Bronzino

Rieder Gábor

Báj, kellem, manír. A klasszikus remekműveket népszerűsítő, közönségbarát kiállításairól ismert Palazzo Strozzi a delejes erejű Bronzino festményeivel kedveskedik Firenze őszi turistáinak.

40 kiallitasajanlo11

Bronzino: Vénusz, Ámor és egy szatír, 1553–1554, olaj, tábla, 135 × 231 cm, Galleria Colonna, Róma

A Bronzinónak nevezett Agnolo di Cosimo a 16. század eleji Firenzében látta meg a napvilágot. Tanítója a hosszú, karcsú, manierista nyakak különc mestere, Jacopo Pontormo volt, közös sorozataikon – köztük a most is kiállított evangelista-tondókon – alig lehet elválasztani egymástól a kezüket. Ugyanazok a valószerűtlenül tiszta színek, az összegyűrt papírdarabként lebegő drapériák és a manírosan csavarodó hosszú végtagok. Bronzino rövid időn belül függetlenedett mesterétől, 1539-ben már a teljhatalmú Medici hercegek szolgálatában találjuk: dekoratőrként segédkezik I. Cosimo de’ Medici és Toledói Eleonóra esküvői vigasságán. Újdonsült megbízói meg lehettek elégedve a munkájával, mert a harmincas évei derekán járó festőt elszerződtették udvarukba. A nagyherceg – miután visszaállította a Medici család uralmát a városban – virágzó művészeti központtá akarta tenni ismét Firenzét. De nem a Michelangelo-féle zabolátlan géniuszok kellettek neki, hanem a kifinomult és simulékony udvaroncok, mint a mindenhez értő, művelt Vasari. 

40 kiallitasajanlo12

Bronzino: Toledói Eleonóra és fia, Giovanni, 1545 körül, olaj, fa, 115 × 96 cm, Uffizi Képtár, Firenze, © Galleria degli Uffizi, Firenze © fotó: Galleria degli Uffizi, Firenze

Bronzino is megfelelt a Medicik elvárásainak, udvari portretistaként sorra készítette az alabástrom szépségű, fenségesen arisztokratikus képmásokat. A hercegnőről, Toledói Eleonóráról festett híres portréján tudása legjavát vonultatta fel: lélegzetelállítóan élethű anyagok, igazgyöngyök, hímzések, selymek, aranyfonatok. Csak az arc tűnik élettelennek – Eleonóra ma is rezzenéstelen tekintettel, márványszoborként állja az Uffiziben nyüzsgő turisták tolakodó pillantásait. A korabeli firenzei szabók fantasztikus tudásáról árulkodó ruhakölteményét a 19. században megtalálták a hercegnő kriptájában, ezért többen feltételezik, hogy a portré halála után készült. De nem ezért ilyen élettelen, a fiatal előkelő hölgy, Lucrezia Panciatichi is ugyanilyen jégkirálynő arccal mered Bronzino képén a nézőkre. Esetében pedig a halál szóba se kerülhetett, a fiatal firenzei szépség aranyláncán a felirat a szerelemről tanúskodik. (Bár az is igaz, hogy férje egy – szintén megörökített – nagy szakállú, idős humanista volt, a nyakék felirata pedig a nagyherceg egyik szerelmi értekezésére utal.) A modellek merevségét a korabeli stíluseszmény diktálta, ők ezt látták naturalistának, Vasari szerint például Lucrezia portréja „annyira természetes, hogy élni látszik”. Ebben a maníros udvari miliőben születtek Bronzino erotikától fűtött, mégis jéghideg színekre épülő mitológiai jelenetei is. Például a Szépművészeti Múzeum Ámor, Vénusz és az Irigység című – a kiállításon szintén szereplő – precíz táblaképe. Vagy a hasonlóan zománcos fényű Vénusz, Ámor és egy szatír című kompozíció. Az allegóriákon együtt van a kései manierizmus minden jellegzetessége: a mesterkélt festői kellemtől a kicsavart antik pózokig. A Bronzino teljes életművét felvonultató tárlatról persze nem hiányozhatnak a gyönyörű színekben fürdő, zsúfolt vallásos jelenetek és a neves – élő vagy már rég halott – művészekről készített portrék sem. De olyan ritkaságok is helyet kaptak, mint a művész versei vagy a szobrászat–festészet vitához készített, mindkét oldalán megfestett udvari törpe-képmás.

40 kiallitasajanlo13

Bronzino: Lucrezia Panciatichi képmása, 1545 körül, olaj, tábla, 101 × 82,8 cm, Uffizi Képtár, Firenze, © Galleria degli Uffizi, Firenze © fotó: Galleria degli Uffizi, Firenze

40 kiallitasajanlo14

Bronzino: A Szent Család Szent Annával és Szent Jánossal, olaj, tábla, 124,5 × 99,5 cm, Kunsthistorisches Museum, Bécs, Bronzino: A Szent Család Szent Annával és Szent Jánossal, olaj, tábla, 124,5 × 99,5 cm, Kunsthistorisches Museum, Bécs, © Kunsthistorisches Museum, Bécs © fotó: Kunsthistorisches Museum, Bécs


Palazzo Strozzi, Firenze, 2010. szeptember 24 – 2010. január 23.

 

RESTAURÁLTÁK A BUDAPESTI BRONZINÓT
A firenzei Opificio delle Pietre Dure restaurálta az egyik budapesti Bronzino-festményt is a nagyszabású kiállításra. Az infravörös vizsgálat során kiderült, hogy a Vénusz, Cupido és az Irigység című allegorikus kompozíció jól ismert felszíne alatt – a virágfüzérekkel játszó gyerekek helyén – egy vágyakozó szatír bújt meg, akárcsak a hasonló témájú római változaton (lásd 62. oldal).