ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 5. RÉSZ – Macskássy Gyula integratív életműve

Láng Orsolya

Macskássy Gyula életműve összeforr a magyar rajzfilmmel és a Pannónia Filmstúdió megalakulásával.

Bortnyik Sándor magániskolájában tanult reklámgrafikát, aztán húszévesen – Halász Jánossal és Kassovitz Félixszel együtt – megalapították a Coloriton nevű reklámcéget. Megrendelésre színes, hangos „trükkfilmeket” készítettek. 1937-től Szénásy György grafikus váltotta az Angliába disszidáló Halászt (akiből John Halas, az Állatfarm rendezője lett) és Kassovitz Félixet, aki Kasso néven karikaturistaként folytatta. A '30-as, '40-es években közel százötven reklámfilmet készítettek a legkülönfélébb animációs technikákkal és az akkor csúcstechnológiának számító Gasparcolor színes hangosfilmmel. Macskássy volt az első reklámfilmrendező, aki címet adott játékfilmszerű történetből felépülő műveinek. A Boldog király kincsében (1936) népszínműves díszmagyarban juttatta el a nézőkhöz a reklámozni kívánt terméket, a Nicotex cigarettát. A Fehéren izzó szerelemben (1939) a Tungsram takarékos égőjét népszerűsítette hangulatos, lepketáncos bábanimációval. Sikerének titka, hogy műfajokat ötvöz, karakterei egyénítettek, üzenete egyértelmű és közérthető, a minisztori pedig sokszor túlmutat a csattanón, katartikus végkifejletű. 


A háború szétzilálta a csapatot, megsemmisítette a stúdiót és a filmtekercsek nagy részét. Primitív körülmények között kellett megteremteni az ország egyik legfontosabb exportcikkét: a rajzfilmet. 1948-ban államosították a filmszakmát, és a Macskássy által vezetett műhely a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárhoz került. A központosított filméra első animációs filmje A kiskakas gyémánt félkrajcárja volt. 1950 végén Macskássy megbízást kapott a film első nyolcvan méterének elkészítésére – próbaképpen. A film sikerén múlott, hogy megnyílik-e az út a rendszeres rajzfilmgyártás előtt. Arra, hogy a rajzfilm műfajának Magyarországon mennyire nem volt előzménye, az is utal, hogy egy 1951-es újságcikkben (1) Macskássy neve – a forgatókönyvírókéval ellentétben – meg sincs említve, csak mint „rendező”, aki a technikai stábbal egy tíznapos tanulmányútra utazott a Bodrogközbe, hogy előtanulmányokat és vázlatokat készítsen. 

Kiskakas gyemant felkrajcarja a 001

Részlet A kiskakas gyémánt félkrajcárja című 1951-es filmből, forrás: filmarchiv.hu

A rajzfilm látványa minden elemében magyaros lett, a hátteret képező táj, az épített környezet, a karakterekben megjelenített embertípusok népies vonásokat hordoznak. A török császár helyett magyar földesúr élősködik a népen, és (az eredeti mese végkifejletétől eltérően) halállal lakol a kapzsiságáért. Az ellenség tehát a szocialista doktrína értelmében nem idegen elem, hanem „közülünk való”, a nép ellensége. A korabeli cikk technikai részletekről is beszámol: a négyszáz méter hosszú filmnyersanyaghoz húszezer rajzra volt szükség. Az animátoroknak kiképzett stáb egy stúdióba becsempészett Disney-kópiáról tanulta el a fázisolást, Kozelka Kálmán operatőr pedig a multiplán technikát. A külön rétegre festett háttér, előtér és mozgatott karakterek térhatást keltenek. A korabeli színészekről mintázott karakterek hagyománya ekkor veszi kezdetét (Tapolczai Gyula mint király- és Ruttkai Éva mint királykisasszony-modell). Egy 1952-es cikk az Esti Budapestből: „A film készítői sok értékes tapasztalatot vettek át a szovjet rajzfilmekből és ezek a film főértékei közé tartoznak. Első sorban arra az igyekezetre gondolunk, amellyel a jellemábrázolás elmélyítésére törekedtek. A szereplő figuráknak karakterük van. Az öncélú, groteszk viccelődés helyett egészséges, természetes humor hatja át a filmet. Az irreálisan túlhajszolt, torz humor helyett (amerikai rajzfilm) apró részletötletek (például a libacomb-jelenet a királyi asztalnál) teszik kedvessé és emberivé a filmet.” (2) A cikk írója – aki nem más, mint Kassovitz Félix, Macskássy volt rendezőtársa – a kiemelt pozitívumok mellett hiányolja az egyéni stílust, az eredeti felfogást. 

