Hauswirth Magda

Mezei Gábor

A magyar portrékarikatúrának - szerintem - három nagyszerű mestere volt, és van a 20. században, Major Henrik és anyám, Hauswirth Magda, valamint a ma is dolgozó Kaján Tibor. A művészetben sok mindent meg lehet tanulni, ezt nem. Nem véletlen tehát, hogy kiváló grafikusok, rajzolók tucatjait ismerjük, portrékarikaturista azonban alig van. Ennek megfelelően persze a műfaj mindig kissé háttérbe szorult, sosem vették érdemének megfelelően komolyan. A műkereskedelem meg egyáltalában nem.
 

HAUSWIRTH MAGDA: Kassák Lajos 
papír, tus 215 x 153 mm
 
Anyám 1903-ban született, hosszú életet élt, 1999-ben halt meg, a korszak tele volt tragédiákkal, ő hihetetlen erővel és szorgalommal vészelte át mindazt a sok megpróbáltatást, amelynek ő is ki volt téve. Nem volt álmodozó, egyszerűen fogta fel az életet, a feladatokat meg kell csinálni - és megcsinálta, akár munkáról, határidőkről, háztartásról, vagy éppen a nyilasok vagy oroszok elől való bujkálásról volt szó.
 
Önéletrajzát dédszüleivel kezdi, rendkívül szórakoztató, de hát erre egy folyóiratban nincs hely. Volt ott tönkrement tőzsdés, meg Andrássy személyi titkára, aki egy csekély sikkasztás következtében Amerikába emigrált. Volt a családban ügyvéd, katonatiszt, volt, aki a spanyolnáthajárványban halt meg és volt, aki a második világháború után Gerő Ernő titkára lett.
 
HAUSWIRTH MAGDA: Hatvany Lajos
papír, vegyes 290 x 210 mm
 
Nagyapám, Hauswirt Ödön szobafestő mester, nagy cége volt, templomokat, kastélyokat festettek, ott nem volt külön ipar és iparművészet. Tagja volt a Steindl Céhnek, alelnöke az Iparegyesületnek, súlyos egyéniség volt, egy alkalommal Alpár Ignáccal és Jungfer Józseffel beszálltak egy négyszemélyes liftbe és az nem tudott elindulni. Autodidakta módon tanult zenélt, amikor még kistisztviselő volt és megnősült, 1900-ban, hogy háztartási kiadásait megkönnyítse, hegedült a Nemzeti zenekarában, a Filharmonikusoknál brácsázott.
 
Nagyanyám három lányát nevelte (a legfiatalabb hatéves korában meghalt) és gyermeteg meséket írt a Színházi Magazin mellékletébe, mint Elza néni. Anyám nővére belsőépítésznek tanult - 1944-ben, idősebb fiával együtt deportálták, megölték.
 
HAUSWIRTH MAGDA: Rodolfó 
papír, ceruza 185 x 139 mm
 
Anyám már gyerekkorában ügyesen rajzolt, hatévesen tudott írni és olvasni, az első elemit kihagyta, csak levizsgázott, másodikban kezdte az iskolát.
 
Tízéves volt, a nővére tizenkettő, amikor kis fadobozokat festettek, égetett kontúrral, lakkozva és beküldték az Iparművészeti Múzeum karácsonyi vásárára. A dobozokat fél óra alatt megvették. Annyi pénzt kerestek, hogy el tudtak menni Abbáziába. Tizenöt évesen egy évet járt az Iparrajziskolába, majd az Iparművészetibe felvételizett díszítő festő szakra, persze felvették, de 1919-ben az ébredő magyarok zaklatásai miatt otthagyta a főiskolát. Ekkor kezdett díszítő festőként dolgozni apja cégében.
 
HAUSWIRTH MAGDA: Exotic reklám 
ofszetnyomat 234 x 156 mm
 
Gratzer József, sógorának évfolyamtársa, aki ugyan mérnöknek készült, rejtvényeket készített. Ehhez keresett rajzolót, anyám vállalta. 1927-ben Gratzer már a Színházi Életnél dolgozott, oda is hívta segíteni, próbálták lebeszélni, hogy az egy frivol, rosszhírű hely, de maradt. Ott ismerkedett meg apámmal, Pán Imrével (Pán felvett név, született Mezei).
 
1936-ban apám saját folyóiratot indított, a Sztár filmmagazint, természetesen anyám ott dolgozott tovább, egészen addig, amíg a háború miatt lehetett. A negyvenes évek rémálom, munkaszolgálat, deportálások, jó volna elfelejteni.
 
HAUSWIRTH MAGDA: Karikatúra
papír, tus 175x250 mm
 
A háború után indult a Pesti Izé, kissé pikáns vicclap, amikor betiltották, a Szabad szájnál folytatta újságrajzolói pályáját, majd amikor az is megszűnt, és muszáj volt állásban lenni, az IBUSZ propaganda osztályán töltött három sanyarú évet, 1954-ig. Ekkor került a Pannónia Filmstúdióba a rajzfilmhez. 1956-ban azután, amikor elindult a Füles, végre visszatérhetett a sajtóba, ott is maradt 1991-ig, nyolcvannyolc éves koráig. Ekkor hagyta abba, a keze már nem engedelmeskedett úgy, ahogyan szerette volna...
 
Hagyatékában körülbelül ezer portrékarikatúra van, ezek közül több mint száz az ábrázolt személy által aláírva, Josephine Bakertől, Prokofjevtől, Kassáktól kezdve szinte napjainkig. Füst Milán azt írta a rajzra: „Szeretem, nem magamat, magát."
 
SCHEIBER HUGÓ: Hauswirth Magda portréja 
papír, szén 600 x 420 mm
 
Készül egy könyv a Mundus Kiadó gondozásában a szignált portrékarikatúrákból. László Károly műgyűjteményének egy része veszprémi múzeumába kerül, ott is lesznek Hauswirth-karikatúrák.
 
Néhány évtizeddel ezelőtt sikeres karikatúrakiállítások voltak Budapesten. Nagyszerű rajzolók emlékezete halványul. Vajon mikor ébred egy múzeum?