ARTANZIX / 122 / Fáy Miklós

Fáy Miklós

FECSKENADRÁG 

Ez a hűvös észak, és nem a túlfűtött Firenze. Nem Michelangelo katonái fürdőznek és keresik félredobott gatyájukat, mert jön az ellen. Itt a kisportolt testű férfiak csinos kis fecskét viselnek a fürdőben, nem mutogatják magukat. Semmi nem sürgős, isszák a sört, húzzák a nótát, hallgatják a zenét. A szakállasok összenéznek, az egyik fújja furulyáját, a másik ábrándos arccal hallgatja. A fallosz itt csak szimbólum. Mondjuk elég harsány szimbólum, nagy, görbe cső, csípőmagasságban, még a tekerője is egy kakas. Ha jobban belegondolok, a furulyával együtt az már két szimbólum. Akkoriban az ilyesmit engedték?

Screenshot 2022 06 19 at 17.20.27

Albrecht Dürer: Férfifürdő, 1498 körül, fametszet, papír, 394 x 284 mm, Szépművészeti Múzeum, Budapest © Szépművészeti Múzeum


TAGBASZAKADT

A tunyaság az ördög párnája. Állítólag erről szól a metszet, bár az ördögnek nem párnája van, hanem fújtatója. Az okos ember meg szendereg a kályha mellett, és még arra sem ébred föl, ha a fülébe fúj a gonosz. Inkább álmodik, egy kisportolt amazon Vénuszt, meg annak gyerekét, aki próbál nagyobbra nőni, mint amekkora: Ámor gólyalábra kapaszkodik. Mi volna a tanulság? A tunyaság az ördögé? Bezzeg, ha fent volna a tudós, most föltalálhatná a puskaport, és nem mindenféle hasizmokról és szőke fonatokról álmodna. Egy prédikátor anti-Dürer azt mondaná: aludjatok. Aludjatok minél többet. Addig sem követtek el bűnt.

Screenshot 2022 06 19 at 17.20.19

Albrecht Dürer: A tudós álma, 1498 körül, rézmetszet, papír, 186 x 118 mm, Szépművészeti Múzeum, Budapest © Szépművészeti Múzeum


NE NÉZZ HÁTRA! 

Gyerekként soha nem értettem, honnét tudják olyan biztosan, melyik a halál és melyik az ördög. Mert a lovag az lovag, még akkor is, ha majd a 20. századi változatban, Bergman filmjében, A hetedik pecsétben ez a lovag jobban fog hasonlítani a kockákat dobáló halálhoz. Változik a világ, de a jó öreg halál a jelek szerint mindig velünk marad. Hanem a halálra visszatérve, Dürer szerint az csak félelmetes a beesett arcával, az abroncskoronája körül tekergőző kígyókkal és a homokórával. Az ördög viszont maga az idétlenség, hogy nincs benne semmi szimmetrikus, fél szarva van meg kancsal szeme. Na persze, akkoriban az ördög még itt járkált az emberek között, Luther még a tintatartóját is hozzávágta. Könnyebb volt a hit, mert ahol ördög van, ott Istennek is kell lennie. 

Screenshot 2022 06 19 at 17.20.41

Screenshot 2022 06 19 at 17.20.46

Részletek Ingmar Bergman A hetedik pecsét című, 1957-es filmjéből Forrás: YouTube


Screenshot 2022 06 19 at 17.20.54

Albrecht Dürer: A lovag, a halál és az ördög, 1513, rézmetszet, papír, 244 x 187 mm, Szépművészeti Múzeum, Budapest © Szépművészeti Múzeum

FŰZFÁN FÜTYÜLŐ 

Téves kapcsolás, de nem lehet tenni ellene: Huber fűzfáiról az Andrássy út jut eszembe egy esős decemberi estén. A fák ki vannak világítva, de csak a törzsek és az alsó ágak, amitől olyanok lesznek, mintha valami villanykezek nyúlnának ki a földből. Eresszetek ki. Az életről kellene szólni, illetve arról is szól, hogy eső ide vagy oda, mennyivel édesebb dolog a Föld hátán járni, mint a gyomrában zsúfolódni. Huber is az életről szól, a fűzfák szépen hajtanak, az ember mégis a sebeket látja, ahonnét hajtanak ezek a hegyes akármik. És még ez a jobbik eset, ha fáj.

Screenshot 2022 06 19 at 17.24.49

Wolfgang Huber: Táj fűzfákkal és malommal, 1514, toll, barna tinta, 154 x 208 mm, Szépművészeti Múzeum, Budapest © Szépművészeti Múzeum