Macskássy második népmese-feldolgozása már kevésbé lesz illusztratív, sokkal többet bíz a nézőre, kihagyásosabb. De előtte még rendez egy, a kor szellemében fogant oktatófilmet, az Erdei sportversenyt (1952). A tihanyi ekhóról szóló mese forgatókönyvét (Tihanyi rege – írta Mészöly Miklós) visszadobta a politikai cenzúra. Elkészültek hozzá a figuratervek is: a figurákat magyar színészekről mintázták, akik a karakterek hangját kölcsönözték volna – ez Macskássy új módszere volt. Viszont a lusta vadmalac, aki a sportolás helyett választott dagonyázás következtében kis híján a farkas ebédjévé válik, meggyőzte a bizottságot. A történet természetesen jól végződik: győz az összetartás, a köz jó szándéka jobb belátásra bírja a szabotőrt. A film díjat nyert az I. Párizsi Gyerekfilm Fesztiválon, a siker mégsem akadályozta meg, hogy gazdasági okokra hivatkozva el ne bocsássák a Macskássy által vezetett stáb nagy részét. 

 

A feloszlatás a Két bors ökröcske (1955) gyártása közben történt, a harmincöt fős rajzfilmes gárdából hat ember kivételével mindenkit elbocsájtottak, „racionalizálás” címén. Pedig a film, amelyen dolgoztak, kifinomult mozgatásával, lendületességével és líraiságával már a szakma csúcsteljesítménye volt. Noha egy székely népmese megfilmesítése, több puszta adaptációnál. Felhasználja a népművészet díszítőelemeit, vagyis a népmese nyelvét fordítja át vizuális nyelvre. Animációs utódja a Jankovics Marcell által rendezett Fehérlófia vagy a Magyar népmesék, expresszív tér- és szuggesztív fény-árnyék hatása miatt pedig élőfilmes elődjének tekinthető az Emberek a havason (Szőts István, 1943). Mind a főhős igazságkereső jelleme, mind a történet struktúrája hasonlít a Kiskakasban megformáltakéra; de még a lelki folyamat ábrázolása is, ahogy a gonosz várúron eluralkodik a félelem. 

Ket bors okrocske 02

Részlet A két bors ökröcske című 1955-ös filmből, forrás: filmarchiv.hu

A rettegett dolgoknak előbb az árnyéka jelenik meg, ahogyan a német expresszionista filmekben: a kiskakas sziluettje vagy az ökröknek vélt két lerágott dinnyehéj árnyéka erős pszichológiai hátteret ad az elbeszélésnek. Macskássy második mesefeldolgozása első díjat nyert a II. Varsói Gyerekfilm Fesztiválon, és a hazai kritika is azt nyilatkozta róla, hogy „eddigi legjobb rajzfilmünk”. A párfős munkacsoportot a Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat vette át, ahonnan végül 1957-ben elfoglalhatta végleges helyét az akkor megalapított Pannónia Filmstúdióban. 

