Artanzix / 76
VÉGTELEN HÁZ
„Házaink koporsók, melyek toronyként emelkednek a földtől az égig. (...) Koporsók légzőnyílásokkal” – ez volt Friedrich Kiesler véleménye a felhőkarcolókról, miközben olyan házról álmodott, amely átengedi magán a körülötte lévő világot, és egymásba olvadó belső tereivel a psziché folyamatosan változó állapotához igazodik. Háza a puszta funkcionalizmus ellenében, a szürrealistákhoz hasonlóan, az álom és a tudatalatti vágyak fontosságát hangsúlyozza. A Möbius-szalagként tekeredő, megszakítatlan külső héjjal borított biomorf épület sajnos csak makettek formájában maradt fenn. Nemhogy sorozatgyártásra nem került, de még a MoMA 1958-ban megrendelt lakható modellje sem készült el végül. Vízió maradt a „repülő város”, viszont tervei szerint épült meg „az első 100%-os mozi”, a New York-i Guild Cinema 1929-ben, ahol az új médium adta lehetőségeket tökéletesen kihasználva falra és mennyezetre is vetítettek, újszerű virtuális térélménnyel ajándékozva meg a nézőket. A Monarchia szülöttjeként Bécsből induló Kiesler Moholy-Nagyhoz és Breuer Marcellhoz hasonlóan vált modernista amerikai építész-designerré. Kivételes színháztechnikai újításairól, köztük a háromdimenziós térszínpadról írtunk már két évvel ezelőtti müncheni és bécsi kiállítása kapcsán (Galácz Judit: Széthulló kulisszák, Frederick Kiesler színházi víziói, Artmagazin, 2013/4, 26–32. o.), de idehaza elsőként az Osztrák Kulturális Fórumban nyílt fotókiállításon ismerkedhetünk meg pályája főbb állomásaival, lenyűgöző vízióival.
Friedrich Kiesler. Művész, építész, látnok. Osztrák Kulturális Fórum, 2015. április 2-ig.
PICASSO FODRÁSZA
Azonosították Picasso „fodrászát”, aminek hírértéke – ha hús-vér emberről volna szó, a jellegzetesen tar fejű művész esetében legalábbis vitatható. A La Coiffeuse azonban a Pompidou raktárából több mint egy évtizeddel ezelőtt kicsempészett és 2001-ben eltűntnek nyilvánított kubista festmény, ami december közepén egyszerű postai küldeményként bukkant fel New Yorkban. A Belgiumban behajózott FedEx küldeményt a postai feladószelvényen „művészi alkotás/játék” kategóriába sorolta és 37 dollár értékűnek becsülte feladója (bizonyos „Robert”), aki még a „Joyeux Noël” karácsonyi üdvözletet sem felejtette le a csomagról, címzettként pedig egy queensi klimatizált raktárt jelölt meg. A Long Islandről a newarki kikötőbe továbbított csomag szúrópróbaszerű átvizsgálása során fedezték fel a vámhivatal tisztviselői a festményt, amit azonnal lefoglaltak. A múlt hónapban francia szakemberek vetették össze az ellopott kép dokumentumaival, és megállapították, hogy tényleg Picasso 1911-ben festett „fodrásza” került elő. Bár a bűntény még messze nincs felderítve és a titokzatos feladó kilétét is sűrű homály fedi, a festmény hamarosan visszatérhet hazájába. A La Coiffeuse a francia állam tulajdona és valós értéke 2,5 millió dollár.
PÁRDUC
Ha bizonyítást nyer az a feltételezés, hogy a cambridge-i Fitzwilliam Múzeum gyűjteményében őrzött párducon lovagoló férfiak valóban az ifjú Michelangelo kezétől származnak, akkor bennük csodálhatjuk a mester egyedül megmaradt bronzszobrait. Bár alapvetően márvánnyal dolgozott, a források szerint Michelangelo több bronzszobrot öntött. Kétharmad életnagyságú Dávidja francia megrendelésre készült (ám a forradalom alatt nyoma veszett), II. Gyula pápa hatalmas szobrát pedig röviddel elkészülése után beolvasztották. A két vadul acsarkodó párducot diadalmasan megülő mezítelen ifjú és nála jóval idősebb társa régi-új attribúciójának egy 500 éves vázlattöredék adott friss lendületet. Michelangelo neve ugyanis már akkor szóba került, amikor a 19. században Adolphe de Rothschild megvásárolta a különös lovasokat, de sem származástörténetük, sem a mester szignója nem támasztotta alá a feltételezést. Emiatt később Tiziano Aspetti, Jacopo Sansovino, sőt Benvenuto Cellini neve is felmerült az egyébként máig csak „Rothschild-bronzokként” emlegetett szobrokkal kapcsolatban. Tavaly ősszel bukkant rá Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora a Musée Fabréban (Montpellier) őrzött, 1508 körülire datált vázlatra, amelyen egy Michelangelo-tanítvány másolatában szereplő Michelangelo-művek között, az egyik sarokban egy párducon lovagló ifjú alakja is feltűnik. A vázlat mind az alak tartását, mind a rajztechnikát tekintve nagyon hasonlít a mester szoborvázlataihoz és a cambridge-i szobrok egyikéhez is. A Cambridge-i Egyetem és a Fitzwilliam Múzeum nemzetközi szakértőgárdát hívott össze a felfedezés megvitatására, melynek eredményét a 2015. július 6-ra meghirdetett nemzetközi konferencián tárják majd a nagyközönség elé.
A Michelangelo-bronzok. Fitzwilliam Museum, Italian Gallery, Cambridge, 2015. augusztus 9-ig.
BOTTICELLI ÉS A TAROT
Az Arte televíziós csatorna új francia dokumentumfilmje a marseille-i tarotkártya titkait kutatja. A film készítői a Lorenzo Medici udvarában működő humanista pap és a neoplatonista tanokat később a keresztény szellemiséggel összeegyeztető filozófus, Marsilio Ficino tanait sejtik a tarot 22 allegorikus alakja mögött. Ficino munkásságát jól ismerte és nagy becsben tartotta Hunyadi Mátyás is, bár a király minden igyekezete ellenére személyesen sosem találkoztak. A dokumentumfilm a Mediciek pártfogását élvező Sandro Botticelli számos alkotásában véli felismerni a neoplatonista szimbolikán alapuló tarot figuráit, sőt megkockáztatja azt a feltevést, hogy Ficino és Botticelli is közreműködtek a ma ismert alaptípusok megalkotásában. Így került képbe Vitéz János esztergomi érsek studiolójának a négy sarkalatos erényt ábrázoló freskószekkója is. A helyreállított nőalakok közül ugyanis a Mértékletességet ábrázolót Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária kutatásai (és 2009-ben publikált, nagy vihart kavaró elmélete) szerint a munkával megbízott Filippo Lippi műhelyében dolgozó ifjú Botticelli készíthette. Az egyik korsóból a másikba vizet töltő alak, a filmben megszólaltatott Wierdl Zsuzsanna szerint nemcsak korsót emelő kezét, de félrebillentett fejtartását és hajdíszét tekintve is meghökkentően hasonlít ahhoz a Temperantia-ábrázoláshoz, amely a 15. század végi eredetivel azonos formában ma is mindenütt kapható 78 lapos tarotkártyában szerepel, igaz, ez utóbbit angyalszárnyak is ékesítik.
A marseille-i tarot misztériuma (Les Mystrères du tarot de Marseille). Rendezte: Philippe Truffault, Christophe Poncet, Arte 7, 2014, 52 perc