazai példája az este fogat mosó TV Maci, míg  világhírű nemzetközi kortárs képviselője az amerikai Laika animációsfilm-stúdió. Emellett Wes Anderson – a rendező munkásságáról mi is írtunkFantastic Mr. Fox (2009) és Isle of Dogs (2018) című filmjei is ezzel a technikával készültek.


Screenshot 2022-10-24 at 13.15.20.jpg
Artmagazin ❤️ Animáció

Az Artmagazin Online-on új, a magyar animáció történetére és jelentős alakjaira fókuszáló sorozatot indítunk.

Screenshot 2022-10-26 at 6.56.34.jpg
Artmagazin ❤️ Animáció 1. rész – Jankovics Marcell

Tavaly hunyt el, nyolcvanéves korában a magyar animáció meghatározó alakja, Jankovics Marcell. Nemcsak a celluloidhoz szorosan köthető szakmában, vagyis filmrendezőként és mozdulattervezőként alkotott jelentőset, hanem papíron, illusztrátorként és látványtervezőként is (írott munkásságáról nem is beszélve). Most elsősorban legfestőibb filmjeinek vizualitásával foglalkozunk, és hogy miből táplálkozik az a forma- és színvilág, ami olyan emlékezetessé teszi ezeket a műveket.

1812_02.jpeg
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 2. RÉSZ – Reisenbüchler Sándor animációs kiáltványai

Reisenbüchler Sándor eredetileg dokumentumfilm-rendezőnek tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Herskó János osztályában. 1964-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz, '65-ben diplomázott, '66-ban nevezték ki animációs rendezőnek, és tagja volt a stúdió Művészeti Tanácsának is. Életében összesen tizennyolc filmet készített, legtöbbjüket könyvélményei inspirálták, úgy mint Juhász Ferenc, Tolsztoj, Karel Čapek, Jules Verne és Valentyin Raszputyin szövegei, valamint utópisztikus és sci-fi olvasmányai.

Screenshot 2023-01-31 at 17.34.24.jpg
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 3. RÉSZ – Gémes József, az elkötelezett

Első alkalommal 1962-ben indítottak animációs tervező osztályt az Iparművészeti Főiskolán Nepp József szakoktató vezetésével, jobb híján a díszítő-festő szak keretében. A hallgatók Richly Zsolt, Szenes Katalin, Bleier Edit és Gémes József voltak, és közülük hárman diplomáztak 1966-ban. Nepp József úgy emlékezett vissza Gémesre, mint aki teljes vértezetben pattant ki Pallasz Athéné fejéből.