Macskássy a kezdeti időszakban önálló reklámfilmeket rendezett, vagyis olyan, megrendelésre készült alkalmazott műveket, amelyek „hasznosnak” tűntek a minisztériumnak is, de fesztiválfilmként is megállták a helyüket. Az 1957-es aesopusi fabula adaptációjába, az Oroszlán és az egérbe korszerű tartalmat csomagolt. A fogmosást népszerűsítő film vizuálisan és dramaturgiailag az amerikai cartoonokra (Bolondos dallamok, Tom és Jerry) hajaz. 

 

Nagyrészt néma, burleszkes üldözési jeleneteket és pantomimes „színészi játékot” használ. Nemcsak a kitartott hajszajelenetek hasonlítanak, de a kisegér lakása egy piramis aljában is olyan, mint Jerry összkomfortos egérlyuka W. Hanna és J. Barbera rajzfilmjében. A film dramaturgiai kulcspontja vizuálisan is kiemelkedő: amikor az egér kiszabadítja a csapdába esett oroszlánt, éjszaka van. A holdvilág ellenfényében kirajzolódó sziluettjáték a keleti árnyjátékokat, illetve Lotte Reininger világát idézi. 

A telhetetlen méhecske (1958) Dargay Attila figuraterveivel valósult meg. (A Macskássy rendezéseiben közreműködő  tervezők később maguk is a Pannónia Filmstúdió filmrendezői lettek.) Akárcsak egy korábbi filmje, az Erdei sportverseny (1952), ez is a kollektivizmus ellenében létező individualizmust állítja pellengérre. Főhőse a méhkaptár szigorú rendszere helyett a kicsapongó, rendszertelen életmódot választja, és a maga útját járja, ahelyett, hogy betenné a közösbe, amit szerzett. Nem véletlenül esik áldozatul a dolgozók jogait nyirbáló osztályellenségnek, a darázsnak. A méhraj összefogása kisegíti a bajból, ettől a méhecske önkritikát gyakorol, és megjavul. Macskássy ilyen típusú történetei didaktikusak, filmként mégis jól felépítettek, és tele vannak vizuális gegekkel. A méhkaptár modern gyárépület, a környéket figyelő radarral és kamerákkal felszerelve, saját mentőhelikopterrel, portaszolgálattal. Macskássy természetes eleganciával ágyazza be a modern technológia elemeit a természeti tájba, a kettővel együtt teljes a világ. Pragmatikus szemléletet és egészséges optimizmust tükröznek ezek a tanítómese-jellegű reklámfilmek. Az alkalmazott műfaj jó gyakorlatként szolgált a független filmekhez, az egyéni hang izmosodásához.

Az alkotói szemléletében bekövetkezett fordulat 1959-re tehető, amikor is Macskássy részt vett az Oberhauseni Fesztiválon, és rájött arra, hogy milyen kiaknázatlan kincsesbányát rejt a rajzfilm. A Disney-féle naturalisztikus stílustól az absztrakt felé távolodott, innentől fogva egyre nagyobb kihagyásokkal szerkesztett, kontrasztokban komponált. Az ötletek egyre abszurdabbak lettek, a formai megvalósítás egyre merészebb, amihez nagyban hozzájárult az együttműködés a grafikusból társrendezővé vált Várnai Györggyel. Az árnyalódott témavilág és stílus első filmje a A ceruza és a radír

Az 1960-as Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon kategóriadíjat kapott – nem véletlenül, hiszen metanyelvi kísérletként beilleszkedett a korszak élőszereplős filmjeiből ismert reflexív vonalba. A modernista gondolkodás és formabontó vizuális gegek mellett a hangsúlyos vonásokra leegyszerűsödött karakterek, a redukált formák kortalanná teszik az animációt. A két „rajzfilmcsináló” eszköz önálló életre kel, és személyiségfejlődésen megy keresztül, miközben hol szabályszerűen, hol hatáskörükön túllépve használják magukat és egymást. Macskássy lélektani drámává növeszti a konfliktust: a film végén a ceruza és a radír rájön, hogy az öncélú és önérvényesítő versengés kevesebbé tette őket, a párbaj végére csak lötyögnek a tolltartó rekeszeiben. 

A ceruza es a radir 02

Részlet A ceruza és a radír című 1960-as filmből, forrás: filmarchiv.hu

A cselekmény a filmszalagon játszódik, de egy adott pillanatban a két főszereplő kiverekszi magát a sötét semmibe. Ott döbbennek rá kontextus nélküli haszontalanságukra – egy ceruza és egy radír egzisztenciális szorongását látjuk. Egy mód van a korrigálásra: visszamenni az időben a konfliktus kirobbanásáig, vagyis vissza kell tekerni a filmtekercset. Macskássy összehangolja a pszichológiát a filmes látásmóddal. A tíz évvel későbbi Uhuka, aki egész nap a tévét nézte (1969), amellett, hogy a korábbi didaktikus mesevonalba illeszkedik, rendelkezik egy, A ceruza és a radírhoz hasonló metareflexív aspektussal is. A tévé ugyanis mint tömegmédium akkor alig egy évtizede kezdte együttműködését a Pannónia Filmstúdióval. 

5 uhuka alt

Részlet Az Uhuka, aki egész nap a tévét nézte című 1969-es filmből

Amíg a cselekmény A telhetetlen méhecske szüzséjének ikerpárja, Macskássy közben a médiumban rejlő veszélyre is figyelmeztet: a mértéktelen tartalomfogyasztás – akkor is, ha szellemi, nem fizikai – elvág az élettől. A számtanórán is tévét néző Uhuka az Angyal, Simon Templar jelét rajzolja fel a táblára, kiegészítve a nullást: Macskássy ezzel az az évben befejezett bűnügyi sorozat és főszereplője, Roger Moore előtt tiszteleg, akinek fényképes portréját – médiumtörésként – be is illeszti a képernyőbe. Még a sorozat eredeti szignálja (Edwin Astley szerzeménye) is elhangzik, ahogyan egy másik intertextusé is. Uhuka zsebtévéjén látható a TV Maci a jól ismert zene kíséretében (Pécsi József: Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán). Az Esti mese után Uhuka visszalopódzik a tévéhez, és gyermeki idegrendszerét felzaklató tartalmakat fogad be, amelyektől nyugtalanul alszik, mert álmában újraéli a látottakat. Mint Macskássy minden filmje, ez a történet is lélektani jelenséget ábrázol, és a hős megjavulásával zárul.

 

A Várnaival közös munka folytatódik a Párbajban (1960). Főszereplője Atomka, akinek a felfedezése jó és rossz célokat is szolgálhat. Amit az animáció egyben megold: a metamorfózis és a didaxis. Az absztrakt gondolkodás konkrétan megjeleníthető: elég, ha a tudós egy kémiai képletre gondol, az elemmé válik, és a védelmére lesz. A jó tudomány és a rossz háború látványos párharcot vív, ki-ki a maga eszköztárának felsorolásjellegű felvonultatásával. A tudós által kézen fogott atom nyomán csupa hasznos vívmány – rohamos tempójú technikai fejlődés, ártalmatlan természet – terem, a Mars által vonszolt atom pedig harcászati eszközökké alakítja őket. A rajzfilm csattanójában a tudós törtté változtatja a kirobbanó Marsot, és egy matematikai művelettel saját magával semlegesíti. A Párbaj a korszakra jellemző pacifista állásfoglalás, Cannes-ban díjat kap, a Pannónia Filmstúdió pedig ennek következtében két nemzetközi megrendelést: az UNESCO-tól (az analfabetizmusról) és az Egészségügyi Világszervezettől (az urbanizáció káros hatásáról). 

Tizdekahalhatatlansag1966

Részlet Tíz deka hallhatatlanság című 1966-oss filmből

A társrendezővel való együttműködés emlékezetes ars poeticája a Tíz deka halhatatlanság (1966). Ránki György zenéje „szinkronizálja” a történetet, leköveti a mozgásokat, betartja a technikai ütemet, szolgálja a gegeket – ahogyan a Két bors ökröcske esetében is. A Tíz deka halhatatlanság filozofikus szatíra a művészet sorsáról. Gazdag érzelmi skálán mozgó hatásokkal operál, az ironikustól a meghatóig. Színei, kontúrjai, grafikai megoldásai a mai néző szemével is frissnek hatnak. A technika korában a művészetet szó szerint bedarálják, Pegazusból lókolbászt készítenek. A szárnyakkal született és életében kigúnyolt ló megdicsőülése halálában következik be, amikor egy költőnek tíz deka felvágottként segít eljutni a Parnasszusra. Az önmagában pompás, de a mássága miatt mindenünnen kirekesztett, bekategorizálhatatlan lény a hétköznapokban nem tudja megállni a helyét – sem a gazdaságban igavonóként, sem a honvédelemben ágyúvontatóként, sem a szórakoztatóiparban cirkuszi lóként, de még az alkalmazott művészetekben sem éneklő csodalóként. Pegazus kudarcai csak a földhözragadt, prakticista szemlélet szerint kudarcok, ahogyan a vágóhíd is csak a realitás keretei között jelenti a véget. 

Macskássyék ekkor már nyíltan érdeklődnek a nyugati vizuális stílus iránt, Saul Steinberget, a New Yorker grafikusát, Picassót és Matisse-t jelölik meg inspirációként. A minimalista vonásokkal jelölt tárgyi valóság felváltja az ornamentikát, egyfajta új tárgyiasságot alkalmaznak filmjeikben. Ez is tömörítő kifejezésmód, ahogyan a népmese-adaptációkban használt folklorisztikus formanyelv, de ez már a dramaturgiára is kihat, pörgősebb lesz a cselekmény, a filmidő pedig lerövidül. Macskássy életművének utolsó szakaszát végletes matematikai tömörítés jellemzi. Filmminiatűröket készít, párperces groteszkeket. Az Annecy-i Animációs Filmfesztiválon látott A repülő ember (George Dunning, 1962) című lírai rövidfilm ihlette az új korszakot. 

Mv5bzguymgjiyzutzme4ns00ntljltllzdgtnzk5y2q1yzkyztfhxkeyxkfqcgdeqxvynza1otk3mw . v1 fmjpg ux1000

Részlet a Peti és a gépember című, 1961-es filmből

Eközben Várnaival elkészítik a Peti-sorozat egyes darabjait, amelynek a részei egy rugóra járnak: a kíváncsiskodó kisfiú és kislány bajba keveredik, de professzor barátjuk a segítségükre siet, és megmenti őket. Szemléletére jellemző a Jacques Tati-féle humanista humor, a korszerű technológia hátulütőinek vagy a társadalmi működés anomáliáinak kritikus szemlélete. Utolsó filmjeiben a „nagy hűhó semmiért” tapasztalatát mosolyogja meg: az öngyilkos helyett annak ruháit menti meg egy arrajáró, a fegyver a fegyverforgató ellen fordul, az öregasszonyra hiába várakozó halál végül maga hal meg, a leleplezett szobor talapzatán nem áll semmi. Egy-két perces egzisztencialista minidrámák. Ilyen, amikor egy vérbeli reklámfilmes az életet népszerűsíti.


Gasparcolor

Gasparcolor javv 1

Illusztráció: Ábrányi Luca

A Gasparcolor színesfilm-technológiát egy magyar vegyészmérnök, Gáspár Béla szabadalmaztatta 1931-ben. A Gasparcolor fóliája három különálló emulziót tartalmazott: az egyik oldalon bíbor és sárga rétegeket, a másik oldalon pedig egy ciánkék réteget. Gáspár sajátos kémiai eljárása lehetővé tette, hogy a háromrétegű film ragyogó, telített színeket vetítsen az árnyalatok teljes spektrumában – a színek és a filmállomány pedig hosszú ideig stabilan tartották árnyalatukat és minőségüket. A technológia az animációs filmek világában terjedt el leggyorsabban, olyan világhírű alkotók dolgoztak vele, mint Oskar Fischinger Németországban és az USA-ban, Len Lye Angliában, Alexandre Alexeieff és Berthold Bartosch Franciaországban, a magyar származású George Pal Hollandiában és az USA-ban. A Gasparcolor stabilitása mellett pedig mi sem érvel határozottabban, mint hogy Oskar Fischinger 1930-as években készült Gasparcolor filmjei (Muratti Gets in the Act, 1934; Composition in Blue, 1935) a mai napig kiváló formában maradtak fenn.

Jegyzetek:
(1) Sz. n.: 20.000 rajz nyomán, 20.000 felvételből születik az első magyar, népmese nyomán készülő rajzfilm – a „Kiskakas gyémánt félkrajcárja”. In: Kis Ujság, 1951. július 3., 4. o. 
(2) Kassovitz Félix: A kiskakas gyémántfélkrajcárja. Az első színes magyar rajzfilm. In: Esti Budapest, 1952. április 8., 4. o.

Screenshot 2022-10-24 at 13.15.20.jpg
Artmagazin ❤️ Animáció

Az Artmagazin Online-on új, a magyar animáció történetére és jelentős alakjaira fókuszáló sorozatot indítunk.

Screenshot 2022-10-26 at 6.56.34.jpg
Artmagazin ❤️ Animáció 1. rész – Jankovics Marcell

Tavaly hunyt el, nyolcvanéves korában a magyar animáció meghatározó alakja, Jankovics Marcell. Nemcsak a celluloidhoz szorosan köthető szakmában, vagyis filmrendezőként és mozdulattervezőként alkotott jelentőset, hanem papíron, illusztrátorként és látványtervezőként is (írott munkásságáról nem is beszélve). Most elsősorban legfestőibb filmjeinek vizualitásával foglalkozunk, és hogy miből táplálkozik az a forma- és színvilág, ami olyan emlékezetessé teszi ezeket a műveket.

Screenshot 2023-01-31 at 17.34.24.jpg
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 3. RÉSZ – Gémes József, az elkötelezett

Első alkalommal 1962-ben indítottak animációs tervező osztályt az Iparművészeti Főiskolán Nepp József szakoktató vezetésével, jobb híján a díszítő-festő szak keretében. A hallgatók Richly Zsolt, Szenes Katalin, Bleier Edit és Gémes József voltak, és közülük hárman diplomáztak 1966-ban. Nepp József úgy emlékezett vissza Gémesre, mint aki teljes vértezetben pattant ki Pallasz Athéné fejéből.

Screenshot 2023-04-05 at 11.27.28.jpg
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 4. RÉSZ – A szórakoztató: Nepp József

A budapesti Iparművészeti Főiskolán Jiří Trnkának, a cseh bábanimáció mesterének tanítványa volt. A stoptrükkel (stop-motion) mozgatott figurák olyan nagy hatással voltak rá, hogy diplomamunkáját is ezzel a technikával készítette el Niccolo Machiavelli szatirikus színművéből, a Mandragórából.

1812_02.jpeg
ARTMAGAZIN ❤️ ANIMÁCIÓ 2. RÉSZ – Reisenbüchler Sándor animációs kiáltványai

Reisenbüchler Sándor eredetileg dokumentumfilm-rendezőnek tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Herskó János osztályában. 1964-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz, '65-ben diplomázott, '66-ban nevezték ki animációs rendezőnek, és tagja volt a stúdió Művészeti Tanácsának is. Életében összesen tizennyolc filmet készített, legtöbbjüket könyvélményei inspirálták, úgy mint Juhász Ferenc, Tolsztoj, Karel Čapek, Jules Verne és Valentyin Raszputyin szövegei, valamint utópisztikus és sci-fi olvasmányai.